Erdélyi Hirlap, 1924. május (8. évfolyam, 1797-1819. szám)
1924-05-01 / 1797. szám
Ar*rf, VM L evfory&m, 1, 97 Egyes példány 3 lei, vasárnap 4 lei, 1924. május 1. Csütörtök M«Dífiente hétfő és az ünnepeket követi* etetőn Slöffens: évente 600,»/, tore 309,*/« Ívre 150 napose kivételével naponta. Szerkesztő ■« »* 1 hóra 50 lei. Külföldre a duplája. Számonként mégis kiadóhivatal Slrana MettanE (volt f\ f|X f\| Hmi XT) Bucurestiben 50 b.-val több.Ausztriába SOOG oK, forrag-atca) 1, - telefonszámok:97 és 17$. f NuKlirsIr Csehszlovákiában 1 cKt Jugoszláviában Min$r r— r- A munka, a keserves izommunka, a senyvesztő fejmunka szervezett akarata magának sajátította ki piros májusnak az élén álló, beköszöntő napját külön ünnepül. Jól választotta meg: a szociális apostolok pozitív keménysége és szárazsága alatt lappangó költői érzéknek meleg ösztönösségével. Mert május 1-e a csírázás, a zsendülés napja, talán az első, amikor rendszerint elfelejtettük már a tél borzalmait, melyek a szegénységre, a nincstelenségre nehezedtek. Május 1-e a természet hatalmas munkálkodásának nyilvánvaló tanúja: minden dolgozik, hogy javakat termeljen. Napfény, eső, termékenységet művel, virág gyümölcsöse akar lenni, fáradhatatlan;tevékenységgel az érzékek megmozdulnak, hogy természetes odaadásra hangolják az ifjúság halhatatlan alkotó erejét. A "nagy, örök munkás köszönti élénk rokonszenvével a civilizáció millió ember munkását, a közvetlen, vidám, örök robotos a munkától megviselt, halálra szánt tenger sok társát.A közös napfény, a közös párázat, az igazság pillanatnyi ajándékát borítja a pihenő gyárkéményre, a polgárosultság elutasíthatatlan ellenmondásaira és a gyökerekben plántált szenvedésekre. Ez a nap mosolyog, igér, kijelenti az élet jelentőségét, magyarázza a múlt lassú kiképződését az igazságosabb jövendő felé. Ez a nap a halhatatlan termékenység, a szerelem és a munka ünnepe. A siető természet örök rendeleteit közli a pihenő emberiséggel. Mert kétségtelen dolog, hogy a munka emberi elhivatásunk letagadhatatlan rendeltetése. Dolgozni kell, ez a nagy parancs, enélkül lehetetlenné válik minden lehetőség. De május 1-nek ez csak egyik tanítása. Második is van: a munkát, mely ellen lázadozik az emberi könnyelműség és gonoszság, mindinkább összhangba kell hozni azzal az örök közvetlenséggel és vidámsággal, amivel a természet állandó feladatait végzi. A munkának teremtővé, nem gyilkolóvá, a munkának igazságossá és nem egyenetlenné kell válnia, befogadni mindenkit, aki a megfelelő szellemi és testi szerszámokat megkapta. Az élet mai nagy harcai és problémái a munka szervezésének ama tisztázatlanságából és elferdítéséből származnak. Május elsejének demonstratív elemei több mint fél század óta ismétlődő következetességével a munka körül elkövetkezendő nagy munka elvégzésére indítja az emberiséget. Minden a szociális ügy, körül kezd forogni és a nagy változás előtt álló történeti menet máris sejteti, hogy az emberi munka igazságos és természetes szervezése előbbre fejlődik. \<o ■ Új rendszer közeleg, az emberiség belső ábrájának egészen más vonalai kezdenek felrajzolódni. Egyelőre az izommunka átértékelése folyik és a fejmunkások a tőke hatalmi körén kívül eső képviselete borzalmasan összemorzsolódik. Ez elsötétült lélekkel pillant a vörös május ünnepélyes jellege felé. Ámde a kiegyenlítés szüksége rája is jobb napokat fog borítani, ha a csendes és békés társadalmi forradalom ritmusa valahol nem szakad meg. Kétségtelen dolog, hogy a munka nemes és természetes forradalma feltartózhatatlan, ámde az is kétségtelen, hogy teljesnek, igazságosnak és teremtőnek kell lenni. Minden zavaros és indulatos felforgatás csak visszaveti a fejlődést, újraépítést igényel, amit csak régi, megszokott és igaztalan eszközökkel tudnánk megcsinálni. Az igazi fejlődés az, amit a természet nyugalmas dolgozása példáz. Tervszerű, kiszámított lehordás és felemelés, higgadt és ösztönös átalakulás. Május elsejének kitűnő megválasztása ünnepnapul, arra figyelmeztet, hogy a természet az emberi küzdelmekben is csak önmagát akarja megismételni. Emberi csak az, ami természetszerű. A magyar kölcsön jegyzése* (Budapest, ápr. 39 Saji tűé) A magyar nemzeti bank részvényeinek jegyzése Budapesten és a vidéken nagy érdeklődés közepette folyik. Az összes foglalkozási ágak köréből tömegesen jegyzik a jól kamatozó részvényeket. Az eddigi jegyzések kábításba helyezik a legszebb eredményt. Technikai okokból a számszerű adatok még pontosan nem állapíthatók meg, de Mérvadó helyen meg vannak elégedve az általános benyomással. A magyarországi községi jegyzők egyesülete a most tartott közgyűlésén kimondotta, hogy kívánja a részvények jegyzésének lehetőségét a községek számára is. Az uj, magyar jegyintézet a jegyzés fedezésére aranyrudakat is átvesz és a szinarany kilogramját marminckétezernyolcvan aranykoronába számítja. A Neue Freie Presse a magyar nemzeti bank megalapitását melegen méltatja és azt írja, hogy az ország rövidesen érezni fogja a külföldi kölcsön áldásait. Aki Magyarország történetét ismeri, az előre látja, hogy az ország rövidesen a gazdasági és pénzügyi megszilárdulás útjára lép. Teljes munkaszünet május elsején* Késő délután érkezett le az aradi rendőrprefekturára a belügyi államtitkár rendelete. — A közhivatalok is munkaszünetet tartanak. (Az Erdélyi Hírlap tudósítójától.) Románia munkásainak — mint ismeretes — az illetékes tényezők megengedték, hogy május hó 1-ső napját mint a munkásság ünnepét üljék meg. Mivel azonban erre a napra vonatkozólag különösebb munkaszüneti rendelkezés az aradi hatóságokhoz nem érkezett, az összes állami hivatalok vezetői a holnapi napra rendes hivatalos órákra rendelték be alkalmazottaikat. A rendőrség — más rendelkezés hiányában — az érdeklődőket is olyképen informálta, hogy ezt a napot csak a munkásság ünnepli meg, máskülönben azonban hivatali és kereskedelmi élet semmi korlátozást nem szenved. Késő délután érkezett a rendőrségre egy távirat a belügyminisztériumtól a következő szöveggel: A közhivatalok május 1-én munkaszünetet kötelesek tartani. A gyárak és üzemek kívánatos, ha szintén szünetelnek, mivel ez a nap a munkásság ünnepe. Franasoviciu államtitkár: A minisztérium távirati rendelkezése tisztázta azután a munkaszünetre vonatkozó kialakulatlan helyzetet és az aradi rendőrség a délután folyamán a következő hivatalos hirdetményt bocsátotta ki: "Holnap, május hó 1-én a rendes vasárnapi munkaszünet kötelező a város egész területére. Az összes gyárak és üzemek szünetelnek, az üzletek zárva tartandók, kivéve a fontos élelmicikk kereskedéseket és fodrászüzleteket, amelyek délelőtt 16 óráig tarthatók nyitva.» A román-jugoszláv politika kettéválása* A Morningpost belgrádi jelentése szerint a román-orosz feszültség miatt a kisantant szláv államaiban észrevehető hatás nyilvánult meg, különösen Belgrádban vitatják ezt a problémát. A jugoszláv kormány, amely felhívást kapott, hogy csatlakozzon a román-francia szövetséghez, elhalasztotta válaszát a parlament megnyitásáig, amikor az új kormány végleg megalakul. Mivel a jelenlegi kormány ideiglenes, Jugoszláviának nem áll módjában ilyen nagyfontosságú kérdésben határozni. A Morningpost megállapítja, hogy bár a kisantant összes államai bolsevista ellenesek, mégis nagyon nehéz Románia és Jugoszlávia együttműködését feltételezni Oroszországgal szemben, mert a pánszláv eszmék áthatották az összes jugoszláv társadalmi rétegeket.