Erdélyi Hirlap, 1929. december (13. évfolyam, 3427-3449. szám)

1929-12-01 / 3427. szám

Erdélyi V» Megjelenik hétfő és az ünnepeket követő napok VctSáma«. 1929. december 1 .««tőség, kiadóhivatal és nyomda : Arad, kivételével naponta reggel. ♦ Az Erdélyi Hírlap­ .rada Metiana (volt f'orray ucca) 1. Telefon­­kiadó Társaság tulajdona, kiadása és rotációi id . * - 6 . . 97. Sürgönyeim: Hírlap Arad. Előfizetési árak­ nyomása. ♦ Felelős szerkesztő: Major Béla. ♦ 1 Évente 1080, félévre 540, negyedévre 270, ha­Hirdetések felvétele megállapított tarifa szerint vili pjo7 „­­__ vonta 90 lej. ♦ Külföldre havonta 50 lejjel több Az apróhirdetések árai a rovat élén olvashatók. AIM. © VTOlyam, 1. SZ3m Egyes szám­ára 5 lej. Vasárnaponként 6 lej. Arad szíves Ingyen tej és ingyen kenyér tél küszö­bén, tél derekán, de ősszel és tavasszal is egyaránt kell annak a rengeteg szegény em­bernek, aki a mai szomorú világ kárvallott­ja. Hány százezer hosszú tejespoharat kel­lene csordultig megtölteni és hány millió gömbölyű kenyeret kellene kiosztani, hogy gyalázatos lelkiismeretünk csak egy kissé megnyugodjon Pedig minden Isten terem­tett fiának igénye van a tejre, a kenyérre, sőt mi több, igénye van a húsra, a zöldség­re, a tojásra, egészséges lakásra és ruhára is, de szörnyű ügyefogyottságunkban még csak nem is gondolhatunk e sok elemi sz­ük­­séglet kielégítésére. Arad város pietisztikus mozgalmai k­ö­­zött a legrokonszenvesebb, a legjobban v­e­­zetett és a legeredményesebb az ingyen ,­es és ingyen kenyér akciója, amelyet az aradi Anya- és Gyermekvédő Szövetség adminisz­trál. Anyagi eszközeinek teljes mozgósítá­sá­val az elmúlt években is tiszteletreméltó mennyiségben osztotta tejét és kenyerét. Fel­adatát, önként vállalt nemes, derék fela­da­tát természetesen szakadatlanul teljesíti és kívánja teljesíteni a jövőben is. De az igé­ny mind nagyobb és a lehetőség mindig kisebb. A mai idők végzetes, dekadenciájának,­­ saj­nos ez természetes folyománya. De azért va­gyunk emberek, azért élünk szervezett tár­sadalomban, hogy­ feleszméljünk az igény nagyobbodása és a lehetőség kisebbedése kö­zött tátongó aránytalanságra és igyekezzünk azt eltávolítani. A társadalom kötelessége, hogy a szívére is hallgasson és a temérdek könnyelműen elfecsérelt pénz legalább ak­kora töredékét juttassa az ingyentej és in­gyen kenyér akciójának javára, amellyel a lázadó lelkiismeretet lecsillapítja. Az em­berbaráti kötelesség ma mind jobban előtér­be lép, amikor a nagy tömegek teljesen tönk­­remenőben vannak. Nem csak állami adó van, amelyet nem szívesen izzad ki senki, de van társadalmi adó is, mindaddig, amíg a javak helyesebb szétosztása be nem követ­kezik és azt mindenkinek becsületes önmér­legelés alapján szívesen kell a megfelelő hely­re juttatni . Az ingyen tej ,és ingyen kenyér akciója tulajdonkép önmagában elegendő ékesszólás­­sal beszél. A lelkek egyensúlyának idején nem is kellene kisérő biztatást csatolni sza­vaihoz. De ma deformált világban élünk. Ma sokszor kell kopogtatni, hogy m­egnyíljanak az ajtók, gyakran rá kell szólni a szívekre, hogy élénkebben dobbanjanak. Ezért a ki­sebbségi sajtó elsőrendű kötelességének vél­jük­, hogy felhívja a közönség figyelmét er­re a nemes tevékenységre. Szeretnénk dicsőn lázító, szeretnénk forrón korbácsoló szava­kat mondani, hogy kivétel nélkül mindenki befelé fordítsa tekintetét és komolyan meg­szavaztassa a lelkében élő kisbírót, vajjon eleget tett-e társadalmi kötelezettségének ? És még akkor is, ha a kisbíró igennel válaszol, cselekedni kell, mert a közjótékonyság adó­ja hivatalos pressziótól mentesen mindig cse­kélyebb volt, mint azt az adózó alany teher­bírása lehetővé tette. Éppen azért, mert a helyzet oly cudarul nehéz, teljesítse min­denki irattan kötelességét. Minden jó és ne­mes lélekhez fordulunk buzdító szavunkkal: juttasson mentős többet és mentőt gyakrab­ban, az ingyen tej és ingyen kenyér akciójára, Itta éjfélkor kiürítették a Rajnavidék második zónáját. Éjféli istentisztelet és harangzúgás az összes német templomokban — Két millió német nyerte vissza szabadságát. — A francia és belga csa­patok rendben vonultak ki. Berlin, november 30. A második Raj­­nazóna vidékén mindenütt nagy ünnep­ségek voltak a kiürí­té­si ö­röméra. Aachenben ma volt az utolsó őrségváltás és délután a belga csapatok megkezdték a város kiürítését. Bár a kiürítésnek csak éjfélre kell befejeződnie, a katonaság min­­denhonnan már a délutáni óráikban kivo­nult és estére m­ár Koblenztől Aachenig nem tartózkodott idegen katona a felsza­badult területen. Az aacheni belga pa­rancsnok a kivonulás előtt bucsulátoga­­tásokat tett. Aachen polgármestere kiált­ványt bocsátott ki, amelyben óva int a boszútól mindenkit és a megbékélést hirdeti azokkal szemben is, akik a meg­szállás alatt az idiklia... .csapatokkal - nak­A kivonulási ünnepségen csak kevés kiváncsi vett részt, ellenben a pályaud­varon számos újságíró és fényképész je­lent meg, hogy megörökítse a nevezetes pillanatot Ma éjjel felszabadult a meg­szállott Rajna terület második zónája. Ab­ba­n a pillanatban, mikor a francia csa­patok kivonultak a sokat szenvedett te­rületről, Németország valamennyi tem­­­plomában megkondultak a harangok és minden nagyobb városában ünnepi isten­tiszteletet tartottak. A Rajnai allom­­án­y fő­nöke a kiürítés alkalmával kiáltványt tett közzé, amelyben bejelenti, hogy a kivonu­lás pillanatában kétmillió német állam­polgár nyeri vissza szabadságát. Egyben annak a reményének adott kifejezést, hogy nemsokára valamennyi német számára üt a szabadulás órája. Február 3-án választ Arad új városi tanácsot* Aradot végleg a temesvári kerületi igazgatósághoz csatolták. — Becu Sever inkább megy községi bírónak, mint hatáskör nélküli tartományi főnöknek. Bucuresti, nov. 30. (Az Erdélyi Hírlap munkatársától.) A kormány tagjai a képvise­lőházban Maniu Gyula elnöklete alatt minisz­tertanácsot tartottak, amelyen véglegesen ha­tároztak a közigazgatási törvény alkalmazá­sáról. Mirto belügyi államtitkár ismertette, hogy a közigazgatási törvény végrehajtása ál­tal lesz:­busz szabad királyi város (munici­­piu), százötvenegy város, száz mező­város, 4846 község, ebből 995 olyan, a­mely több község egyesüléséből ala­kult és 3851 olyan, amely egyenként alkot külön községet. Egyesített község van az ókirályságban 649, Bukovinában 90, Besszarábiában 185, Erdély­ben és a Bánságban 117. Az egyenkénti köz­ségek száma az ókirályságban 87, Bukoviná­ban 26, Besszarábiában 2, Erdélyben és a Bánságban 3736. A megyék beosztása az alábbi módon tör­ténik Az első számú, bucuresti kerületi igaz­gatósághoz az alábbi megyék fognak tartozni: Argeș, Muscei, Dambovica, Prahova, Buzau, Ramnicul Sarat, Futna, Teleomnan, Vlasca, Ilfov, Ialomita, Constanta, Tulcea, Durostor, Caliacra. A második számú, kisen­evi kerületi igaz­gatósághoz: iiolin, Bals, Lapusna, Sorom, Orhei, \ighina, Ceatea-Alba, Ismait, Gatiul. A harmadik számú, kolozsvári kerületi igazgatósághoz: Alsótehér, Brassó, Csili, Ko­­tázs, Bogaras, Huny­ad, Máramaros, Maros­­torda, Naszód, Udvarhely, Szilágy, Szatmár, Nagyszeben, Szamos, Nagy- és Kisküküllő, Bihar. _ _ A negyedik, csernovici kerületi igesgsttó­­ságh­oz: Balticeni, Campulong, Csernovic, Do­­ronci, Radoc, Storojinetz, Suceava. Az ötödik, craiovai kerületi igazgatóság­hoz: Delj, Gori, Mehedinti, Romanati, Val­­cea, Olt. A hatodik számú, Iasii kerületi igazga­tósághoz: Bacau, Botosani, Balciu, It­asi, Neamt, Roman, Tecuci, Tulova, Vaslui, Că­­vurlui. A hetedik számú, temesvári kerületi igaz­gatósághoz: Arad, Caras, Szörény, Temesto­­rontál. Véglegesen megállapították ezután a köz­ségi választások idejét is. Január 18-tól január 25-ig az egyenkénti községi, január 27-től feb­ruár 2-ig a több faluból alkotott községi vá­lasztásokat, február 3-án pedig a szabad királyi városok és mezővárosok választásait tartják meg így tehát az aradi községi választás február 3-án fog lezajlani. A Kamara miniszteri szobájában alkal­munk volt beszélgetést folytatni Bocu Sever bánsági miniszterrel, akit a kormány a te­mesvári dire­ctorátus élére akar állítani. Ar­ról a kérdésről, hogy i hajlandó-e elfoglalni ez*

Next