Erdélyi Hirlap, 1925. július (9. évfolyam, 2125-2150. szám)
1925-07-01 / 2125. szám
YUL éwtn/yam, 71X5. **ami Mgjea amimár* 4 lei A~ 0> Megjelenik hétfő és az ünnepeket követő■ ezelőtt Előfizetés: évente 840, l/, evre 420, V, evre 210 napok kivételével naponta. — Szerkesztői hóra 70 let külföldre a duplája. Számonkéntség és kiadóhivatal: Strada Metianu (volt AUDIEI fffTN 7$Ti Bucuregtiben 50 b.-val több. Ausztriáb. 2000 Ko. Forray ucca 1. Telefonszámok: 97 és 173. HlviJil INIJ&LMjr Csehszlovákiában 1 cK, Jugoszláviában 2 dinár Averescu-népgyűlés Bálinton. Averescu tábornok párthívei tegnap gyűlést tartottak Bálinton, amelyen Groz<u Ádám esperes számolt be a tábornok híveinek azokról a készülődésekről, amelyek a kormány átvételéhez szükségesek. Egyben tiltakoztak a liberálisok azon határozata ellen, amely szerint a községi választásokat még az ősszel meg kell ejteni. Passcs állítólag meghalt. Cluj, junius 30. Ideérkezett magán távirat szerint Pasics jugoszláv miniszterelnök ma meghalt. A hírt, miután megerősítő jelentés nem érkezett, fenntartással adjuk- " Derült idő várható. Bucuresti, június 30. A meteorológiai intézet jelentése szerint az esős és hűvös időjárás még néhány napig fog tartani, azután állandó derült idő várható Megjelenik a Zöld Könyv. Bucuresti, junius 30. A «Zöld Könyv» néhány nap múlva megjelenik. A kormány sietteti a könyv megjelenését, hogy annak tartalmát a szövetséges kormányok Bratianu Vintila pénzügyminiszter külföldi útja előtt megismerhessék. Romániának az amerikai hitelezőkkel szemben fennálló adósságainak ügyét a szeptemberben összeülő washingtoni interparlamentáris konferencia fogja rendezni.,/' Fokozódnak a szerb-bolgár ellentétek. Szófia, június 30. A szerb-bolgár konfliktus még mindig nemi oldódott meg. A bolgár kormány jegyzéke szerint az összes letartóztatottak egy kivételével már szabadlábon vannak. A sajtó, amely eddig tartózkodó volt, kezd élesebb hangon írni. A «Zname» azt fejtegeti, hogy Szerbiának nincs joga beavatkozni Bulgária belügyeibe. A «Liberal» cikke szerint hét évvel az ellenségeskedések után újból lelepleződött Szerbia rosszindulata. A lap azt tanácsolja, hogy sürgősen építsenek közvetlen vasúti vonalat Bulgária és Románia között, hogy gazdasági bojkottal vessenek véget a szerbek kellemetlenkedéséneki. Növekszik az angol flotta. London, június 30. A«Daily News» azt írja, hogy az angol flotta a háború vége óta 137 hajóval növekedett meg. Köztük 24 cirkáló, 55 torpedóromboló és 34 tengeralattjáró van. MAI SZÁMUNK FŐBB KÖZLEMÉNYEI: A nagykanizsai földrengés részletei. — Soborsinnál kiöntött a Maros. — A kereskedők a munkaszüneti törvény módosítását kérik. — Rosszul sikerült az aradi diákok írásbeli érettségije. — Lédererné tiszteket vádol gyilkossággal. — Az aranymaturánsok ünnepe. — Borzalmas autószerencsétlenség Chisinaun Szózat Európához. írta: frabindranath Tagore. Lipcsében az európai egység megteremtésének programjával most indult meg az ,,Europäische Revüe“ című folyóirat, mely a világ ma élő legkiválóbb szellemeit vallhatja munkatársaiul. Ebben a revüben adta közre Rabindranath Tagore Európához intézett szózatát, melyet főbb tartalmában itt közlünk Soha többé nem lesz Vészséges az rambéri fajoknak zártságuk fellegvárába visszatérniük: testileg és lelkileg meztelenül állanak egymás előtt. Bármilyen szeretetet érezzünk is faji különvalóságunkkal szemben, mivel ez bennünket csak egy szűkre korlátozott világgal szemben tesz életképes emberekké, a környezetünkben beálló legkisebb változások alkalmával nem egyszer életünkkel kell a fajhoz való ragaszkodásunkat megfizetnünk. Az ember fensőbbrendűsége azonban épen abban áll, hogy az élet nagy meglepetéseihez alkalmazkodik és nem engedi meg, hogy azok életmenete akadályozói legyenek. Vannak lelki sajátságok, amelyek inkább pathologikus, mint pszichikai jellegűek és amelyeknek nincs semmi általános jelentőségük. Mihelyt e sajátságok természetes határukat átlépik, veszedelmessé válnak. Mióta tehát az emberi fajok hagyományos szűk határaikat átlépték és kölcsönös érintkezésbe léptetik egymással, az egyetemes erkölcsi törvényekhez való szilárd ragaszkodás lett az egyetlen eszköz, amely, az emberiséget a barbárságtól és háláitól megmentheti. A világháborút, amely a népeket kölcsönös mészárlásba vitte bele és amelynek gazdasági és erkölcsi következményei a világ nagy részének atmoszféráját még most is zavarják, az erkölcsi eszményeknek a nyugati népeknek szellemi fejlődésében való elhanyagolása okozta. " Ha a világ újjáépítéséről beszélünk, nem szabad elfelejtenünk, hogy ez az újjáépülés csakis új ideálok jövőjéből támadhat és semmi esetre sem a múlt csődbe jutott módszereinek variálásából. Természetesen jól tudom, hogy teljes változás hirtelen nem lehet szíges és a múlt fegyverei lassanként válnak majd anakronizmussá. De ez a folyamat immár megkezdődött. Vagy nem kezdtük-e már érezni, hogy a múlt az egész embert egyszerű alkatrésszé tette a hadászat gépezetében? Amikor mint napjainkban, az emberi lét fenntartásához szükséges kellékek fogyni kezdenek, szellemünk az önfentartás más forgásai felé fordul. Ha intellektuális képességeink lassanként degenerálódnak és csak arra jók, hogy öngyilkosságunkat pompázóbbá és teljesebbé tegyék, akkor lelküinknek olyan erőt kell magában fölidéznie, mely a legnagyobb távolságban áll az izmok nyers érzéketlenségétől. " A fajok különvalósiága ainjk tudatosítása megmérgezte irodalmunkat, történetünket, filozófiánkat és gyermekeink nevelését. Az emberiség történetének egyetlen korszakában sem dühöngött így az erkölcsi romlottság epidémiája. Az emberi nem egész szervezetét őrült láz öntötte el. Az anyagi hatalomért folytatott harcoknak nincsen határa. Ezért menekülésünket más, egészséges alapon nyugvó erőben kell keresnünk és ez az erkölcs.Ez a kölcsönös megértés és együttmunkálkodás felé vezet el és megszabadít majd bennünket attól, hogy egymás legyilkolásában lássuk hivatásunkat Az embertársainkkal való együttérzés, a szolgálat és áldozatkészség és a gonoszsoa] szemben való elutasító magatartás jellemvonásait kell a nevelésnek az új generációkban kifejlesztenie. Az anyagiasság átokhozó hatalmával a szellem rettenhetetlenségét kell szembeállítanunk. És el fognak jönni az anyaggal szemben való munkálkodásnak pionírjai és — szenvedések árán — megnyitják majd az utat egy méltóságosabb élet felé, amely mindnyájunk megmentését fogja" jelenteni. Mindeddig az emberek majdnem vallásos buzgósággal ápolták a fajizoláció szellemét. Költők a hetykélkedés hangos dalaival énekelték meg nemzetük hőseinek tetteit és diplomaták jobb ügyhöz méltó buzgalommal terjesztették a különvalóság hazugságait És mindezek közepette hirtelen ráébredtünk arra, hogy a különböző fajokat elválasztó sáncok egyszeriben leomlottak és mi szemtől szembe kerültünk egymással. • Nagy, epikai jelentőségű esemény ez. Az ember, kit a rablás és fosztogatási szokásában neveltek föl, egyszerre felfedezi, hogy az ember igazi hataloma abban áll, hogy nyeresége erejét szellemi szabadsággá emelje. Volt eddig is néhány nagy ország — Kína és Japán közéjük tartozott — amely az összes fajoknak a természettől való kölcsönös függéséből következő feladatoknak a megoldásában látta a maga hivatását, nem pedig abban, hogy a maguk kizárólagos fensőségeinek kiharcolásáért egymást erre-arra taszigáló tömegekben az öklét mennél hathatósabban használja». Bernajdnem az egész em-