Kónya Péter: Thököly Imre. Élete, felkelése és kora (Prešov, 2023)

G. ETÉNYI Nóra: THÖKÖLY IMRE KÉPE A KORABELI NYUGAT-EURÓPÁBAN

THÖKÖL­Y IMRE KÉPE A KORABELI NYUGA­T-EURÓPÁBAN kitapintani, hanem a kapcsolat- és érdekrendszer rejtett utalásait is. Thökölyt finoman cizellált dí­szöltözetben, Fáma alakjával megjelenítő met­szet,37 az ugrató ló ábrázolása, a viselet, a testtartás, a fegyverzet alapján a kiváló amszterdami művész, Romeyn de Hooghe Jan Sobieski 1674-es lengyel királlyá választását követően készített, az előző évi török feletti chocimi győzelmet dicsőítő lovasport­réjára 38 vezethető vissza. Hooghe III. Jánosról köz­zétett portréját jelentette meg némi átdolgozással Card Allard, amszterdami kiadó,39 a lengyel ural­kodó 1683-ban a Bécset felmentő kahlenbergi lo­vasrohamnál vállalt szerepét reprezentálva. Carel Allard Thököly Imréről 40 és Nagy Péter orosz cár­ról is készített olyan lovasportrét, melynek alapja a Hooghe metszet,41 de az oldalról készült arckép több megoldása nem egyezik a Fámás Thököly-kép­­pel. 1683-ban Johann Martin Lerch is közzétett Bécsben III. János dicsőítésére egy amszterdami mintát követő lovasportrét, melyhez valószínűleg nem az 1674-es eredeti, Hooghe-metszetet, hanem a kevésbé kidolgozott hátterű 1683-as Allard-félét használta.42 A Thököly és Sobieski lovasportrék egymásra utalása nemcsak a lengyel-magyar nemesi viselet hasonlóságából fakadt, hanem jelezte III. János erdélyi, sőt alkalmanként a magyarországi bujdo­só mozgalmat is támogató kapcsolatrendszerét is, melyről sok korabeli szarkasztikus politikai pamflet adott hírt 1672 és 1685 között. Sobieski még 1683-ban is próbált közvetítőként fellépni, de a kahlenbergi csata után gyorsan elidegene­dett a viszony I. Lipóttal,43 s Thököly irányában is negatívan változott. Az aktuális politikai infor­mációértéke alapján a Thököly lovasportré min­tájaként egy 1683-as nyomtatvány feltételezhető, ám a Thököly portré finomabban kidolgozott az 1683-as bécsi Sobieski képnél, inkább az eredeti Hooghe metszet későbbi felhasználását mutatja egy rutinos német metsző által. Thököly két különböző egész alakos páncélos lovas portréja kapcsán is érdemes azonosítani az előképeket. Az egyik páncélos lovasportré 44 Apafi Mihály erdélyi fejedelem 1662-ben vagy 1664-ben közzétett lovas portréját felhasználva készült, csak az arcot, fejet és a fejedelmi süveget változtatta meg a metsző. A Frankfurt am Ma­inban és Strassburgban alkotó elismert metsző, Peter Aubry alkotása több változatban is megje­lent az 1661-ben megválasztott erdélyi fejedel­met bemutatva, Kolozsvár sematikus alaprajzát is közölve,45 több ismeretlen kiadónak is mintát kínálva.46 Az átalakítást tükrözi a Thököly Mihály felirat is, mely felidézhetné az erdélyi belpoliti­kában fontos tényező Teleki Mihály szerepét,47 hiszen éppen tőle nyerte el Thököly 1678-as sike­res katonai akciói nyomán az 1680-as szoboszlói gyűlésen a kuruc főgenerálisi címet.48 A gondo­ 37 Cennerné 358. 11. tétel. Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok 4343. 38 LANDWEHR, John. Romayn de Hooghe the etcher. Contemporary portrayal of Europe 1662-1707. 241. H 390. HULSEN­­BOOM, Paul. The Polish Hercules. Romeyn de Hooghe Johann III. Sobieski 39 PRINCIPI, Invicto. Joanni III. Paas 2012, 289. PA-701. 40 metszet közölve: VARGA J., János. Az üstökösből hullócsillag. Thököly Imre Rubicon 20018. 29. évf. 11-12. 149. 41 HOOGHE, Romeyn de. The Glorification of Jan Sobieski. Carel Allard. Emiryk Thököly, Tsar Peter I. In More Precious Than Gold. Tresaures of the Polish National Library. Edited: Halina Thórzewska-Kabata. Warszawa Bibilotheka Narodawa, 2003, 53. 42 P-3367 Paas 113. Invictus Princeps Joannes III D. G. Poloniae Rex Magnus Dux Lithuaniae Prussiae Russiae, Massoviae. Turearum Subactor. P-3367. Paas 2012,113. 43 GEBEI, Sándor. A Thököly-felkelés helye Sobieski János lengyel király külpolitikájában (1670-1680-as évek) . In Az „üstökös kegyeltje” Késmárki Thököly Imre (1657-1705). 2010,133 - 157. KÓNYA, Péter. Lengyel hadak Magyarországon 1683-ban. In Acta Academiae Agriensis Sectio Historiae XLIV. 2017, 10­5 - 114. SZÉKELY, György: Magyar-lengyel kapcsolatok Sobieski János korában. A párkányi csata 320. évfordulója. Párkány, LIMES­­ ANAVUM 2004, 18 - 26. 44 Cennerné Wilhelmb Gizella 1983. 56. Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok 2156. 45 „Michael Abaffi D. G. P. Transyvaniae Partium Regni Hungariae Dominus et siculorum comes elect Anno 1661.” Paas 2007. 63. P-2603. 46 „Waares Conterfaith des Fürsten in Siebenbürgen Michael Abaffi” Paas 2007. 64. P-2604. Paas 2007. PA-490 Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok T 598. 47 Gyulai Éva 2018. 252. 48 BENCZÉDI, László. Rendiség abszolutizmus és centralizáció a XVII. Század végi Magyarországon (1664-1685). Budapest 1980, 41 - 83. TRÓCSÁNYI, Zsolt. Teleki Mihály (Erdély és a kuruc mozgalom 1690-ig). Budapest 1972, 234 - 298. KAR­DOS, Tímea: A seregválasztó nagy veszekedés - Thököly Imre és Teleki Mihály vitája. Valóság 57, 2014,1, 84 - 92. 39

Next