Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)
1841-09-17 / 23. szám
ERDÉLYI 1841* Kolozsvárit, Pénteken , September 17-én. 23-dik színik Foglalat. Erdély és Magyarország. (Belső Szolnok megye országgyűlési követeket választott; dobokai szerkivüli közgyűlés; vegyes házassági akadály Szebenben; ajándék; thordai unitáriusok középiskolája; a magyar t. akadémia nyilvános nagy ülése; az orvosok és természet vizsgálók nagygyűlése Pesten.) Anglia: (az alházban a’ ministerek ellen a bizalmatlansági nyilatkozatban 91 szózati többség; O’Connel és Peel beszédeik ; mindkét házban a’ ministerek lemondásaikat jelentik; a’ királynénak a’ válaszfeliratra tett felelete.) Frantziaország. Spanyolország. (az egyházi jók eladását a’ senatus is jóváhagyta.) Hannovera. Északamerika. China. Újabb tudósítások. Hirdetések. Erdély és Magyarország. Deés. III. Belső Szolnok vgyének f. h. 13- ’s 14kén főispány if. gróf Bethlen Pál úr elnöklete alatt tartatott közgyűlésén, olvastatván a’ n.egy kir. főkormánynak sept. 6kán keti—Híradónk 22. számában közlött — Erdély országgyűlését hirdető ’s követ választást parancsoló rendelete, némellyek olly véleményben voltak, hogy ezen fontos tárgy nem lévén e’ jelen közgyűlés tárgyául előlegesen kitűzve, ezen ügyet más gyűlésre kellene halasztani; mások e’ jelen gyűlés idejét 24 órával tovább nyújtani ’s ez alatt a’ meg nem jelenteket e’ czélra új körlevél által összehivatni indítványozták, azonban a’ többség ezen elvnél fogva „absentes carent voto“ a’ követeket e’ jelen gyűlésen megválasztandóknak nyilatkoztatta, minek következtében Veér Farkas ’s Kozma Imre urak a’ nov. 15ként kinyitandó erdélyi országgyűlésre szózatok többségével és belső Szolnok vgyét képviselő követeknek választattak. (Dobokai szerkivüli közgyűlés.) Bonczhida julius 10-kén valahára szerkivüli közgyűlésen is lehetek. Az 1791. 12. nyilván rendeli, hogy generales Congregationes extraordinarie toties quoties circumstantiae et necessitas requiret celebrabuntur , de Erdély olly szerencsés, hogy szükségesitő körülményei egy félszázadban sincsenek, mert mint tudjuk szerkivüli gyűlései nem igen vannak. Azonban e’ részben is kezdenek törvényeink már életbe lépni, ’s közelebbről egy pár megye tarta szerkivül közgyűlést. Ezek közül egyik ns. Doboka vármegye. A’ BH. közhelyesléssel jelenték ki ez iránti méltánylásukat, ’s bár kissé rendesen hangzik azt köszönni meg, hogy a’ törvény teljesiltetett, csak ugyan az eddigi példák után részemről is teljesen osztozom azon méltánylásban. A’ gyűlés mint az Erdélyi Hiradó olvasói előre értesitve voltak, f. hó 1V-kén kezdődött, tisztelt és szeretett főispáni helyettes mlgs Máriász Antal úr öszvehivására és elnöklete alatt. A’ BR. száma ugyan sokkal kevesebb volt, mint a’ kitűzött tárgy fontossága érdemié ’s ezt méltán sajnálhatni, de aránylag elégnek mondák. A’ főpont, melly körül a’ tanácskozások forogtak, igen szomoritó, t. i. hogy példátlan szárazság okozta szűk termés miatt a’ nép jövendője nagyon aggasztó, mert sok helyt egész vidéknek, még a’ vagyonosabbakat sem véve ki, nem termelt annyira, mivel házi szükségeit fedezhesse; pénze, mellyel a’ szükségen segíthessen, még reményben sincs, mert gabonát el nem adhat, hanem vennie kellene, marhája, ha van, sem tudja eladni, mert takarmány szűke miatt senki sem veszi, de ha pénze lenne is , azzal sem tudna még kész fizetés mellett is kapni , mert darab helyeken nincs eladó, kölcsön nagy uzsoráj mellett sem kap ugyan ez okból, a’ máskori segédforrás, mi szerint a’ földes urak jobb termésig költsönöznek, most ki van apadva, mert nekik sem termett csak felényire elegendő is. Tulajdonképp tárgya a’ gyűjlésnek a’ megyében szállásoló katonaság élelmi és fai szükségeinek ellátása volt. A’ migs elnök úr tartalmas megnyitó beszédében felfejté e’ tárgy fontosságát mind a’ népre, mind a’ közgyűlésre, mind a’ tisztségre nézt, kik illy kényes körülmények közt önfeleletökre biztos lépteket nem tehettek; előadá a’ tárgy eddigi történetét, kiemelve, hogy a’ katonai élelmezés termékekben adhatása eredetileg a’ nép könnyebbségére volt béhozva, de később a’ termékek árának bugásával a’ közpénztárból ajánltatni szokott szabályszerű mennyiségből a’ kivánt termékek beszerzése lehellenné lett, azért előbb csak a’ fuvarért kellett a’ szerkesztőknek (ireferans) bizonyos öszveget feljül fizetni, a’ mostani körülmények közt azonban még ennyi feljül fizetés mellett sem vállalkozik szerkesztő, hanem egy porczió búzáért, zabért és szénáért öszvesen 24 pengő krt. követelnek , ’s így a’ szabályszerű 0 krt. még 16-tál kellene szaporítani, holott a’ megyére eső mennyiség nyomán minden egy pengő kt. mintegy 500 pengő forinttal neveli a’ nép terhét; másfelől ellenben a’ termékekbeni befizetés nem kisebb megterheltetéséve esnék, sőt majd nem lehetlenné tenné a’ beszolgáltatást, mert — mint már emlitetett — sok helyt készpénzen sem vehetni. Ezek nyomán kérdésül tiszt , hogy a’ termékekbeni vagy a’ szerkesztő általi szállítást vélnék-e czélszerűbbnek a’ BR. A’ gyűlés nézete oda hajlott, hogy a’ szerkesztő általi szállitás, ha ezek szerfelett járt nem kivánnak, mind a’ népre kevésbbé lesz terhelő, mind a’ beszolgáltatás pontosságára szükséges. Mivel a monbatt sem az egyenes igazsággal sem törvényeinkkel meg nem egyező, hogy olly roppant deperditat kárpótlás nélkül szenvedjen a’ most is majd ereje felett terhelt földnépe, ’s éppen a’ mostani éhséggel fenyegető időben, egy alázatos feliratban megkéretni határoztatott a’ főkormány, hogy a’ béadandó mennyiséget ne csak a' szerfelett kevés szabályszerű árron térítse meg , hanem úgy a mennyibe a’ népnek kerül beletudva a’ szabályszerű megtérítést is. Ezen feliratban az iránt is fel fog szólhatni a’ nmlgy kir. főkormány, hogy a’ nép jelen évi ínséggel fenyegető sorsát, atyai szivére vévén , méltóztassék az adózó sorsa iránt szükséges intézkedéseket tenni. A’ BR. nyilván kifejezték jegyzőkönyvökben , hogy a’ katona élelmezés jogi oldalárába ezúttal azért nem kivánnak ereszkedni, ne hogy a’ kormány elv tekintetéből kevésbé hajlandóvá tétessék a’ nyomasztó inségkivánta segedelmezést megadni, azonban ebbeli sérelmüket érezve orvoslás eszközlését a’ közelebbi országgyűlésre küldendő követeiknek sérelemképpen utasitványul adaadják. Indítványba hozatott továbbá , hogy mivel 1835 óta ezen megyei nép bizonyos elfakadásával is terheltetik, mellyet nem is kebelében fekvő katonaság számára kell terhes fuvarral törvény hatóságán kivül szállítani, ezen fa adása jövendőre nézt merőben tagadtassék meg. A’ RR. ezen közgyűlési szőnyegre először most került uj terek elvállalásában meg nem egyeztek, mivel azonban egy része ezen évre is már béfizettetett, más részének megszerzését pedig a’köznép könnyebbsége tekintetéből javaslá azon körülmény , hogy hivatalos tudás szerint nem sokára olly árvon , mint most többé szerezni sem lehetene fát, ezúttal abban állapodtak meg, hogy még ez évben fizettessék meg a’ kirótt mennyiség, de keressék meg a’nmlgy kir. főkormány külön feliratban , hogy ennek is árát ne a’ szabályszerű igen csekély számítás szerint méltóztassék megtéríteni, hanem ennek is bétudásával úgy, mennyibe a’ föld népének került. Ezután felvétetett a’fgs. udvarnak egy leirata , mellyben a’ szerkesztés utjáni szállitás sikeréről ki van velevilágositatni. A’ BR. az erre szükséges adatok beszerzését ’s a’közelebbi közgyűlés elébe terjesztését a’ tisztségre bizák. Végre indítványba hozaték, hogy a’ köztudat szerint már bizonyos országgyűlésre küldendő követek utasítványa kidolgozására, a’ sérelmek öszveszedésére ’s más országgyűlési előmunkálatokra neveztessék egy biztosság, melly munkálatát javaslatképpen terjessze a’ követválasztási közgyűlés elébe. Ez ellen felhézetek, hogy ámbár az indítvány igen helyes, ’s rendes közgyűlésen teljes pártolást érdemlene, mindazáltal mivel a’ jelen gyűlés csak rendkívüli, mellyen a’ kitűzött ’s azzal kapcsolatban levő vagy késedelmet nem szenvedhető tárgyakon kivül más rendes gyűlésre tartozók elhatározásába ereszkedni elv tekintetéből nem tanácsos, nehogy valamikor — mitől egyébaránt a’ jelen esetben , ’s elnökség alatt félni nincs ok—nem nagy érdekű egyes (specialis), tárgy ürügye alatt tirdettessék szerkivüli közgyűlés, ’s aztán, ha kedvező alkalom mutatkoznék, fontos tárgyak hozassanak szőnyegre, ezen tárgy ezúttal ne tárgyaztassék. A’ RB. sem az indítvány sem az ellennyilatkozat lényegébe elvileg nem ereszkedve, az indítványt ezúttal elmellőzték. Részemről különbséget látok a’rendes és rendkívüli gyű