Energiagazdálkodás, 1973 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1973-02-01 / 2. szám
Nagy fa dőlt ki dr. Fonó Albert halálával, nagy veszteség érte a magyar műszaki világot, mind a tudomány, mind a gyakorlati élet terén. Fonó Albert 1881-ben 91 évvel ezelőtt született Budapesten és 1903-ban 22 éves korában lett okleveles gépészmérnök az akkori József IIádor Műegyetemen. Egész fiatalon 24 és 26 éves korában állami ösztöndíjat kapott, amelyekkel külföldi utakon gyarapíthatta tudását. 1908- ban a Magyar Mérnök és Építész Egylet „Automobilok hajtásáról” írt dolgozatáért pályadíjjal tüntette ki. 1909- ben, 28 éves korában egyhangú kitüntetéssel lett a műszaki tudományok doktora a „Mechanikai Munkatárolás Villamoshajtásnál” c. doktori értekezése alapján. Ezek az adatok jól szemléltetik a kiváló tehetségű és tudományosan képzett mérnök pályafutásának meredek ívét. Különböző állásokban végzett mérnöki munkája után 1909-ben önálló tervező- és tanácsadói irodát nyitott és működési terének ezt a formáját 1950-ig megtartotta. 1950-óta szinte utolsó napjáig a Kohóipari Tervező Irodában mint szaktanácsadó dolgozott. E hely és a szomorú alkalom nem ad lehetőséget, hogy műszaki tudományos munkáit részletesen méltassuk, mégis meg kell említeni, hogy szakértői munkáinak java része nagy jelentőségű — néha egész iparágakat érintő — újszerű és tudományosan alátámasztott műszaki megoldásokat hozott. Több találmányával megelőzte a korát, amelyek közül ki kell emelni a toló sugárhajtóművet. A nemzetközi szakirodalom elismeri Fonó Albert elsőségét és ha meggondoljuk, hogy a nagy távolságú légi közlekedés és az űrhajózás ma már kizárólag ilyen hajtóművet alkalmaz, nem vitatható, hogy az első világháború idején tett találmányi bejelentése, amellyel 40 évvel előzte meg a korát, a nagy műszaki alkotót jelenti. Fonó Albert műszaki alkotásaival és lelkes, odaadó társadalmi munkájával nevelője , tanítója lett a fiatalabb generációnak. Már Korimn felismerte, hogy aki a tudomány piramisát magasra, magasabbra akarja építeni, annak az alapokat ki kell terjesztenie. Aki munkatársakkal akar rendelkezni a tudomány művelésében és továbbfejlesztésében — márpedig ez előfeltétele a társadalom építésének — annak széles papokra kell helyeznie a tudományos munkát, mert csal széles alapokból, nagy számú művelőkből nőhet ki az a csúcsgárda, amely a tudományos élet legmagasabb fokára eljut és a tudomány továbbfejlesztésére képes. Ez volt az az alapgondolat, amely arra késztette dr. Fonó Albertet, hogy felkarolja az energiagazdálkodás társadalmi úton való továbbfejlesztésének ügyét, egyik vezetőként kivegye részét az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület megalakításából. Az Egyesület lét őle. Fonó Albert 1881-1972 rejötte, 1949 óta annak tagja volt, és az munkájának megértése és elismerése alapján az első tisztikarban társelnökké választotta. Elnökségi tagságát mindvégig meg is tartotta. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület vezetőségében betöltött helyét dr. Fonó Albert nem dekórumnak tekintette, hanem politikai felfogásának megfelelően, megbízatásnak. Ebből kifolyólag hosszú éveken keresztül vállalta az Oktatási Bizottság vezetését és adott irányt annak a munkának, amelyet az ETE az energiagazdálkodás tudományának népszerűsítése, színvonalának emelése és magának az energiagazdálkodásnak népgazdasági szempontból való fejlesztése és hasznosítása terén kifejtett. Az Energia Világkonferencia Nemzeti Bizottsága elnökeként egy ideig az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és azt követőleg a Magyar Tudományos Akadémiát képviselte és szavának a nemzetközi fórumokon nagyon komoly súlya volt. Számos mérnöki és tudományos szervezetben és egyesületben képviselte Magyarországot, amit kiváló nyelvtudása tett lehetővé, mert az anyanyelvvel egyező szinten tudott angolul, németül és franciául is. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület hoszszú, lankadatlan és eredményes egyesületi tevékenysége elismeréséül és kiemeléséül — saját magát is megtisztelve — az 1969. évi közgyűlésen első tiszteletbeli tagjává választotta, ezzel példaképül állítva dr. Fonó Albert munkás életét az összes tagok elé. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége keretében kezdeményezésére alakult meg egy évvel az első szputnyik fellövése előtt a Központi Asztronautikai Szakosztály, amelynek azóta is lelkes vezetője volt. Felejthetetlen és példamutató marad mindenkor számunkra az a halk, mindig nyugodt és szenvedély nélküli hang, amelyen komoly megfontoláson alapuló és éppen ezért határozott véleményét az értekezleteken kifejtette és amelynek úgyszólván kivétel nélkül döntő, meggyőző ereje volt. Mérhetetlenül fájdalmas a búcsú, de mégis búcsúzni kell. Dr. Fonó Albert életén végigtekintve, alkotásai, tudományos eredményei, társadalmi munkája mérföldkövekként jelzik lankadatlan tevékenysége állomásait. Ezért tudjuk, hogy nem halt meg egészen, alkotásaiban, eredményeiben tovább él! Emberi magatartását, szellemét és emlékét szerettel és kegyelettel, követendő példaként megőrizzük! H. E. 96 Energiagazdálkodás XIV. évf. 2. sz.