Kerékgyártó Árpád: Magyarország mivelődésének története, különös tekintettel az anyaország, úgy szinte Erdély, Horvát- és Tótország államélete kifejlésére I. kötet (Pest, 1859)

1. Népesség

I. NÉPESSÉG. 887—1000. 15 Vajta és Ketel esküt tenek, hogy Árpádot fővezérekké választják, s bár hova vezérelje szerencsére, oda követendik. 50) — Noha ezek szerint két külön nevű népségnek különböző helyeken történt csat­lakozásáról van szó, még is történetíróink­ köz megegyezése azt tartja, hogy az itt említett Konstantinnak kozárjai és a Névtelen­nek kunjai ugyanazok, is­ mert a­hol ezen kunok az országban letelepedtek, ott maiglan palóczos szójárásnak maradtak fen nyo­mai, s az orosz írók is palóczoknak nevezik a kunokat; azon felül Konstantin világosan bizonyítja, hogy a kozár-kabarok saját szó­járásuk szerint beszélnek, és erre megtanították a magyarokat is, de amazok, az író császár idejében, (950) a magyarok másik nyel­vét is beszélték 52); idejárul, hogy az országnak azon vidékein, hol a névtelen tanúskodása szerint a kunok szállást foglaltak, Kozár nevű községek keletkeztek.53) Ezek után nem kételkedhetünk tehát, hogy a szóban levő kozár-kunok ugyanazon egy népfeleke­­zethez tartoznak, és hogy, tekintve nyelvöket, a magyarokkal közös eredetűek. — A görög császár szerint egy kozár felekezet, miután őseinkhez csatlakozott, itt a 8-ik törzset képezte és kabar nevet nyert. E név Horvát Istv. szerint annyit tesz mint kavar, az az, a Kaukázus hegyek fölött fekvő mostani Nagy- és Kiskavardiának lakosai értetnek alatta, 54) de az ily értelemben vett kabarokat szinte palóczoknak tartja a nagy olvasottságu­iró­­l’5) Ellenben Jerney oda nyilatkozik, 56 57) hogy a kabar névnek a Kaukázus éj­szaki részén fekvő Kabardah vidékbeli egybefü­ggése be nem bizo­nyítható ; de a kóborlásról sem ragadt rajok e név, melyet etel­­közi lakhelyökröl nyertek, hol a magyarok közt azon vidéken ta­nyáztak , mely ma Moldvában kovarlui kerületnek neveztetik; itt állott Kővár, s innen hivattak kőváriaknak. Szerző nem cso­dálja , hogy Konstantin ebből kabart csinált, mert ha bárki a Kővárt görög hangok és betűkkel leírja, kabar jő ki belőle. — E vélemény ellen Szabó Károly a többi közt azt hozza fel,1­7) hogy 50) Anonym, c. 8.— 51) Katona i. m­. 81. — Jerney. Keleti utazása 1. 86. — Szabó Károly Magy. vezérek kora i. h. 276. stb. — 5a) Constant, i. h. 53) Mint a Mátra mellékén Kozár, Kozárd és Baranyában Nagy-Kozár, Kis-Kozár és Rácz-Kozár, hova a Névtelen, mint alább látandjuk, a kunokat telepíteti le. — 54) A szlavinokról. 102. 1. 55) Tudom. Gyűjt. 1834. 3, 108. köv. és 4 köt. 103. köv. 50) Keleteti utazása 1, 84—86. 57) A hét magy. nemzetségről. Uj Magy. Muz. 1851—2. év. 1, 833.

Next