Erdélyi Híradó, 1830. január - június (1-52. szám)

1830-02-16 / 14. szám

mérföld sumaságra, egy Mackina-boote n évű­ h­ajával. Hal, szár­talan van a’Mis­­sisippi’zuhanójában.Vadakkal gazdag part­jain, számtalan indus vadászok fordúl­­nak­ meg. Ekkorig, 70 szennesből álló II familia telepedett ott meg , ’s reményük, hogy ez a’ példa sok követőket fog találni. Egy, az Eggyes­ Státusokban nyom­tattatott tudósításból egy építendő tsator­­na vagy pedig vas-út iránt elkövetett nyo­­mozódások felett, Bostontúl­ fogva Albany­­ig a’ Hudson-folyó mellett, kitejtzik, hogy a’ tsatorna hossza 190 mérföld, a’ sili­­pek* ( víz­ emelő, szállító rekeszek) ma­gassága eggyütt 5287 talp lenne; ámbár ezek mellett még a’ legmagassabb föld­emelet alatt (a’ 3287 magasságon) egy, 4 mérföld’ hosszaságul tunnel menne­ el is (halljunk anglus tetteket). Két föld­m­a­­gasságot kell m­eghágatni a’ tsatornával, eggyiket a’ tenger és Connecticut-folyó, a­ másikat, Connecticut és a Studson­­nagy-folyó között. A.A költség 6,120,000 dollárra (két-annyi ezüst forintra) vet­tetett, (Debreczentől Pestig, nem kerül­ne többe 2 millió forintnál, 2 öl m­érség­­gel, felül 5, alól 4 öl szélességgel—min­den cataractákkal eggyütt, 2 ezer, 1000 Conv. forintos actiákkal, mellyek között 1/2 és 1/4 actiákat is meg lehetne enged­ni? ) ollyan canalisra, melynek a' vize 5 talp, a’ ’silipek’szélessége 14 talp széles­ségű ’s 90 hosszúságu. A’ vasutat 5,1/2 millió dollárra vetették az anglo-ameri­­kai Intenőrök. Azon nem eggyeztek még meg — melyikhez álljanak. Nagy b­ri­tannia A’ londoni beursen szép jegyzés jutott eszekbe az embereknek, a’ hitel’ igen nagy külöm­bségére­ nézve, midőn t. i. a’ Lon­donban kialkudott és Frantziaország’ ro­vásáéra költsön vett pénzt a' Szövettsé­­gesek’ kifizetésére, most 14 esztendeje, löpCentojával számláltak SpCento inte­vés­re; most pedig, laak 4 pCentóra is, 102. 7/100_részt ada Rothschild*). — £­gy­­gyik ang. Journal azt írja, hogy a’ Király tsaknem halálos beteg ; a­' másik azon pil­­lantatban , azt —­ legkissebb baja sints. • A’ Sun, jan. 18-dikán azt mond­ja, de tsak hírből, hogy Leopold Prin­­tzet bizonyosan elküldik Görögországba. Meg is vásárolt már a­kit. Magassága Gö­rögországot illető minden írásokat ; de, hát ha rajta vész.—Semmit­ se hallani még ról­­la Clermontból, úgymond a’Constitution­­nel, a’ mi a’ Leopold Printz’ Görögor­­szágba-menetelét bizonyítaná vagy meg­cáfolná; a’ legmélyebb titokban tartja ő ezt; de az ő’ körül te­­ forgók úgy gon­dolják, hogy valóban van szándéka fel­vállalni a’ koronát. Az a’hír, hogy nem akarná azt elfogadni, valóban igen korai. Az Eggy. Statusok’ Elölülőjének Ülést­­kinyító beszédéről, a’ fontosabb áng. Jour­nalok, illyen­form­án beszéllnek, a­ Cou­rier. ”A Bevezető-beszédet nagy öröm­mel adjuk Olvasóinknak előröbbe, mert sok esztendők alatt nem láttunk ollyan documentumot, melyben több tanúság lett volna és raérséklettebb hangon lett vol­na írva. Legnevezetesebb az benne, hogy az Elölülő minden tárgynak elébe teszi a’ Földmivelést. Midőn az Elölülő-válasz­tás megesett, némely Státusok Journal­ja, nem nézték jobbnak Jackson Gene­*­ Ere és száz illyen esetekre, kéntelen »' Híradó ezt a’ fájdalmas jegyzést tenni . ”A’ leg­­tanúttabb Olvasók, kívánták , hogy a’ Statuspa­pirosok’ cursusával ne foglalnák­ el a’ hellyet.— Mások , azt sürgetik— miért hagytuk azt félbe. — Az a’ kis hely, a’ Red. véleménye szerént , mindég felér fél árkus újjsággal; az , a’ világ’ po­­litikáj­ának­ legigazabb szótalan barométráraa , mellyet a’mostani görög példa is bizonyít; mert 11--12 p­ente hellyett, 34—35-re hágott *’ hitele. De, ne menjünk messze példáért : Nes* igen régen, nekünk is volt egy szomorú eszten­dőnk,, mikor az 1000 sor, Csak 8­00 egy né­hányát ért , ajtoy most csaknela bő száz.

Next