Hazai Híradó, 1827. december - 1828. június (1-52. szám)
1927-12-29 / 1. szám
sik. , Parisban nem soká fog múlatni; de Angliában és ennek fővárosában, 10 nap’ marad. Mindennap’ egy vendégséget vagy játékot tartanak az Öregsége’ ízléséhez és újjságkiállásához szabva. Itt—léte alatti idő töltésére és foglalatosságára, ki van már dolgozva a’ Hogyan-miként (programmá). Egynéhány napot Windsorban a’ Királlyal és az oda meghívott megkülömböztetett személlyekkel fog eltölteni. A’ Nagyadmirál-Lordnál is fogna ebédelni, és az austriai Követnél, ’s a’diplomatikai Rend’ más Tagjainál, vendégségekben jelen lenni. Mint Angliában útazásában, az a’ végtárgy, hogy ötét Báttya’ újj Intézeteivel megbarátkoztassák, ’s neki megmutassák, hogy ő, tsak úgy mint konstitutiós Fejedelem nyerheti meg saját népe’ hajlandóságát és más hatalmas Fejedelmek’ betsülését, tehát, ezt a’ végtárgyat inkább érhetni el ollyan tettek által, melyek az ő’ szemei előtt bontakozódnak ki, mint múlatásának meghosszabítása által. Hogy utazásának nagyobb fénnye lehessen, és neki egy szabad ország’ minden segédeszközeit lehessen megmutatni, nem Dovernél akarják öregségét kiszállítani, hanem egy hadihajón a’ Themsébe bevezetni. Örvendünk, hogy bizonyíthattjuk, hogy a’ szövettséges Fejedelmek az Anglia’ és Don Pedro’ politikáját, ezen alkalommal, szívesen gyámolgatták; ugyanazonegy bizodalom és ugyanaz az óhajtás nyilatkozott ki Portugal’ szerentséje’ eggyesült előmozdítására , Péterváron , Bétsben és Parisban. A’ Fges. Szövettségesek megváltják azonban, hogy, ámbár ők, saját országaikban igen parasztos Intézeteket nem kívánnak, Angliának , melynek a’ Portugal!’ dolgaibaavatkozásnak legnagyobb haszonérdeklése vélte, hogy magát ezen dologban megbíráló bírónak tegye. Által látták azt is, hogy a’ politikának’ helybe-hagyása által, azon eggyetlen-egy eszközhöz is fognak, hogy Portugal tsendességét ismét helyre állíttják, és javításokat tesznek politikai systemájokban. A’ frantzia országiószék egésszen lemondott minden irigy vélekedésről, teljes eggyet-értésben mulattya magát velünk, ’s Canellas Marquisnak megparantsolta, hogy a’ Printz’ Párisban léte alatt ezen fő városból kimennjen, hogy O kir. Hzgségénél meg ne jelenhessen; a’ mi könnyen kétlségbe hozhatná a’ Printz’ hajlandóságát a’ konstitutziós gyökérérzelmekhez. Mivel’ már eleinte altal látták, hogy az Infans’ visszamenetele a’ portugalis dolgok’ vezetésére, elmúlhatatlan legyen; tehát legjobb volt őtet az ujj Intézetek’ fenntartására kötelezni, ’s az által, saját ellenségeitől külön szakasztani. Nevezetes, hogy ugyanazon időben, mikor ezt az elmerajzot Austria’és Anglia’ részéről Rio-Janeiróba, a’ Tsászárhoz kűldötték, a’ Tsászár , júliusi Határozása által, hasonló fogásokhoz nyúlt. Minthogy a’ portugalii fregatté már Plymouthba megérkezett; tehát mindjárt elmehet az Inf. Lissabonba, s’ januárius’ közepére oda ér. Akkor kezdődik osztán el a Kamarák’ szokott Üléssek, lágy hogy nem lessz szükség’ rendkivűl való összehívásra. Pallmeila Marquist választja-é a’ Printz El.ő Ministernek, majd Londonban léte alatt lettet kitanúlni. Ezelőtt, mikor még a’ Printz’ politikai nevelése nem ment vúlt annyira, keményen bánt vett ő Palmella Marquissal! Tovább mennek a’ Times (tempora), így szóllván: ”A’ legutóbbi frantzia választásoknál, egy, nem csak örvendetes, hanem szembetűnő környűlet is az, hogy Roger-Collard Úr (a’ tudó- 4