Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-06-01 / 44. szám
174 ha, melly azonban nem övé, talán kétszeres betudással róvathatik fel. Mindezen okoknál fogva, magoknak a’ ké-ső jövendő előtt is igazolására itt nyilvánított hitöket határozat’formában jegyzőkönyvbe iktattatni rendelték.“ Alább írandó igen tisztelt levelezőnk ezen határozatot közölt, ill. felvilágosítással kiséri: Eddig megyém. Mi engem illet, örömmel adom ezt át a’ közönségnek, mert hitemet, mi szerint ezt megyém elnézni nem fogja, már e’ hírlapban kimondám, és reménylem e’ törvényszerű manifestuma megyémnek megnyugtatja unitárius testvéreinket, kiknek megjegyzem , hogy e’ sérelem Pesten sokkal élénkebb sensatiot támasztott mint magoknál az unitáriusoknál Kolozsvárit. Sajnálni lehet minden esetre, hogy illy tévedés létezhetik is, melly hogy többé elé ne fordulhasson ’s illy hibák nagyszerű ügyek’ ártalmára ne lehessenek, ime megyém’ tanácskozásiból eléadom mind azt, miből világos legyen, hogy megyém’ kimondott elve, mi szerint az unitáriusok polgári jusokban egyenlő testvéreink voltak eddig is magyarhonban, országos elv, mit törvényünk parancsol. Elsőben is a’ polgártársulati élet’ amaz elengedhetlen elvéből indultak ki megyém’ rendei, hogy mit positiv vagy társasági törvény nem tilt, azt tenni szabad. Szabálya ez a’ józanságnak is, mert a’ természeti szabadság’ megszorítása csak úgy lehet kötelező, ha azt tudjuk, az az törvény által kimondatik. — Felhozatall ezért azon eset: ha egy mahomedan (mint számtalan példa volt) honunkba települ, mi törvénynél fogva lehetne azt a’ lakhatásban akadályozni? Volt-e valaha eset, hogy valaki a’ lakhatástól kizáratott volna? Erre mindenki csak nemmel felelhet. ’S ez is elég meggyőzni mindenkit, hogy magyarhonban telepedő unitárius nem háboritathatik törvény szerint. Eddig nemleges törvényeink. Más részről positiv törvényeink’ szelleméből ’s világos szavaiból indultak ki a’ megyei rendek ’s kifejték: miként ezen nemzet még a’ külföldiek’ béköltözését ’s letelepedését is számtalan kedvezésekkel pártolá mindig következetesen, mire első királyaink’ példáit fel sem hozom, de későbbi időkből nem árt egy két példa; ugyanis, az 1600. koronázás előtti 9. czikkből olvassuk, hogy akkori időkben a’ török’ birodalmából számtalan oláh családok költöztek, ’s telepedtek meg hazánkban, ’s e’ törvény lakhatási jogukat kérdésbe sem hozva, csupán adózásukról rendelkezik. Kiki tudja továbbá ez időszakban mennyire elidegenűlt ’s elkeserített volt e’ nemzet a’ külföldi (német, spanyol, olasz) katonaság ellen, és mégis az 1609. kor. us. 11. czikk 68-ában azt rendeli: „Siqui exterorum militiae exercendae, aut stipendia merendi gratia in regnum hoc Hungariae sese conferre, et capitaneis hungaris subesse, et legibus parere voluerint, Status et Ordines regni non refragantur. “ E’ törvénynek felírása is „Excusatio regnicolarum, quod exteras nationes a regno Hungáriáe non penitus excluserit.“ Élénken mentegetőzve a’ miatt, hogy midőn az idegen katonaságot a’ hazából kitiltá e’ törvényt egyálaljában oda nem értette légyen, hogy ez által a’ külföldiek’ megtelepedését akadályozni akarná , sőt katonáskodni is engedi, de magyar vezérek’s törvények alatt, tekintsünk kissé azon időkre vissza, olvassuk mellé a’törvény’ szavait ’s humanus szellemét ismerni fogjuk. És midőn külföldiek ellen is illy világos számtalan rendelkezéseiben kifejté a magyar nemzet érzését, mi szerencsétlen felfogás, mi boldogtalan tévedés képzeltetheti valakivel, hogy e’ nemzet saját gyermekei, született magyarok (unitáriusok) ellen lehetne mostohább? De így lett már névaelly polgári szép szabadságunk, némelly kétségbe hozhatlan jogunk fontolatlan saját scepticismusunk’ áldozata régibb időkben. Végre az 1608. kor. ut. 11-dik. ez. 2-dik ф-ában azt mondja : „Ut etiam Transylvani juribus suis in Hungária libere frui possint. “ Fáj mondanom is, hogy erdélyi adózó unitárius’ jussiról nem szólhatok, mert ezeknek még Erdélyben jusa nincs. De tegyük fel hogy számtalan erdélyi unitárius nemesek közül (mint történik) valamellyik magyarhonba telemüil, az ezen világos törvénynél fogva, minden polgári jogait szint úgy mint Erdélyben gyakorolja, bízhat, törvényhozásba, választásba, köztanácskozásokba befoly, minden hivatalt viselhet s at., és kinek juthatna eszébe őt polgári, törvények által biztosított jogaiban azért mert unitárius akadályozni és ha juthat, mi törvénynél fogva háborgatná ? E nézetekből tárgyalta ezen ügyet az 1852-ki országgyűlés is, holott csak vallásgyakorlati tekintetben volt az unitáriusokról szó, polgári jogaik’ tekintetében kérdés alá sem kerülhettek, mert polgári állásuk’ egyenlősége minden kérdésen túl helyezve áll. És midőn erről meggyőzetünk, nem lehet eléggé nem fájlalni némelly vastag tévedéseket, mellyek ha bármi parányi részben igazolhatók volnának, törvényeinket méltó botránkozással illetnék. Kiemelendőnek vélem még gyűlésünk’ folyamából, hogy a’ negyedik napon tartott „Szathmár megyei gazdasági egyesület’ ülésében szóba hozatván, hogy örömmel tapasztalható, miképp népünk is mind inkább kezdi érezni az olvasás’ szükségét, de olvasmány hiánya miatt ezen olly idés szellemi éleménytől nagy részben meg vagyon fosztva, a’ gyűlés’ néhány lelkes tagjai azonnal aláírtak 52 példányra a’ derékül szerkesztett közhasznú „Vasárnapi Ujság“ból, mellyből 5 a’ megyei, a’ Károlyi uradalmi foglyok, a többi falusi közönségek’ használatára fog megrendeltetni. Kovács Lajos: (Pesti nemzeti szinház. ) A’ pesti nemzeti színháznak országos intézetté emeltetése szép reményekkel biztató szinügyünkre nézve, lassún mi történt? Igérteték , hogy husvétra a’ nemzethez illőn fog színházunk megnyílatni; az első estén fényesen ki volt színházunk világítva, ’s ez minden. Személyzetünk nem nyert kitűnő új egyedeket ( mert Megyeri és Egressy Gábor csak ideiglen voltak távol) sem drámában , sem dalművészetben; lehet, hogy nem is nyerhetett, de a’ közönség az Ígéret után illyesmit várt, ’s a’ nem teljesült Ígéret mindenkor kellemetlen hatású, mert mindenki hiszi, hogy testület csak ollyasmit ígérhet, minek teljesithetését már előre bizonyosan tudja. Az országos ajánlatból 16 ezer forintot fordíthatni évenként, mint két harmadát a’ kamatnak, színészetünk’ előmozdítására; eddig azonban a’ befizetett illeték még tőkésitve nincsen, ’s így, mint halljuk, magából a tőkéből már mintegy 9 ezer forinttal pótoltaték színészetünk’ ügye, a’ nyári hónapok pedig nem igen szoktak a’ télieknél kedvezőbbek lenni, ’s nem gondolhatjuk meg aggály nélkül, m teend annak következménye, ha az alaptőke fogyantana. Hogy illy állapotban sokáig nem maradhat meg színészetünk, azt nem szükség hosszas okoskodásokkal támogatni, ’s a dolog’ e’ helyzetében csak azon meggyőződés vigasztalhatja ezen ügy’ őszinte barátit, miszerint az országos választmány’ buzgalma, mint bizton reményijük, bizonyosan mindent elkövetend, hogy e szomorú körülményeket minél előbb örvendetes sikerű eredmények váltsák fel, mi annál könnyebben fog megtörténhetni, mivel, mint értjük, legközelebb egyedüli igazgatóvá ideiglen. Simoncsics János pestmegyei volt másodalispány urat nevezte ki az országos választmány, kinek ügykezelési lélekismeretes buzgalma, mit eddigi hivatalaiban olly példásan tüntetett ki, mindent el fog követni, mi nemzeti színészetünket azon helyre segítheti emelni, mellyre mulhatlanul fel kell jutnia, hogy e’ nevezetre ’s a’ haza’ áldozatira érdemes legyen. Jr. (Vegyes házassági ügy.) A’ munkácsi gör. egyesült püspök szabolcsmegyei híveihez a’ vegyes házasság iránt körlevelet bocsátott, mellyben ünnepélyesen ellene mond a’ megye által kihirdetett azon elvnek, hogy ha bár kinek is a’hitvallását elhagyni és más vallásra átmenni szándéka lenne, az ha éltének 18ik évét már elérte azon vallásváltoztatási szándékát csak a’ vármegye’ közgyűlésére legyen köteles jelenteni, melly a’ folyamodó körülményeit megvizsgálván, ha ezen vizsgálat után három hónap múlva szándékában nem változnék, akkor a’ megkedvelt vallásnak teljes szabadsága gyakorlatában azonnal kiadandó vármegye’ írása által biztosíttatni fog. Levelében többek köztt ezt mondja: ha találtatnának, kik titeket holmi koholt és csábító szabadsággal vagy könnyebbséggel a’ jó útról, mellyen most vagytok, eltérítői akarnának, ne hallgassatok őket, és ne legyetek nekik, mert az igaz hitvallás csak egy lehet, és ha szinte én vagy a’ mennyekből leszállótt angyal hirdetne nektek valami különbözőt attól a’ mit tanít és hirdet a’ kath. szentegyház, átkozott legyen. N. U. N. Kalló máj. lakén. Évnegyedes közgyűléseik f. m. okán vévén kezdetöket, elnök első alispány’ indítványára , megyénk’ közliszt. főispányja a’ tisztujitási határidő kitűzése ’s azt megelőzőleg a’ tisztujitásokkor történhető féktelenségek’korlátozásba czélszerűen illeszthető szabályok’ létesitése végett tartandó közgyűlés’ összehívása iránt megkeresni rendeltetett. Megyénk’ közelebbi évnegyedes közgyűlésekor a vegyes házasságokat tárgyazó fejfajzi körlevelek’ folyton kelt ’s nagyobb nyilvánosság végett kinyomatni rendelt vármegyei határozatot ’s felírást a’ debreczeni könyvnyomó intézet felsőbb rendeletekre hivatkozva, könyvvizsgálói engedelem nélkül, kinyomatni vonakodván , a’ törvényhatóságok által kinyomatni rendelt minden határozat’ ’s körlevelek’ vizsgálat nélküli kinyomatásának II. tanács’ utjáni eszközlése inditványoztatott; azonban a’me-