Erdélyi Híradó, 1830. január - június (1-52. szám)
1830-05-29 / 43. szám
kellene mondani. Ö kir. Mag. a’ Király’ nyugtalanító egésség-állapottjából jött tudósításra ment el Páriából, a’ britannus országlószék nem lát ekkorig semmi valódi akadást, mely azon plánum végrehajtásának, mely felett az, az ő’ szövetstségeseivel és Leopold Printzel annyi időólta alkudozik, úttjában állana (ez, a’ kezdete, majd meglássuk odább). Ö kir. Magassága, sajnállotta ugyan, hogy egy denaturalisatio-actát (természetesítetlenséget, atyafiságtalanítást) szükségesnek tartanak ; de, úgy tartjuk, hogy ezen nehézségen is által lehet esni. Él ne felejtsük, hogy a’ Printz’ saját famíliájának némely Tagjai, nagyon ráestek a’ Printzre,és ne menjen Görögországba. A’ Courier azt mondja, hogy Bolivárt nem ok nélkül szereli a’ Columbiai színes népség , mivel’, a’ mint halljuk, nem tsak hogy a’ maga’ saját rabszolgáit tette szabadokká, hanem, egy jó summapénzt is, mellyel neki, mint szolgálatjáért járó jutalmat szózatultak, Sklávök’ vételére fordította, oly’ szándékkal, hogy azoknak szabadságot ajándékozzon. Az ő’utolsó kötésében Peruval, a’ rabszolgákkal kereskedést tengeri-tolvajságnak nyilatkoztattak ki. Hyderabad-i tudósítások (Kelet-India) szerént, a’ múlt nov. 17, 18 és 19-dikén, oly’ nagy esső esett ott, hogy a' folyóvíz kiöntvén , 2000 házal Basar Begumban elseprett, ’s mintegy 1000 embert megfálasztott. A’ városba is behatott a’víz, és itt is elpusztított 5000 házat és megölt 2000 embert. Azon hónap’25-dikén egy tsata támadt a’ városban az Arabsok és Seik-ek között; az elsők, a’ mint írják 500 Seik-et öltek volna meg. Katonaságot küldöttek a’ városba a’ tsendesség Vissza—állítása— végett. Frantziaország A’ Constitutionnel jelenti egy magános levélből, Londonból, máj. 1.— “Ma, bizonytalanabbul tudjuk mint valaha a’éges, szenvedő’ igazi állapotját. Tsaknem minden .Minister W Windsorba ment tegnapeste. A’ Király, 7 óra tájban estve, igen közel lett volna a’ halálhoz ; az Orvosok 2 nap ólta nem mentek el a’ beteg’ szobájából. A’ királyi famíliának egynéhány tagja Windsorban volt, ’s azt mondják, hogy Orge elbútsúzott volna tőllek és kívánt még Kent Hizgijével és a’ jövendő angliai Koronaörökös Mizgasszonnyal szállni.—Ámbár Wellington Htzg. azt erőssítette, hogy Ö kir. Magassága, Koburg Printz, semmi módon nem mond le az úng. naturalisatióról ; mindazáltal, úgy láttzik, hogy a’ két nagy continentalis Hatalom diplomatice megkívánják , hogy Sachsen- Coburg Printz függetlennek nyilatkoztassék ki, és semmi ország’ naturalisatiójának ne legyen alája vetve. Úgy tartják, hogy Leopold Printz nem könnyen határozza meg magát, hogy az ángius naturálisokéról lemondjon , mert Ó kir. Magassága, a’ Printz, nagyon tart tőlle,hogy, ha egyszer letermészetesítődne, elvesztené a’ maga 50,000 font pensióját, mely már rég óta nehézségek és kissebbítések tárgya, mindenik Kamara behatóbb Tagjainak. Egy touloni Journal, máj. 1. napján, név szerént elő adja a’ frantzia hadiszállítványhoz tartozó hadihajókat, mellyeket e’ nagy dolog’ képzelése végett látni, tapasztalás hellyett szolgál. ”Az Algier ellen készült tengeri erő , ezekből áll: 11 liniahajó, 2 leszerszámozott linia— hajó, 21 fregatte, 7 korvette, 24 brigg, 2 goelette,8 bombarde, 15 tereh-és szállító- korvette , 6 gőz-postahajó.— A’ tengeri hadsereg, áll, 5 osztásból. Az első (hadakozó osztás), nevezetesen , ezen hadihajókból áll: Provence ( melyre Algierból rálövöldöztek volt), Trident és Breslau ;refegyverkeztetett lineahajók :