Erdélyi Hirlap, 1928. július (12. évfolyam, 3004-3029. szám)
1928-07-10 / 3011. szám
4 ______ ________________________________ ekdeeyi HrmAfr , _ _______ _________________ 192s. juims io., Redd A párisi modell. Száz pengőre ítéltek egy pesti szabásznőt, aki párisi modelleket lopott és kopirozott pesti hölgyek részeire. A bíróság úgy találta, hogy a vádlott eljárása kimenti a tiszteségtelen verseny fogalmát. Ebben a bíróságnak minden valószínűség szerint igaza van. A különös csak az, hogy miért éppen ezt a szegény Vormadt Ellát pellengérezték ki, mert párisi modelltolvaj több van, mint párisi modell. Ha ezen a nyomon indulunk el, sorra lehet büntetni Anglia, Közép-Európa, a Balkán és Amerika valamennyi kisebb divatszalonját. S ha nagyon utána nyomoznak, meg lehet büntetni a párisi divatszalonokat is, mert ezek egymástól lopják a modellt. Vannak dolgok, amiknek értelme és sorsa, hogy lopják őket. Ezek a dolgok az ajtóban felejtett plaid, a bécsi tánczene, s a párisi modell. Valahogy nem is ecit, hanem lopják A párisi modell márkájának egyik sajátsága, hogy lopható. Ez a jó benne s ezért jó, mert lopni lehet. Miért nem lopja senki a londoni, a berlini, a római modellt? Miért nem kell a kutyának sem a newyorki modell? Laikus fejjel azt hiszi az ember, hogy Amerikában, ahol 120 millió ember él és állítólag nagyon sok a pénz, (az ember soha nem lehet elég óvatos, ha sok pénzről hall), mondom azt hiheti az ember, hogy ott is akad egy-két szalon, ami modellben, ízlésben, anyagban, vonalban s a ruhamisztikum összes műszavaiban legalább olyan jól tud szabni és férceini, mint Páris? Valószínűleg tud is. Csak senki nem hiszi el. De ha bizalmasan odahajolna , a fülébe súgja: Ezt a modellt Parisban loptam... Nem szabad azt hinni, hogy a párisi szalon túlságosan fájlalja ezt a sok lopást. Hivatalosan nem törődik vele. A lopás bele van kalkulálva a párisi divat üzletmenetébe, ahogy a nagy áruházak bekalkulálnak az évi budgetbe egy bizonyos százalék házi tolvajt. A lopás üzemköltség. Patoutól ebben az évben sokat loptak, ez azt jelenti, hogy Patou ebben az évben jó volt. Worth felszisszen, ha azt hallja, hogy Patout jobban lopják, mint őt. Praktikusan az úgy megy, hogy egy nagy párisi szalon csak ránéz a kliensre s rögtön tudja, hogy lopni jött-e vagy venni, vagy mind a kettőt. Ha csak lopni jött, akkor kidobják. Ha venni jött, akkor leültetik. Ha egy kicsit venni és sokat lopni jött,akkor nem adnak széket neki, de kap néhány modelt. Egyet megvesz, a többit ellopja. «Besurranok* — igy hívják ezeket a Kedves bubifrizurás, nemzetközi tolvajokat. Csak a szemükkel dolgoznak, közönyösen, lorgnonon át, hanyag előkelőséggel. A nagy Szalon chef de rayonja nézi őket és mosolyog. Ezek a rayonchefek hivatalból a legnagyobb lélekbúvárok, detektívek, üzletemberek. Ezeknek nem imponál hermelines belépő és a bérelt privátautó, se az angol lakcentus. Mikor Yormanál Ella belépett a párisi szalonba, egészen biztos, hogy a chefek közül ketten összenéztek. Mert ezek tudják De ha csak egy ruhát vesz a tolvaj 20—30 ezer lejért, ami az átlagos ára egy kezdő párisi modellnek, már megfizette azt a zagyva lopást, amit a vásárló a következő hat modellben elkövethet. Mert, — s ez a párisi csalások teóriája — végeredményben ezt a modellt, a párisit nem lehet lopni. Valami haut gout-ja marad annak, amit lopnak. Nem az igazi. A párisi modellben t. i. benne van Páris. Én nem sokat értek hozzá, de még én is felismerem, hogy melyik a legitim s melyik a lopott gyermek. * Valami van a párisi modellben a város világításából, halvány színeiből, esti lényeiből, kedves, édes marylandos és autógőzös nagyváros-szagából, édes mosolyából, nemes és egyenletes mozdulataiból. A fedőiben van valami Paris eséséből. Ez az, amit nem lehet Londonban, Athénben, Budapesten, Prágában utánacsinálni. El lehet lopni a rajzot, a szövetet, meg lehet vásárolni azt a furcsa anyagot, amiből készül s ami csak Franciaországban készül. De a levegője, az elvész útközben Marad egy ruha, szabott rongy, valami, ami hasonlít az eredetire, távoli rokona neki, de ha közelről odanézek, letagadja a rokonságot. A párisi modellt végeredményben éppen olyan kevéssé lehet lopni, mint a párisi esprit-t, ami van és él1 és mindenben kisugárzik, még a női ruhákban is. Páris csak mosolyog ezen a lopáson. Olyan nagyi és gazdag suny áll a világ közepén sugározva telt s üde szépségében, gyönyörű kosztümjében, — mit bánja ő, ha idétlen mosollyal utánozni akarják csodálatos mosolyát? Ahol reggeltől délutánig elkészül egy autó. A gépkocsi születése a nyersanyagtól a kész kocsiig — Beszélgetés Citroennel. — Egy délután a Citroen üzemekben. (Páris, július elején.) Kohók ajtaján tűzlángok csapnak ki. Meztelen testű négerek és arabok ritmikus mozgásban szenet lapátolnak. Kattog a gép, kéreg a motor, sípol a gőz, zúg a dynamo, tüzes lángot ont a katlan pokla. Korom, szén, olajszagok a levegőben. Erő, hatalom, lárma. Élet és összhang. A Citroen üzemekben vagyok. Hogy ide jussak, előbb látni , és beszélni akartam Mr. André Citroennel, aki nemcsak az autókirályok egyike, de egész Franciaországban elismert szaktekintély és közgazdasági faktor. A Quai Javel-Ien, a főüzemek székhelyén vannak az irodák. Mikor megérkezem, kitöltetnek velem egy kérdőívet — akár csak egy miniszteri előszobában és itt is, akárcsak ott — egy csomó ember várakozik, hogy Mr. Citroen elé kerüljön. A hadianyaggyártástól az autóig. Végre rajtam a sor, belépek. Alacsony, kissé, eszes, 50 év körüli ár fogad. Cvikkere mögött rendkívül éles tekintet rajzolódik elő Mr. Citroen beszélgetésünk kezdetén elmondja, hogy átmenetileg beszüntette az üzemek látogatási engedélyeinek kiadásiát (új modell van készülőben), de velem kivételt tesz majd és délutánra meg is kapom az engedélyt. Néhány barátságos szót vallunk, melynek kapcsán megtudom, hogy, 1915-ben, a háború alatt létesült az első gyára, mely eleinte csak hadianyagok gyártásával foglalkozott. 1919-ben tért azután át az autógyártásra, melynek akkoriban a napi termelése 30 drb. volt. Ez azonban mint egy számtani haladvány, évről-évre növekedett, most ott tartanak, hogy naponta 400 gép kerül ki a futásra készen». Összes üzemeiben 20.000 munkás dolgozik. De különben meglátja ma délután, hogy születik meg a gép, — a nyers lemeztől kezdve* a kész túrára alkalmas autóig — fejezi be Monsieur Citroen a beszélgetést óa kedvesen kisér át ő maga a titkárjához és adja ki az utasítást, hogy, délután 3 órára egy autó várjon meghatározott helyen. Az üzemekben. Türelmetlenül vártam a délutánt, mint aki érzi, hogy élmény elébe megy. Egész pontosan 3 órára megjelent Mr. Badet mérnök, hajdani repülő őrnagy, ki bemutatkozik, hogy neki jutott a «kedves megbízatása, hogy engem az üzemekben kalauzoljon. Vele van egy amerikai úr, Mister Williams — Cleveland-ból, közgazdasági egyetemi tanár, — aki tanulmányutat folytat, Franciaországban. A St. Queni üzem látogatásával kezdjük, itt indul meg a gép születése. Nagy lemezekben szállítják ide az autóhoz sziükséges nyersanyagot és hatalmas gépek vágják és stanonizzák a lemezeket, melyek a karosszéria vázát képezik. — 272 prés van itten, melyek közül néhány 1400 tonnás, eléri egy három emeletes ház magasságát éh S méter mélységbe, cementbe van építve. Ez a legnagyobb prés Toledoban kélszült, 1.250,000 frankba került. — A használatlan darabokat hydraulikus gépek vágják össze apróra és így lesznek elszállítva. — Természetesen állandó kamionösszekötetés van a testvérüzemek között és egyik adja át a másiknak a feldolgozott anyagot, hogy tovább tökéletesítse. A Clichy-gyár a legnagyobb. Két év előtt épült 40.000 négyzetméter felületen úgy architektonálisan, mint felszerelésileg a legmodernebb és legtökéletesebb, amit ezen a téren meg lehetett csinálni. Ft van az öntöde, itt öntik ki a formákat. Gépek, ‘melyeket óriások kezeinek vélnék, emelnek ki homokot és megrostálva tovább viszik!. Mozgó hidak, — a technika csodái — viszik újabb rendeltetési helyre azt, amit az egyik gép előállított. Ebben az üzemben 2000 munkás dolgozzik és egyötödréssze nő. Könnyű és veszélytelen beosztásuk van, — mint ahogy, a gépek tökéletes konstrukciójánál fogva — « munkások fizikai ereje is kimérve van. Itt a gép nem zsákmányol erőt. — Fantasztikusan hatnak egy tüzes láva-folyamtól megvilágított arabok és négerek. Mintha fekető fantomok lennének a tüzes pokol kapujában. Greuelíe-ben a tengelyeket formálják Gutenbergben szerelik a motorokat és 4 gyorsasági dobozt. Itt van az úgynevezett 1 «próbaterem», ahol minden motort kipróbálnak. Végül az anyagyárba, Javel-be réünk. ide kerülnek a többi üzemben feldolgozott anyagok és itt lesznek felszerelve a karosszériára. Itt festik, lakkozzák üvegezik, párnázzák az autót. Hatalmas lágcon lebocsájtják az elkészült kocsit az utolsó terembe, ahonnan átveheti az a boldog tulajdonos, aki reggel megrendelte a gépet és este 6 órakor már roboghat vele Citroen célja. Nemcsak engem, de az amerikai Mr. Williams-ot is elragadtatta az elképzelhetetlen rend és tisztaság, mely az üzemekben uralkodott. Sehol hulladék, papír vagy pl szók, de kegyetlenül szigorunk is a rend fentartására, mondta Mr. Badet. Még megtudom azt is, hogy a Citroen laboratóriumban több száz mérnök van alkalmazva, kik állandóan kísérleteznek. Egy végcélja van Citroennek s ez kissé paradoxnak hangzik: «A kvalitást oly mértékben tökéletesíteni, mint amilyen mértékben emelkedik a kvantitás*. Egész este a gépek muzsikája lüktetett a fülemben és szemeim egy acélerdőt én vasszörnyetegek képét őrizték Maun Honira Ne utazzon drága fürdőhelyekre, mikor ARADON is épp oly hatásos buziasl szénsavas, valódi kénes és sós fürdőket vehet a SIMAY-VJA.' Nyitva férfiaknak reg. 6, — d. u. 2-ig. Nyitva nőknek délután 2—6-ig. Kedvezményes áru jegyfüzetek I Fűin Hm ntn Miummign, ipariínil SMir rémnél.