Erdélyi Hirlap, 1931. augusztus (15. évfolyam, 3326-3350. szám)
1931-08-25 / 3345. szám
e EkpÉmílrot äp __^iigs LÁTHATÁRON REGÉNY kimi ASZLÁNYI KÁROLY ll!7 •— Igen. Ést ez annyit tesz, hogy belekeeviezett. 'Egészen különös,, — dlünnyögte és hátradőlve elszunnyadt. Nem tudom, hogy mit is mondjak neki, hogy meg ne sértsem és mégis híven jellemezzem pillanatnyi lelkiállapotomat. Az ügy azonban (mlagiájtől megoldódott, miért a főszerkesztő hirtelen magához tért és így szólt: — Hogy hívják önt? — Grita Monks. Hiszen ön miár volt hálunk "alkalmazva! i. Biztosgá (mindítani. Persze, hogy voltam. És miért ment el? Mere elküldték. Nemi emlékszik' irjái Nexm Miért küldtük el? Mert nézeteltérései m voltak. Kivel? Önnel. Ah! Egésketí különös. És most mivel hatok? Alászolgája, — talondtam dühösen és további magyarázat nélkül otthagyLenn az uccalri jutott eszembe, hogy egy fillérem sincs. Milyen borzasztó érzés az, ha az ember tudja, hogy az egész világ tele van pénzzel és neki nincs. Az emjber látja a pénzt az uccán, a házakban és az tmltereken és tudja, hogy neki nincs. Én talaidig úgy éltem, hogy körülöttem tele volt minden pénzzel és ha kellett, kaptam, de némi kellett és ez épolyan mintha volna, pedig a valósságban csak annyi volt, amennyiből megéltem. De most, hogy nincs, vi 3tagosan láttem, hogy annyiból sosem lehet megélni, amennyi ép elég a megélzteléshez. — az ember csak akkor éri be kevéssel, ha sok van; és ha semmi sincs, mint most, s akkor nemi a kevésnek a hiányát érzi, hanem a soknak, ami rettenetes érzés. Hogy egy példával illusztráljami, ha takarékoskodni akarok, akkor gyalog járok, ahelyett, hogy a subwayre ülnék. De ha nincs pénzem, akkor gyaloglás közben úgy érzem, hogy én falast autóban ülhetnék, ahelyett, hogy gyalogolnék, spí esetleg a különvonat hiányát is érzem,, ha telhetetlenebb természetű vagyok.. Ilyen lelkiállapotban talált rám, Kükenney. — _ Látom — mondta, — hogy, mi történt. Nem akarsz Gorodin lót kérni? — Nemj, — mondtam dühösen. — Mért nemi ajánlod, hogy, Cornernek kábelezzed pénzért, te miajomi?! — Ez egy jó ötlet, — mondta komolyan. S elgondolkodott. — Látod — mondta, hosszas hallgatás után — a pénz olyan az ember életében, minit a nap. Nemi lehet siettetni a felkelését, de bizonyos, hogy egyszer felkel, delel és este lenyugszik. Csajképpen vannak emberek, akik este születnek. [Comer bizonyára közel jár már a delelőhöz s Gorodinnak talán esteledik. De mi ketten —mondta büszkén, — előttünk a tág, tiszta láthatár. Hajnal van. Sehol egy rohadt cent, egy lárva garas. Éppen ez mutatja, hogy előttünk a jövő. — Én — folytatta mindig lelkesebben _ egyetlenegyre törekszem!: pénzt szerezni Pénzt. Sok pénzt. És hogy akarsz pénzt szegezni !Kérdeztem, — milyen után? — Pénzt csak egy után lehet szerezni, felelte felség. 'Becca?? Copyright by „Genius*1 Budán est ! Weddern utján De jövedelemi van sokféle, — faggattam, mert bosszantott a nagyképűsége. — A’z igz — válaszolta, — van kis jövedelem és van nagy jövedelem. — És van tisztességes jövedelem és van tisztességtelen jövedelem, — mondtam dühösen. Minden jövedelemi tisztességes, mondta nyugodtan Ezért megérdemelte azt a pofont, amit kapott Dekát Végeredményben mégis kénytelen leszek Gorodinhoz fordulni De legalább Valami szolgálatot szeretnék tenni neki Ha az ember ajándékba kap pénzt, jólesik, ha valami ellenszolgáltatást nyújthat érte Máskép Van az, ha fizetést kap az ember, azért igazán nemi fontos nyújtani Valamit, ami úgyis jár az embernek. Beszéltem erről Kühenneyvel és arra a meggyőződésre jutottam, hogy Gorodinnak az szerezne a legnagyobb örömöd ha Cornett, valamiképpen vissza lehetne csalni Európából és ki lehetne állítani egy Williamson elleni döntő mérkőzésre. A hangulat ép a legmegfelelőbb: az első viágbajnoki meccsén nyolcvanezren jelentek meg, a másodikon százttzezer volt a nézők száma, a harmadik döntő meccsen el lehetne érni a 150.000-res határt, azonkívül biztos favorit hiányában a fogadások is nagyobb kertetek közt mozognának. Kilkenney szerint Cornert mindenképpen »Gorodin farmjára kellene terelni«. De hogyan! Elhatároztam, hogy beszélek előbb Goroval s kipuhatolom előbb a szándékait. Felhívtam a Hotel Quebeck portását s megkérdeztem, otthon van-e Gorodin úr? Azt mondták, hogy lenn van a Grill- Roomban. Odasiettem és beszéltem is vele, körülbelül a következőképpen: — Alyus — mondtam neki. — mi hir Corner felel? — Semmi — felelte rezigniáltan, — nem válaszolt a kábelemre. — Azt már tudóim. Dehát mit szándékozol csinálni a jövőben? Áttérsz Williamsonra? !— Nem — felelte szilárdan. — én, bár üzletember vagyok nem tudom már menedzselni a fickót, ki nem állhatom. — és Cornert? Ami elveszett, arra kár gondolni. Nézd — mondtam neki, — énnekem magamért nem lenne érdemes, de a te üzleti károd pótlására ki akarok találni a’amit, amivel Cornert a ringbe lehetne csalni. — Nem, ér semmit. Miért? Csak nem gondolod, hogyha meg akarja verni Willyt nem tudja megverni. Ha trenírozna. De nem állíthatom újra készületlenül. Többet nem teszem rá a pénzemlet. — Bizd háta. Én megmozgatom Corner önérzetét — mondtam1. — biztosan sikerülni fog. De hogyan? — ingatta a fejét. Majd eszembe jut valami. De atyus, adjál előleget a fejtörésre. Kutyául állok, a háziasszonyom ki akar tenni a lakásból, ha nem fizetek. Voltam a lapnál, de nem Vettek vissza. Látni kellett volna, milyen boldog volt, s hogy pénzt adhat. De nem tágított attól, hogy költözzem hozzál a villájába és én beláttam, hogy helyesebb lesz is; így, .Velem fog lakni Goto titkárnője, egy, idős és fai lelkű hölgy, akit azért szerződtetett annakidején hogyha ránéz, elmenjen a kedve as női nemtől. — ezzel akarta ellensúlyozni irántam érzett reménytelen szerelmét. Pedig én nyugodtan állíthatom, hogy részben mindig viszontszerettem, a drága VérQ lovagot csak nem éreztettem vele. Ma délelőtt — már Goronál lakom — felkeresett minket Williamson, tulajdonképpen nem tudta megmondani, hogy kit keresett és mit akart, csak éppen eljött és leült és jelentőségteljesen vigyorgott, mint aki tudja ,hogy mit akar mondani, csak pillanatnyilag nem jut az eszébe. Utáltam, és ha az embert utálják, akkor nem képes máskép viselkedni, mint utálatosan. Mihelyt észrevette, hogy utáljuk — mert Goro is jelen volt, — hencegni kezdett. Hogy] bármikor szívesen kiáll Cornerr,el szemben, aki korántsem az a mumus, akinek festette magát, őstefélek. Összenéztünk Goro dinné, és mind a ketten azt gondoltuk, hogy mégis ki kell találnunk valamit „ amivel Jemmyt hazacsaljuk”. És itt meg kell említenem egy érdekes dolgot. Ha mi, Goro és én, amerikaiakkal bbszélgetünk, mindig van valami különös lelki kapocs közöttünk. Pedig én ízig-vérig amerikainak érzem magam — és mégis. Pedig nemcsak Gorodin az egyetlen szokatlanul művelt üzletember, akivel találkoztam az újvilágban. És mégis. Valami benső fölényt ’értük és mindig megértjük ilyenkor, hogy mire gondol a másik. De nem ezt akartam hangsúlyozni, hanem azt, hogy amikor most Cornerre gondoltunk, mind a ketten úgy éreztük, hogy Corner valahogy, közülünk, közénk valós, Goro is ezt érezte_ el is mondta később. Pedig Corner aztán amerikai! És mégis. Hát ez érdekes, ha az ember meggondolja, hogy Corner milyen rutul faképnél hagyott bennünket. Délután Kilkenneyvel törtük a fejünket. Végre egy nagyszerű ötletem támadt. Olyan jó ötlet pénz-, sport- és reklámdiplomáciai szempontokból egyaránt, hogy: örömömben nem ütöttem pofon Kilbyt, amiért megcsókolt — Stone — mondtam neki komolyan. — ez az utolsó eset. — Nemi — felelte szemtelenül, — ez az első. Tudniillik, most mindenki felparentiálta már Cornert. Kikapott, eltűnt, senki sem tudja, hol van. Ha most kihívná Williamsont, mindenki azt mondaná, hogy, Jemmy titokban trenirezik és óriási felszisszenéssel csodálkozással fogadnák ezt a legváratlanabb kihívást, ami valaha előfordult. Nem is várom meg, mit szól hozzá Gorodin. Mindenesetre, máris elküldtem Kilkenneyt Hamhawkhoz, hogy szerezze meg a szövetség beleegyezését a kihíváshoz. Jemmy pár héten belül itthon, lesz! Hohó! Hazajössz barátom és megnyered a világbajnokságot ! Nem, magam emiatt örülnék neki, hiszen nekem végtére mindegy. Szegény Goro. Nincs szomorúbb, mintha egy kövér ember szotnje rá Mintha egy kövér és jókedvű ember Szomorú! Egyébként azzal is számítok, hogy Corner, hamarosan elveri a pénzét odaát és jól fog jönni neki, ha a nyugati láthatáron felbukkan az Új Pénz és fejére. hinti, ékfásos sugarait. De ez még messze, van. TIZENNYOLCADIK FEJEZET, amely egészen rövid. Abba kellett hagynom a napi óriást, mert nagyon furta az oldalamat, hogy mit szól Gorodin az ötletemhez? Erre a célra ép a mai délutánt szjefalelltem ki, amikor ugyanis hosszabban lesz alkalmam beszélni vele. Helyesebben: Vvt flitVlS ríi rr ífOVfitibC