Enigma, 2005 (12. évfolyam, 43-46. szám)

2005 / 43-44. szám

A MUNKÁCSY-KÉRDÉS az illatok kábuló fejében. Különös illatzenét játszottak, mely álomba ringatta, lassan, édesen.... Albiné a virágok végső csuklásában halt meg.”23 Vajon olvasta-e Munkácsy Zolát, az általa nem kedvelt Manet védelmezőjét, barátját? Az életrajzírók, visszaemlékezők szerint ez szinte kizárt.24 Például Justh Zsigmond szerint Munkácsy még franciául sem tanult meg.25 Munkácsyék környezetében, estélyein nem a lázadó művészek jelentek meg, hanem a születési és pénz-arisztokrácia felső körei mellett ismert akadémikus, későromantikus festők, az írók közül a Zolánál szelídebb naturalisták, mint Alphonse Daudet. Munkácsy találkozott Hyppolite Taine-nel is, akinek tanulmányait, a faj, a társadalmi környezet és a történelmi szituáció által meghatározott műalkotásról szóló elméletét széles körben ismerték. A párizsi élet zajlásában élve tehát mégiscsak elképzelhetetlen, hogy ne ismerte volna legalább Zola elsősorban Taine elméletére támaszkodó Rougon-Macquart ciklusának harmadik és többek szerint a legnagyobb sikert arató darabját. Boros Judit melodramatikus „búcsúkép”­feltételezése semmiképp nem indokolt. Bár Ady Endre „Halálvilág” asszonya rímelne élethelyzetére, Munkácsy egyéniségétől teljességgel idegen egy esetleges anima-megjelenítés.26 Festménye erotikus álom, „szép halál”, üvegházban játszódó szalon-dráma, a századelő lélekelemző nőképét megelőlegező mű, amelyet éppen abban az évben festett, amikor Freud bevezette a ‘pszichoanalízis’ terminus használatát. Korábbi realista kompozícióihoz és zsánereihez hasonlóan a pozitivizmus látásmódját is tükrözi, mely szerint az ember kiszolgáltatott, passzivitásra ítélt, a körülmények, a környezet - ez esetben a természet szelídségükben is ‘vad’ erőit megtestesítő virágainak - áldozata. 23 Émile Zola: Mouret abbé... 329-330,333,334. 24 A korabeli újságok beszámolóiról, visszaemlékezéséről Id. Végvári: Munkácsy Mihály élete... 249-253. n.Justh Zsigmond: Párizsi napló (1888). In: Kozocsa (szerk.): Justh Zsigmond naplója és levelei. 75. ^ Ady Endre: Halálvirág: a csók. In: Ady Endre összes versei. I. kötet, Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1972.206. 113

Next