Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)

1841-01-29 / 9. szám

34 zeneivel tisztelek meg, másnap pedig nála megjelenvén hálájokat ’s köszöneteket szóval fejezek ki. Ha érdekes vola e tárgy külö­nösen városi tisztviselőinkre nézve, érdekesebb természeténél fog­va, minthogy az egész kerületi lakosságot illeté, az újonczok’ ál­lítása. A’ polgárság’ képviselője (Rappraesentante civico) köteles­ ,­ségének hitte egy emlékiratban a’ kapitányi tanács elébe terjeszte­ni, hogy miután a’ testület azon óhajtásától elesett, miszerint a’ múlt országgyűlésre küldött képviselőjének utasításba adatni kíván­ta , eszközölné ki, hogy Fiume , melly szabad kikötői kiváltságánál ,­ fogva előbbi időkben az utonezállítástól ment vala , hajdani kivált­ságába visszatétessék, de a’ remény is elenyészett, melly a’ kapit­­j lány urnak azon alkalommal tett a’béli ígéretén épült, hogy a’vá­rost és kerületet e’ kiváltságba visszahelyezni iparkodni fog, mi­után a’ törvény állna, ennek pedig engedelmeskedni a’ városi lakosság tartoznék is, kész is volna, rendelkeznék legalább a ta­nács a’ felöl, hogy a’ szabad kikötőre olly sajnos befolyással ha­­j­tandó (?) sorshúzás mellőztelvén, a’ fiumei kerületre eső ujon­­czok eddigi szokás szerint, a’ várostanács által állítatnának ki. Az emlékirat heves vitára adott alkalmat. — A’ tudósítás’ végszavai .D ezek: megvalljuk, hogy Fiumétól az országos kereskedésre nézve, annál több hasznot remélünk , mennél inkább fogna az az anyaor­szág’ alkotmányos institutio­val assimiláltatni, ’s így mint szabadsá­gaiban úgy terheiben is osztakozni; nálunk azonban a’ magyar és nyelve még most is idegennek tekintetik, sőt mint látjuk, még a’ közelebb mult országgyűlésen létesült szél­ hiteltörvények’ áldá­sitól is, hol csak lehetett, megfosztalánk , hogy régi zavarunkban elkü­lönözve maradhassunk! Lakásaink ezen utóbbi körülményt, i­­gaz, nagyon fájlalják, ’s pedig fájlalják annál inkább mennél job­ban óhajtják azt, hogy a’ nemzet Fiumét — mint egykor tán ki­viteli fakhelyet, mellyre ha a’ Dunát az északi Briaraeus eltalálná zárni, csakugyan szükség is lehetne — már most is nagyobb fi­gyelemre méltatná, s így a nemzed­ek­ annyira kívánatos összefor­­radásra lakosainak hová tovább ösztönt is adna. —■ Ezen tudósítás’ folytában a’ Pesti Stírsajt megjegyzi: A’ mi minket illet, mi már akkor is, midőn meg inkább sejtés mint meg-­­ győzödés körül forogtak óhajtásaink . Fiúmét egy bizonyos nemé­vel a’ szent vonzalomnak szerettük említeni; mióta­­vedig a’ mun­ka viharos férfikor meggyőződéssé érleté, a’ mi előbb csak sejte­lem vala, megvalljuk, hogy ha honunk’ jövendőjéről elmélkedünk, ha meggondoljuk, Dunánk’ torkolatja mi kezekben van, és meg­gondoljuk kelet’ növekedő fontosságát, az angol s egy északi ha­talom közötti összeütközésnek elébbutóbb elkérü­lh­etlenségét, az Angolhont fával ellátó Canadák’ egykori elszakadását, és a’ súlyt, melly e’ két körülménynél fogva az angol világpiaczon honunkra várakozik; ha ehhez hazánkban az ősiségnek ,,et quidquid eo per­tinet, földet és ipart igázó jármát lerázva, a magyar föld’ termé­kenységét hatalmasitva, termékeit kizszerezve, Fiúmét ama’ rop­pant találmány által, melly előtt semmivé lesz a­ távolság mint a’ gondolat’ szárnyai előtt, a’pesti hídfőhöz állitva gondoljuk : Fiu­­ménk’ nevét magasított érzelmek ’s buzgó imádság nélkül említeni sem tudjuk. Igenis, Budapest után Fiúmét tartjuk mi hazánk’ leg- , becsesebb gyöngyének; és teljes szívből osztozunk levelezőnk’azon is panaszában, hogy a nemzet e’ kincset mindekkont nem éléssé I­­­kv­a ГО s méltányol.1. Ezt egy, részben az ország testétőli távolság, mellynek a kicsinyítés természetében van, okozá; ’s ez mind addig keveset f­­og változni, míg a közlekedés’ könnyítésével Fiume hozzánk ae- s­zelebbi­e jő ; de m­ás részről meg kell vallanunk , mikép­pen nem tudjuk, mi érdemib­nk-e av vagy Fiume több szemrehányást ? Az or­szág’ tömege nem méltányolja meg Fiumét egész fontossága sze­rint, igaz, de mégis mondani mérnök, Fiumének csak kívánnia kell, ’s méltányos, és jövendőjére nézve valódi belbecsü kivána­­tai (nem illy­esek , mint az ujonczállítástúli mentesség) aligha telje­sítve nem lesznek. De szükség, mindenek felett szükség , hogy Fiu­­me a magyar nemzet nagy érdekeihez közeledjék. Ami nem t­nd­­juk minő fájdalommal értjük, hogy ott ,,a magyar és nyel­ve még mindig idegenek.“ ( P. H. ) Eperjesről tudósitatunk, hogy az ottani kereskedőség, minél sikeresbben akarván használni az új váltótörvény’ jótékonyságait, hirdetményt bocsátott, mellyel az érdekelteket tudósítja, hogy mi­­után a váltótörvény’ értelmében minden számadási kivonatok, mely­­lyek 18 hónapnál idősbek törvényszerű erejüket elvesztik, mind azok, kik ellen nekik bárminő követelésük van, 6 hónap’ lefolyt­, alatt vag­y fizettessenek, vagy ennyi időre szóló váltókat adjan­ak­ki, jövő febr. 1-je után pedig, semminemű tartozást, kivévén vál­tóit, el nem fogadnak, hanem vagy készpénz-fizetést, vagy vál­­tókötelezést kivánnak. — Fogja-e az eredmény a’ kereskedő urak’ ezen szigorúságát, dolgaik’ sikeres üzhetésére nézve, hasznosnak ’s czélszerű­nek mulatni? fejtse meg a’ tapasztalás. (P. H) A felsége, jan. 19-kén kelt legfelsőbb iratában a’császári ki­rályi első testőrségnél Wallet báró halálával megürült kapitány­­hadnagyi helyre báró Fürstenwaerther alföldmarsall ugyan ezen test­iség főhadnagyát, ennek rangjára Mengen báró gazda alhadna­gyot, és alfeldmarsalt méltóztaték kinevezni; végre Mengen báró megürült helyére Pirquet báró hasonlólag alfeldmarsalt léptetni ke­gyeskedett. Ol­ lad­'szag'. (Az olahországi fejedelem’ megnyitó beszédének vége.) Azon sok fáradalmas munkálatok, mikkel Önök a’ trendek’ közeleb­bi gyűlésében foglalkozának, még sok javítási tervet hagyjanak je­len országos üléseinkre. Ajánlom Uras­ágtoknak , mind azoknak bevég­zését, mikre az előkészületek már meglétezvek. Törvénykönyveinkben főleg a­ büntető jog igényel még sok javítást; társadalmi viszonyaink’ kifejlődése ezt sürgető­ híg paran­csolja. Fordítsák figyelmüket Önök a hiányzó szabályok kijzállásá­­ra. Még a’ mult alkalommal új büntető törvénykönyv terjesztetett Önök’ megvizsgálása alá; jogosítva vagyunk ezen tárgy­ bevégzését jelen országos gyűlésünktől várni. Nevelő intézeteink is több változtatást kivánnak, hogy azon tudományok, mellyek anyaoskoláinkban taníttatnak, rendszeres egy­­beiliegést nyerjenek. Ezen tárgytól se vonják meg Önök figyelmü­ket. Minél inkább örvendünk, hogy illy elvekről és a’ közjóllét’ gyarapodásáról szólhatunk, annál nagyobb banal halja szivünket, midőn említést kell tennünk a’ közcsendesség ellen elkövetett bű­nös vállalatról, mellybe néhányat­ bele­egyelhették magukat, olly emberek, kiket semmi intézkedés, és bár mi jó ezélzatu rendel­­mények ki nem elégíthetnek. A’ fájdalom, mellyet ez okból ére­zek, csilapod­ást nyer azon észlelés által, hogy az oláh nemzetet a’ rossz példa nem tántorította el, sőt a’ néhány cselszövők által el­hintett méreg csak kevés számú aljas gondolkozása és rossz erköl­csű embereket bocsított meg. A’ bűnösök börtönbe vettetének, a’ ny­omozás még most is tart. Törvény könyvünk’ 59-dik czikkje az uralkodó fejedelem’ kényére bízza olly vétkekért­ lakoltatást, mik­ről büntető törvényeink nem rendelkeznek. Óhajtanám, alakítandó büntető rendszerünk nyisson alkalmat hasonló terhes környű­letek közti tanácsadásához folyamodni. Önöknek a’ közügy iránti jó a­­karatuk , ’s a’ forradalmas szellem elleni gyülőlségök, buzdítanak munkásságuktól követelni illy­­ezésnak megfelelő szabályok’ tervét, hogy jövendőre nézve gát vettessék a’ láz­ongás útjába, és a nép bátorléte feletti őrködést Önöknek köszönhesse. Törökország­. Walker admiral és Mázl­im bey jan. 4kén indulának „Isku­­­dar“ gőzöny­ön Marmarizzába, angol és ausztriai biztosokat ma­gukhoz veendők , kik a’ júliusi magánykötés’ Tik pontja szerint az ozmán hajóhad­­át bocsátásak­or jelen legyenek. A’ török hivatalos lap jan. okáról ezen czikkel közli : „Mivel Syria’ visszafoglalása isten’ segedelmével megtörtént, a’ szultán e­­zen tartományban lakó alattvalói sorsa’ könnyítése ’s jólléte’ elő­mozdításául magas figyelme’ méltó tárgyává választotta a’ gülhani császári rendelet’ áldásos hatásait, a’ becsület’, élet­ és vagyon’ bá­­torságosítását rajok is elárasztani, hogy' rangkülönbség nélkül Sy­ria’ egész népe’ számára igazság uralkodjék, békét és szívnyugalo­m­at osztván. Hogy ő főmagassága’ ezen felemelkedett gondolkodá­sa a’ fényes Kapu’ hivatalviselői által előmozdíttassék , méltóztatott ő felsége a’ hadi tanács’ elnökét Hussein basát különös bizom­á­­nyokkal Syriába küldeni; egyszersmind a’ had és tűz által káro­sult beirati, akiei ’s több más városok’ lakói felsegítlésére tetemes Öszveget ajándékozni kegyeskedék.“ P o го s z­a r s z a ff. (Nyomozások az ermelandi püspök’meggyilkoltatása felől.) Csak hamar a’ rémitő tett után a’ közvélemény Kielmapfel Rudolfra for­dult figyelmével, benne kereste minden szem a’ gyilkost. Ez 27 éves ifjú. Gyermekkora óta Hatten sok jótékonysággal visel Leié­t iránta, ец\Ьа/1 pályára nevelteté , azonban zabolátlan életmódja, orzásra haj­lama ’s munka’ kerülése végre elvonák a’ püspök kegyet róla. Sötét el­lenes vonalmai, halvány arcza, egész ba­l jóslatos lénye barátságától

Next