Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban, a három utólsó század alatt (Buda, 1840)
Első szakasz. 1526-1711
28 hires volt műveiről Luders, kiályi ágyuöntő, Kassán *); valamivel későül pedig Tartler Márton, szebeni ércműöntő, kinek Szeben egy ágyúért házat s polgári jogot adott 1 2). Apisztolyok és tűzkövés puskák 1543 táján kezdenek használtatni 3). A városok adó fejében gyakran kész hadi szereket szolgáltattak, p. o. Lőcse 1537ben Fels tábornoknak tizenkilenc mázsa különféle ágyúgolyót 4), 1557ben tíz mázsa lőport, negyedfél mázsa ónt, tizenhat ágyút és tarackot, ezer nyolcvan darab golyót 5), 1559ben három mázsa lőport s több mázsa golyót szolgáltatott 6). E korban kezdtek Besztercén készíttetni azon finom damask kardok is , mellyek később olly nagy hírre jutottak az országban. Érdemes itt megemlítetni a lőcsei 118 mázsás harang is, mellyet 1555 ben Illefeld Ferenc készített 7), s a besztercei 175 mázsás, melly a tűztől megrontatván , 1560 ban újra öntetett 8). Az élelem nemű készítmények közt a felső tót megyékben aligha legtöbb kereket nem foglalkodtatott az égett bor, mi e vidéken már a szükségek közé tartozott; alig volt helység, mellyben ezen ital nem készíttetett volna 9). A német ajkú városiak, kivált a szepesiek és erdélyi szászok 1) Egy, Jerney János ur birtokában levő, eredeti oklevél szerint. 2) Ungr. Magaz. 3, 409. 3) Katona 21, 366. 4) Katona ad a. 1537. 5) Leutschauer Chronic. Magazin fur Gesch. Statist, d. osten Monar. 2, 576. 6) ü. o. 387. 7) ü. o. 373. 8) Korabinszky Lex. 9) Bel Not. Hung. 4, 460.