Vass József: Emléklapok Kolozsvár előkorából (Kolozsvár, 1865)
Előszó, e k a köztudomásu dolog nemzeti történelmünk följegyzéseiből, miszerint :i nemzeti szorgalom, műipari kereskedés, italában az anyagi érdekek ápoldái kezdetben, valamint egyebütt, úgy nálunk is a városok voltak. Sőt itt leltek menhelyet, s a fokonkint gyarapulónyagi jóllét segélyével mind több s halhatősb pártfogást, a nemzet szellemi fejlesztését czélzó intézetek úgy, hogy — főleg a magyar középszázadokban — városainkat tekinthetjük közvagyonosodásunk s faji nemesülésünk azon mentőváraink, hol kézműipar és tudomány, a nyers erő és fegyverzaj a ma nyugtalan időfolyamán keresztül magát megvonva, enyhét talált és ápoló karokat. E szempontból tekintve Erdély magyar fővárosát, Kolosvárt, legott sejtelem ébred bennünk, hogy neki már az ősmagyar századok folytán egyik legfontosabb szerep jutott Erdély nyilvános életében. Mire nézve kitünőleg méltó arra, hogy eseményekben gazdag múltjával tüzetesen foglalkozunk, s életszakaszait legalább fővonalakban a jelen s jövő kor nemzedékeinek feltüntessük. Szabad királyi Kolozsvár városa, mint a bérezés Erdély egyik szemfénye, e figyelmet s kegyeletet meg is érdemli ; sőt fontos fekvése, szembetűnő életképessége s viszontagságteljes múltjánál fogva igényelheti is, hogy mig !*