Erdélyi Hirlap, 1925. május (9. évfolyam, 2080-2103. szám)

1925-05-01 / 2080. szám

VUL évfolyam, 2080 szám V Egyes szám ára 4 lei. Arad 19­27. május 1. péntek *^K FTT B erdélyi hírlap ■M^JcCl^J^MvIl Ji m 51 JultoJ ” t^wu Megjelenik hetió és az ünnepeket követő ezelőtt elófizetés: evente 840, 0, evre 420, eure 210 napok kivételével naponta. Szerkesztő­­i hóra 70 lei Külföldre a duplája. Számonként jeg­es kiadóhivatal: Strada Melianu (volt ||fTXí 15 Bucurestiben 50 b.-val több. Ausztriáb. 2000 Ko. Forray ucca) J. Telefonszámok: 97 és 173. /aJuSttLIA AILNÍC4^r»a Csehszlovákiában 1 cK, Jugoszláviában 2 dinár MTK csak három szerény betű az írás jegyei között, de nagyjelentőségű, szervezet és erő a társas vetélkedések vidám arénájá­ban. A szimpla három betű a kis Magyar­­or­zág egyik legnevezetesebb sportalaku­latát vetíti. Most azonban ez a három betű nagyfontosságú eszmélt képvisel. A tarka dresszek, a guruló labda, a circen­­tesek mámoros közönsége mögött a mai temesvári sportnapon egy laza körvonalú árny fog állani kísérteties nagyszerűségé­­•ben- Bizakodó szemmel néz el a mozgal­­­mas pályaképekről a távol lilás ködébe. Mialatt szerteszét a világban fenik a meg­maradt kardokat és a lefegyverezések szivei fenik a rosszindulatú gondolatokat­­, addig ez a szürkeségében is méltóságos árny azt kiáltványozza, hogy azt amit most még csak a sport produkál szórvá­nyosan, idővel minden téren utána csi­nálja az emberek lassanként eszrekapó közösségi és testvéri hajlandósága. Az MTK egy vékony fonalat köt össze a szo­­lidaritás széttépett hálózatában. El kell majd jönnie az időnek, mikor a kötelékek ezt az első összebogozását követini fogja a magyar és román nép között egész soro­zata a másnemű találkozásoknak és meg­értéseknek Piros május kacérkodik velünk napsütésen, felhőroszlá­nyokon keresztül, párás mezőkön, a­ lovak furcsa lombcsótárján és a szekerek virág­­füzérein.­­ősidők óta ünnepli az emberiség azt az i­smétlődő forradalmi pillanatot, mely a lél megdermeszti­ konzervativizmusával szemben kicsikarja a friss élet jogát. A ger­­minálos eszmetársítás vonta magával, hogy piros májust megünneplik külön, tömege­sen, szervezetten, szívósan és állhatatosan azok, akik vörös lobogó alatt keresik az üd­vöt nem törődve azzal, hogy ez itt-ott már akarlatos újrafestést is kapott. A munkás­ság május 1-én a jóindulatú, a természetes, szükséges reform­forradalmat képviseli, azt fcz eltipor­hatatlan gondolatot, hogy a tár­sadal­omnak időnként meg kell újulnia, hogy üreg ne áporodjék keserű levében és meg­feleljen a fejlődés örök törvényének, amely előre és előre igyekszik vonszolni bármily csendesen a jobb élet, az igazság messzi ki­­lárakozott kapuja felé, az agyagláda emberi­­séget- Ne sajnáljuk ezt a napot a munka embereitek akik egyszer az esztendőben l­á­zasabb pulzussal, találkozóra mennek a ter­mészet örökös megújulásával. Gondoljunk arra, hogy végelemlésében a verejtékes mun­ka tartja fent ezt a világot és hogy ez a ve­­rejtékes munka őrzi meg számunkra a hi­tet; lesznek az emberiségnek még maga­­sabbrendű és méltóságosabb állomásai is, mint azok, amelyek közt most sáppadozva, összeomolva, elsötétülve, keserű ízzel a száj­ban, szomorú lehetőségekkel az agyban, kín­lódik ezerhatszáz millió embernek kilencven­kilenc szomorú nagy százaléka. Majdnem az egész, tört embernyáj ■ & Megkezdődött a román kommunista­ per főtárgyalása. Ötvenegy vádlott éhségsztrájkot kezdett. Barbusse, Sadou kapitány, román miniszterek a tanúk soraiban. Részletes tu­dósítás lapunk 3-ik oldalán. — A nagykárolyi főrabbi gyil­­kossággal vádolja Reinitzot. Részletek az 5-ik oldalon. Ausztria Németországhoz csatlakozik« Hindenburg első politikai manővere.­­ A francia kormány Németország lefegyverzését és a kölni zóna további megszállását követeli. Hindenburg megválasztása első híre Briand Aristid, a francia külügyminiszter azt a kijelentést tette, hogy szerinte Zü­n­­denburg első politikai manővere Ausztriá­nak Németországhoz való csatlakozására fog irányulni. Ez a Iránévi jóslat, amely az első pillanatban tisztán negédes elméletnek lát­szott, mintha most az első mámor elmúl­tával a valóság körvonalait kezdené mutat­ni. A Bécsből érkező í­áviratok azt árulják el, hogy Hindenburg megválasztása igen mély benyomást tett az osztrákokra és a csatlakozási mozgalom hivei lassan meg­­mozdulnak Az a., zsei,a nagy tani,el­it pá­rt és ugyanezen pártnak képviselő szövetsége üd­vözlő táviratot küldött Slindenburgnak. Ez volt az elsők egyike, amely a győztes mar­­sallt köszöntötte és csakhamar csatlakozott hozzá az osztrák konzervatív néppárt hó­dolata is. Tegnap alakult meg Bécsben az osztrák-német munkaközösség egyesülete, a­mely ünnepélyes deklarációban kifejezésre juttatta, hogy mindama hírek, amelyek sze­rint Ausztria a Németországgal való egye­sülés gondolatát az utóbbi időben elejtette volna, teljesen alaptalan. A munkaközösség egyesülete megalakult, abból a célból, hogy Németország és Ausztria népe között a vi­szonyt céltudatosan erős­íse és megteremtse már most az egyesülés előfeltételeit, amely feltétlenül meg fog történni, ha Ausztria csorbítatlanul gyakorolhatja az önrendelke­zés jogát. (Paris, április ,­0.) Tegnapra volt kitűz­ve a párisi nagyköveti konferencia ülése, amelynek tárgyalnia kellett volna a versai­­­lesi szövetségközi bizottság jelentését: a né­met katonai ellenőrzésre vonatkozó össze­sült, hogy az új francia kormány a konfe­rencián az ellenőrző bizottság jegyzékének közzétételét fogja kivánni és azt a határo­zatot kéri, hogy Németországot felszólítsák a leszereléssel összefüggő követeléseknek három-négy hónap alatt való teljesítésére. Addig a katonai ellenőrzést mostani formá­jában fenn kell tartani, így a kölni zóna an­gol megszállását is. Két jelölt között dől el az aradi püspökség sorsa. A politikának nincs szerepe a választásokon. — Az aradiak és a temesiek jelöltje — Csak két mandátumot semmisítettek meg. Arad,­­április 30. A vasárnapi aradi püspökválasztást nagy érdeklődés előzi meg. A választók közötti még egyre tarta­nak a megbeszélések és az eddigiekből még nem lehet következt­etni, hogy a vá­lasztási eredmény kinek jutttatja az arad­­egyházmegyei püspöki széket. Az Erdélyi Hírlap munkatársa beszélgetést folytatott a zsinat egyik előkelő tagjával, aki igen ér­dekesen vázolta a püspökválasztás elő­­csatározásait. — Ki kell jelentenem — mondottja in­formátorunk — hogy a politikának sem­mi szerepe nem lesz a pü­spökválasztáson. Nincs hivatalos jelölt, sem másféle párt­­jelölt, már azért sem, mert­ egyáltalán nincs jelölt. Mindenki arra adja szavaza­tát, akire akarja. A mai zsinat­tagok ter­­mészetesen egymás között­ nagyobbrészt m­ár megállapodtak abban, hogy kire ad­ják szavazatukat, az ilyen megállapodás azonban nem szentirás és így nem lehet előre kiszámítani az eredményt. Eleinte több név került szóba, de most­ már bizo­nyos, hogy két személy közötti dől el a választás sorsa. Mindkettő magasművelt­ségű, értékes és szimpatikus t­agja az or­todox klérusnak. Az egyik Cosma György dr. kultuszminiszteriumi aligazgató, a másik Magieriu András dr. váradi teolo­giai igazgató. A választók valamennyien­­ két jelölt személye körül csoportosultak és érdekes, hogy ez a csoportosulás nem politikai meggyőződések szerint alakul­ ki. Nagy általánosságban meg lehet kör­vonalazni ezt a csoportosulást, hogy’ Cosma György dr. mögött inkább a teme­siek, Magieriu András dr. mögött pedig­ inkább az aradmegyeiek állanak El lehet mondani, hogy a Alaros a határvonal a két választótábor között, mert Cosma György dr.-nak Temesm­egyében van ro­konsága, mig Magieriu András dr. az aradmegyei Buttyin községben született, az ottani görögkeleti esperes fiaként. Ter­mészetesen a két választótábor között az-

Next