Építők Lapja, 1966 (66. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-03 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXVI. ÉVFOLYAM, 1.SZAMARA, 40 FILLÉR 1966. JANUÁR 3. Újult erővel, nagyobb felelősséggel Az 1965-ös esztendő munkában és eredményekben gazdag év volt. Iparágaink dolgozói sikeresen befejezték második ötéves népgazdaságfejlesztési tervüket. Ipari és kommunális létesítmények egész sorával gazdagodott országunk népe. Jelentős eredményeket értünk el az úthálózat bővítésében és korszerűsítésében, bútor- és faipari termékeink is a dolgozók odaadó munkáját dicsérik. Az elmúlt öt évben csaknem egymillió ember költözött új lakásba. Ezen eredmények elérését lehetővé tette, hogy az építő-, fa-, építőanyag- és szerelőipari dolgozók nagy családja becsületesen helytállt a munkában, példamutató módon küzdött pártunk és kormányunk által meghatározott feladatok végrehajtásáért. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a szocialista brigádok, a szocialista munka építéshelye, üzeme, gyára, vállalata címért versenyző kollektívák a termelés élharcosai voltak. Példamutatásuk, áldozatvállalásuk nagy hatást gyakorolt a dolgozók döntő többségére. Tisztelet és megbecsülés illeti az építő-, fa-, építőanyag- és szerelőipar fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozóit az elmúlt évben kifejtett eredményes munkáért. Ez évben újabb és még nagyobb feladatokat kell megoldaniuk. Az ÉM kivitelező építőipar építés-szerelési tervelőirányzata 2,3 százalékkal magasabb a múlt év várható teljesítéséhez képest. Ezt a nagyobb feladatot a tavalyinál kevesebb létszámmal kell teljesíteni. Különösen fontos tehát, hogy a tervek megvalósításánál, a szocialista munkaversenyvállalások teljesítésénél elsősorban a termelékenység emelésére törekedjenek vállalataink. A fajlagos anyagfelhasználás, az improduktív kiadások csökkentésével, a takarékos gazdálkodás megvalósításával biztosítható az építőipar költségszínvonalának 0,7 százalékos csökkentése. Be kell fejezni többek között a Békéscsabai Konzervgyár, a Bajai Hűtőház építését, a Pécsi Erőmű bővítését, ezenkívül meg kell kezdeni olyan nagy jelentőségű beruházásokat, amelyek elősegítik népgazdaságunk további fejlődését. Az ez évben átadandó közel 17 ezer lakás jelentős hányadát korszerű építési móddal kell kivitelezni. A szocialista munkaverseny szervezése, a vállalások kialakítása és a munkavégzés során tehát arra kell törekedni, hogy az éves lakásátadási tervet november végéig teljesítsék. A kivitelezési munka tervszerűbbé tétele is megköveteli az egyenletesebb negyedéves átadási arányok biztosítását Az országos építési terv teljesítése szempontjából jelentős feladatot kell megoldani a tanácsi építőipar, valamint a KPM Közlekedési- Építő Tröszt vállalatainak is. Különösen fontos az utak és hidak építési idejének csökkentése, az élő- és boltmunkával való takarékos gazdálkodás szélesítése. Az építési feladatok — elsősorban a kiemelt beruházások — határidőre, jó minőségben történő megvalósításához feltétlenül fontos, hogy a szilikátipar, a szerkezetgyártó ipar dolgozói is mindent tegyenek meg a tervek teljesítése érdekében. Az ÉM minisztériumi ipar ez évi 4,1 százalékos termelési színvonal növekedésének közel 80 százalékát a munka-termelékenység emelésével kell biztosítani. Fontos célkitűzésnek kell tekinteni, hogy a termelés üteme rugalmasan igazodjon a felhasználók igényeihez, különösen jelentős előrehaladást kell elérni az üvegiparban, finomkerámiaiparban, épületasztalos- és épületlakatos iparban a termékek minőségi és korszerűségi színvonalának emelése terén. Termelő üzemeinknek a múlt évihez képest 15,2 százalékkal több exportképes terméket kell a külkereskedelem részére biztosítani. A vállalatok növekvő önállósága fegyelmezettebb munkavégzést, nagyobb felelősséget igényel a gazdasági és mozgalmi vezetőktől és a dolgozóktól egyaránt. A személyi felelősségnek párosulnia kell a kollektív felelősséggel. Ez azt jelenti, hogy a vállalat jó vagy rossz munkájáért, a gazdaságos vagy ráfizetéses tevékenységéért felelősséggel tartozik az egész kollektíva. A kollektív felelősségérzet kialakítása elősegíti, hogy a vezetők és dolgozók jobban, ésszerűbben használják ki a nagyobb vállalati önállóságból adódó lehetőségeket, helyesen gazdálkodjanak a rájuk bízott eszközökkel, s vállalják a felelősséget a megtett intézkedésekért, az elvégzett munkáért. E tekintetben nagy feladat hárul az üzemi, szakszervezeti bizottságokra, nő az ő felelősségük is. Épp ezért fejlesszék tovább az üzemi szakszervezeti életet, szélesebb körben vonják be a dolgozókat a vállalatot érintő problémák megvitatásába és megszüntetésébe, gyorsítsák meg a dolgozóknál a szocialista tudat, a helyes tulajdonosi szemlélet kifejlődését. Az építő-, fa- és építőanyagipar 1966. évi terve feszített, de minden vonatkozásban teljesíthető, reális feladatokat tartalmaz. Most arra van szükség, hogy a dolgozók megismerjék a terv teljesítésével kapcsolatos tennivalókat, s világosan lássák a megvalósításra váró célokat. Vállalataink gazdasági és mozgalmi szervei teremtsék meg a tervek teljesítéséhez szükséges feltételeket, igényeljék a dolgozók segíteni akarását, támogassák a jó és hasznos kezdeményezéseket. Kísérjék figyelemmel a gazdasági célkitűzéseink jobb és gyorsabb végrehajtásuk elősegítő javaslatok és észrevételek sorsát. Az év elején megtartandó műszaki konferenciákat, termelési tanácskozásokat használják fel a dolgozók szocialista munkaverseny-mozgalmának fejlesztésére, az üzemi demokrácia további szélesítésére. Csak a fizikai és műszaki dolgozók összefogásával, a rendelkezésre álló lehetőségek maximális kihasználásával biztosítható az építő-, fa- és építőanyagipar 1 966. évi tervének maradék nélküli teljesítése. Szegedi István Antiról beszélni kell Hány százalékkal emelkedik az építőmunkások átlagbére ? Emelkedik a különélési pótlék összege és a nőtlenek is részesülnek e juttatásból Munkahelyi pótlékot kapnak a műszakiak Felemelték a családi pótlékot és az alacsony összegű nyugdíjakat Ezekben a hetekben mindenki azt latolgatja, hogyan érintik az 1966. évi népgazdasági tervvel egyidőben nyilvánosságra hozott, ár- és bérpolitikai kérdések. Az már köztudott, hogy az ár- és bérpolitikai intézkedések összhatásukban kiegyenlítik egymást, a hárommilliárd forint jövedelemcsökkentő hatást hárommilliárd-ötvenmillió forintos jövedelemnövelő hatás egyensúlyozza, s így a bérből és fizetésből élő lakosság egy főre jutó reáljövedelmét összességében az intézkedések nem érintik. Azt is megnyugvással fogadta a közvélemény, hogy a fenti intézkedésektől függetlenül a népgazdasági terv összesen több, mint négymilliárddal növeli a bérből és fizetésből élők jövedelmét, s ezzel 1966-ban 3,5 százalékkal lesz nagyobb az egy főre jutó reáljövedelem, mint 1965-ben. Az áremelések és más intézkedések nyomán keletkezett állami többletbevétel tehát az utolsó fillérig viszszaáramlik a lakossághoz. Az áremeléseket a kormány egyes munkás és alkalmazott kategóriákban igen jelentős béremelésekkel és mindenkit érintő árcsökkentésekkel egyensúlyozza. Országos méretekben tehát nem jövedelemcsökkenés, hanem a jövedelmek bizonyos átcsoportosítása történik. Nézzük meg közelebbről, mit jelentenek ezek a bérügyi és egyéb intézkedések az iparágaink érintett dolgozóit illetően. A bérintézkedések között szerepel országos viszonylatban mintegy 300 ezer, főként fizikai munkás bérének felemelése február 1-től összesen 600 millió forinttal, azaz fejenként mintegy 170 forinttal. Ez a béremelés — amely érinti a fenti vállalatokhoz tartozó dolgozóikat is — módot ad arra, hogy a vállalatok elsősorban a fokozott fizikai igénybevételt, a kedvezőtlen, munkafeltételeket és az átlagosnál nagyobb szakképzettséget, gyakorlatot díjazzák jobban. Ez az intézkedés az építőiparban mintegy 2,2 százalékos, az ÉM építőanyagiparában — a szilikátiparban — pedig mintegy 1,9 százalékos átlagbéremelést jelent. A szilikátiparban ezen kívül több mint 30 millió forint áll a vezetők rendelkezésére, hogy bérben is jobban kifejezésre jusson az építőiparban folyó nehéz — egyes munkakörökben az egészségre is ártalmas — fizikai munka megbecsülése. A lehetőségek ezzel természetesen nem merülnek ki. Mind az építő-, mind az építőanyagiparban számos mód van még arra, hogy a munka jobb megszervezésével, létszámmegtakarítással a többet és jobbat termelőket jutalmazzák. Persze a bérjavítások megalapozása elsősorban a gazdálkodás eredményeitől függ. Január 1-től a tartós létszámcsökkentéssel megtakarított béralap mintegy 75 százalékát használhatják fel mindenütt a fizetés növelésére, jutalmazására az eddigi ötven százalék helyett. Ami a műszakiakat illeti: a január elsejével életbe lépett új prémiumrendelet — megfelelő eredmények esetén — lehetőséget ad a korábbi keret 30 százalékos növelésére. A műszakiak, alkalmazottak, jó részének tehát ily módon is lehetősége nyílik a progresszív nyugdíjjárulék okozta keresetcsökkenés pótlására. Az átlagbéremelésen kívül az építőmunkások zömét kedvezően érintő kormányintézkedés a különélési pótlék felemelése és kiterjesztése. Eddig csak azok a változó munkahelyeken dolgozó építőmunkások részesültek napi 6—10 forintos különélési pótlékban, akik családosak voltak. A nőtlenek, illetve nem családfenntartók nem részesültek ebből a juttatásból. Most — általában a kivitelező építőipar érintett dolgozóinál — ez év február 1- től a különélési pótlék, az eddigi napi 6—10 forinttal szemben átlagosan eléri a fizetések mintegy 13—14 százalékát. Ez havonta átlagosan csaknem 200—250 forint többletet jelent, attól függően, hogy a munkahely a vállalat székhelyén vagy azon kívül van-e. Persze a családfenntartók és a nem családfenntartók különélési pótléka különbözni fog összegben a családosok javára. (Hogy kik és mennyi különélési pótlékot kapnak, azt a január közepén megjelenő végrehajtási utasítás szabályozza.) Régi sérelmet orvosol a kormánynak az az intézkedése is, hogy az építés munkáját közvetlenül irányító műszaki dolgozók munkahelyi pótlékot kapnak, amely várhatóan eléri alapbérük 10 százalékát. Helyes és igazságos a munkahelyi műszakiak sok fáradságot igénylő többletmunkájának ilyen honorálása, megbecsülése hiszen nehezebb feladatot látnak el mint a vállalati központban dolgozó műszakiak. Az 1966. február elsejére tervezett intézkedések között szerepel a családi pótlék és az alacsony összegű nyugdíjak felemelése is. Ez a rendelkezés elsősorban a munkaviszonyban álló dolgozókat és a munkaviszonyuk alapján családi pótlékban, illetve nyugdíjban részesülőket érinti. Február elsejétől a családi pótlék két gyermek után 200 forintról 300 forintra, három gyermek után 360,— forintról 510,— forintra, négy gyermek után 480 forintról 680,— forintra, öt gyermek után 600 forintról 850,— forintra és minden további gyermek után 120,— forintról 170,— forintra emelkedik. Kormányunk az utóbbi években már tetemes összegeket fordított a nyugdíjak emelésére. Mostani intézkedése nyomán február 1-től 10 százalékkal emelik fel a saját jogú 750,— forintnál alacsonyabb összegű nyugdíjakat, olyanformán, hogy az összeg nem haladhatja meg a havi 750,— forintot. Hasonlóképpen tíz százalékkal magasabbak lesznek a 400,5 forinton aluli özvegyi nyugdíjak is. Ezek az emelések iparágainkban több ezer nyugdíjast, illetve özvegyet érintenek. Röviden, a teljesség igénye nélkül tájékoztattuk az iparágaink dolgozóit az őket érintő bérpolitikai és egyéb intézkedésekről, s azok anyagi kihatásaikról. Az elmúlt húsz év erőfeszítéseinek, eredményeinek ismeretében senki sem tagadhatja: pártunk és kormányunk intézkedései mindig népünk boldogulását, életszínvonalának emelését célozták. A mostani ár- és bérpolitikai intézkedések is ezt célozzák, mert távlati fejlesztési feladatainkkal összhangban, az anyagi ösztönzés fokozásával mind a mezőgazdaságban, mind pedig az iparban jobban szolgálják a népgazdaság fejlődését. Megyebizottságainkra, az üzemi szakszervezeti bizottságokra, bizalmiainkra most az a fontos feladat hárul, hogy megértessék a dolgozókkal az intézkedések szükségességét és aktívan vegyenek részt a bérpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ne feledjék el: az 1966. évi terv, s a vele összefüggő intézkedések végrehajtása egyik feltétele életszínvonalunk további emelésének. Építettük 1965-ben nyomán született, állapítják meg, s 1965-ben az első negyedév túlteljesítése alapozta meg az egész év eredményességét. Nagyon jól használták fel a központilag irányított munkaerőt, a nyári vakációban az építőiparban munkát vállalt diákokat. Örömmel kell azt is megállapítani, hogy a negyedéves lakásátadási ütem is megközelíti a kívánt mértéket és sikerült elkerülni az év végi átadási torlódást. Betartották a kiemelt objektumok építési határidejét is, és mindehhez hozzátehetjük, hogy nemcsak a műszaki kivitelezés volt megfelelő, hanem a termelékenység is javult 1965- ben. Beszéljünk a konkrét számokról is. Először a lakásokról. Nem véglegesek az adatok, ezért pontos számot mondani nem tudunk, de az biztos, hogy a terven felül átadott lakások mennyisége 2— 300 között lesz. Ez bizony legalább ezer ember otthonát jelenti. Említsük meg azt is, hogy különösen a Baranya, Bács, Fejér, Somogy, Hajdú, Heves, Győr, Veszprém, Vas és Zala megyei építőipari vállalatok teljesítették a tervet. Sajnos, ugyanakkor Borsod megyében és Budapesten kevesebb lakás épült a vártnál. Jelentős ipari létesítmények, középületek, iskolák készültek el 1965-ben. Bármerre is járunk az országban, mindenütt az építkezések frissen befejezett nyomaival találkozunk. 1965-ben adták át például a kibővített pécsújhegyi szénelőkészítőt, a Tiszapalkonyai Nitrogén Műtrágyagyárat, a Dunai Vasmű speciális ötvözetű lemezgyártó üzemét, a Lenin Kohászati Művek nullás kemencéjét, az Egyesült Izzó irodaházát. Iskola épült Hódmezővásárhelyen, Székesfehérváron, Füzesabonyban, Orosházán, az Agrártudományi Főiskola Magyaróváron és így tovább. Sorolhatnánk egy teljes oldalon keresztül, hiszen gazdag esztendő volt. 1965 tervteljesítéséről beszélgettünk ugyan, de óhatatlanul felmerült a kérdés: mi lesz 1966-ban. Reméljük, hogy a fejlődés továbbra is töretlen. Biztosítottnak látszik az idén is a téli munka és reális az a 300 milliós értékemelkedés, amennyivel többet ír elő a terv. Segíteni fog az idén már a házgyár is és minden technikai, személyi segítséget megkapnak annak a 340 objektumnak az építői, amelyekről a kormány 1966. évi terve is említést tesz. Ha már szóba került az 1966. évi terv, kérdezzük meg azt is: mi a véleményük a munka-, illetve építésvezetők várható illetményemeléséről és a megnövekedett különélési pótlékról? A válasz természetesen egyetértő. Várható, hogy valóban a legjobb szaktudású és rátermett szakemberekből kerüljenek ki a jövőben az építkezések irányítói, a különélési pótlék csökkenti a fluktuációt, állandósul a vállalatok állománya, amely szintén az építkezések gyorsaságát és a gazdaságosságot szolgálja majd. Az óév utolsó napjaiban jártunk az ÉM építőipari főosztályán, hogy megkérdezzük és aztán megírjuk: mi is épült hazánkban 1965-ben. Az adatok, persze, még nem voltak véglegesek, de mégis valóságos képet adnak a befejezett esztendő eredményeiről. Igen, az eredményeiről, mert az építőipar minden dolgozója akár az építkezésen dolgozott, vagy irányította a munkát a vállalatoknál, büszke lehet teljesítményére. Hosszú évek után teljesítette, sőt, túlteljesítette tervét az építőipar. Köszönhető ez mindenekelőtt az építők szorgalmának, a vezetők jó szervezésének, de annak is, hogy reális tervet tűztek az építőipar elé. Az összefoglaló számokat a főigazgatóság két csoportvezetőjétől Dieta Alfrédtől és Krakovszky Rezsőtől kaptuk és velük pergettük vissza gondolatban a múlt évet. Az első siker a jó és és időben történt téli felkészülés Új módszer szerint készülnek az új esztendőre a dunaújvárosi 26. sz. Építőipari Vállalat gazdasági és műszaki vezetői. Kísérletképpen bevezetik a kétmutatós tervmetodikai rendszert. Lényege ennek a népgazdaság és a vállalat érdekeinek az öszszehangolása. A vállalat két fő mutatót kapott csupán. Az egyik a határidőket jelöli meg. Vagyis a létesítmények átadási tervének a teljesítését írja elő. A másik mutató a jövedelmezőségi tervét rögzíti, és annak a teljesítését követeli meg. A finanszírozás szorosan a létesítmény átadási tervéhez fűződik, mert a bank a határidőn belüli építkezést kamatmentesen finanszírozza, a határidőn túlit viszont büntetőkamattal sújtja. A felkészülés során az első negyedévi tervfeladatokat programozzák, majd gépi úton feldolgoztatják. December közepéig minden építésvezetőség kézhez kapta a vállalat és a népgazdaság érdekeinek megfelelő programozott negyedévi feladatokat. A programnak megfelelően gondoskodnak anyagról, gépről, létszámról és bérről is. Az alvállalkozói szerződéseket is úgy kötötték meg, hogy a tervektől eltérés ne legyen. Az új kettős metodikai rendszerben a részhatáridők betartását, a megkötött szerződések szerinti munkát külön beszámoltató csoport ellenőrzi. rrsfssssssssssssssssssssssssssssmssssssswssfssssssssssssssssmssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssssss Boldog és eredményekben gazdag új esztendőt kíván az építő-, fa-, építőanyag- és szerelőipar minden dolgozójának a szakszervezet elnöksége