Érdekes Ujság, 1957. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-09 / 6. szám
OKTÓBERI DOKUMENTUMOK... A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Sziklai Sándor és Asztalos János ezredest, akik az október 23-i események következtében ellenforradalmi terroristák áldozataivá lettek, honvédvezérőrnaggyá nevezte ki. Sziklai Sándor több évtizede vett részt a munkásmozgalomban. Küzdött a nemzetközi brigádban a spanyol nép szabadságáért. 1944-ben tért haza Magyarországra. Legutóbb a Hadtörténeti Múzeum igazgatója volt A múlt év október 26-án volksbundisták gyilkolták le Budakeszin, saját lakásában. Akik együtt dolgoztak vele, nem felejtik el Asztalos Jánost fiatalon ragadta, el a halál. Még csak jövőre lett volna negyven éves. A múlt év október 30-án ott harcolt a Budapesti Pártbizottság védelménél. Az ostrom után az ellenforradalmárok elfogták és a Köztársaság téren barbár módon meggyilkolták. Felesége és négy kisgyermeke gyászolja. És gyászolják régi harcostársai is, akik tizenhét éves kora óta együtt küzdöttek vele a munkásmozgalomban. nagygyűlést »A zsarnokság ellen küzdő magyar nép« rendezi. A "politikai foglyok“ azonnali szabadonbocsátását követeli egy másik röpcédula. Ezek szerint válogatás nélkül mindenkit szabadon kell bocsátani. Az SS tömeggyilkosokat, a Népköztársaság ellen szövetkező dzsentriket, a kémeket, az összeesküvőket — mindenkit, aki ebbe a kategóriába, hogy "politikai fogoly«, belefér. Aláírás: "A magyar nép«. "Most vigyázzatok magyar testvérek!" — így kezdődik a Magyar Nemzeti Bizottmány aláírású stencilezett röpcédula. "Ki kell zavarni az üzemekből azokat, akik tíz évig népneveltek bennünket...« Világos beszéd, félreérthetetlen. A szövegből rádnéz az álarcát levetett ellenforradalom. Ki a kommunistákkal, ki a pártonkívüli demokratákkal, ki a szakszervezetiekkel, ki mindenkivel, aki a szocializmus ügye mellett szót emelt helyettük vajon, kiket akarnak visszavinni az üzemekbe? ... Alig találni a nagy papírhalmazban egy-egy józanabb, okos hangot. Pusztába kiáltott szó maradt a "Budapesti Egyetemi Ifjúság" nevét viselő röpcédula felhívása is, amely a fegyverek elhallgatása óvá lettek a röpcédulák? 11 Egy részük a hóval fedett szeméthegyek alatt pihen a fonnyadó falevelekkel együtt. Más részük lapul a fiókok mélyén, egyik embernél mementóként, a másiknál kuriózumként a kései unokák számára. Most gyűjtik, rendezik őket a könyvtárak, tudományos intézetek is. A napilapokban hirdetéseket tettek közzé: megvásárolják az október 23 és december 31 között megjelent újságokat, röplapokat. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjában egymásnak adják a kilincset az emberek. Jönnek — szinte kifogyhatatlanul — a gyermekek, férfiak, nők, hogy pénzt kapjanak az októberi dokumentumokért. Dr. Remete László, a könyvtár tudományos munkatársa átnézi, felbecsüli őket Két-három-négy, jó esetben öt forintot is fizetnek egy-egy érdekesebb, ritkább példányért. A dossziékben gyűlnek, sokasodnak az újságok, röpcédulák. Milyen tanulságos most, higgadt fejjel újra olvasni őket! "Keresztény magyar testvérek!« — szólítja meg olvasóit egy nyomtatott röplap, amely az ifjúsághoz fordul: »... leszámoltatok a tizenegy éve kitenyésztett nemzetgyilkosokkal... segítsetek felépíteni a keresztény erkölcs jegyében az új, szebb és boldogabb* stb., stb. Magyarországot. »,Jöjjetek, alakítsuk meg a... Keresztény Demokrata Néppártot! Éljen Mindszenty József!" Leszámolás... Géppisztolyropogás ... Furcsa felfogása a keresztény erkölcsnek, a békességnek, szeretetnek. Furcsa fémjelzése ez a röplap egykeresztény-“, "demokrata-“, »népppártnak. Itt van a Magyar Forradalmi Bizottmány 25 pontos kiáltványa, Dudás József elnök aláírásával. A 6. pont: »Tiszteletben tartjuk a tűzszünetet...« 7. pont: "A szabadságharcosok felléphetnek a kivívott szabadság védelmében bárhol és bármikor és bárki ellen." 9. pont: "Mindenkit, aki részt vett a szabadságharcban, szabadság érdemrenddel tüntetünk ki, a halottak díszsírhelyet kapnak, hozzátartozóik segélyt" stb. stb. 10. pont: »Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt" (A Nagy Imre-kormányt. A szerk.) A legtöbb röpcédulát senki sem írta alá, kibocsátójuk homályba vész. Az egyik röpirat október 27-én reggelre hirdet nagygyűlést. Nagy Imrét megbélyegzi. Az aláírás szerint a fára, békés építő munkára szólított november elsején. Egymásután sorakoznak a sztrájkra buzdító röpcédulák. Mit lehet mondani arról a litografált plakátról, amelyen ott van a két keresztbe tett kalapács, a bányászjelvény: "A pénzt felvesszük, de a munkát nem! Sztrájkoljatok!" Milyen munkáserkölcs van ebben a plakátban: pénzért sztrájkolni... Sztrájk, sztrájk, sztrájk... Ez áll a szépen tipografizált, szakszerű munkával készült nyomdász röpcédulán, a kézzel írt, primitív irkalapon, a szennyezeti fecniken. Az ország rohant a gazdasági káosz, a teljes széthullás felé. Aztán mind több olyan röplap jelent meg, amely egészen mást mondott. Itt van például aKőbányai Sörgyárak, Kőbányai Téglagyár, Budapesti Konzervgyár Munkás Tanácsai« aláírású röplap: "Több mint három hete áll az életet adó munka... Felvettük a munkát és napok óta dolgozunk ... Induljon meg mindenütt a termelő munka...« A végül is ez a hang lett az ’ erősebb... s a röpcédulák immár az elzúgott történelem dokumentumaivá, tudományos anyagává válnak... (mól) A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban rendezik az októberi események sajtóanyagát. SZIKLAI SÁNDOR ASZTALOS JÁNOS