Erdélyi Hírlap, 1838 (1. évfolyam, 2-40. szám)

1838-02-15 / 7. szám

28 ha a’ dicsősséget szeretem, ez a’ hon javáért tör­ténik; ’s ha a’ hadsereg fővezérségét megtartom, hazám bizodalmáért ’s szeretetéért teszem. Tisz­teletet nem mutatna irántam a’ hon, ha arra mél­tatlan volnék. Ha a’ nemzeti képviselőség kétel­kedik hívségemről, vi’sgálja meg a’ kormánnyal folytatott levelezésim­et. Az ellenség egy két nap alatt öltözettel ’s egyébb szükségesekkel ellát­hatta magát, de ennek gátlása nem függe tőllem; ez mutatja milly hasznos barátjaik vannak a’ láz­­zadóknak. Én a’ kárlistákat elnyomhattam volna állásokból, de minden haszon nélkül. Valcarios­­tól Santanderig nyúló hadi vonalunk 70 mérföldet foglal magában és mivel e’ vonal közt eső folya­­m­ak sok zátonyokkal bírnak, előre gondolhattam az ellenség kicsapásait. De a’ hadfolytatásra bi­zonyos időt ki nem tűztem, mint az említett czikk szerzője állítja; sőt biztosan mondom, hogy a’gyö­­zedelem, rendet és egyességet fenntartván, bizo­nyos. Ha a’ hadi fenyíték visszaállításával fogla­latoskodtam, ez által a’ más fő czélokat sem m­u­­lattam­ el; féktelenség uralkodott a’ hadisereg közt, ezt zaboláznom ’s a’ bűnösökre, ha borzadás­sal is, Ítéletet kellett mondanom. A’ hadsereg, kormány és a’ corteszeknek megitéltetésemre min­den szükséges elem kezekben van; én ítéletének alája vetem magam’, azt, de csak egyedül azt, becsűllöm, tisztelem. (Aláírva) Luchani gróf Es­­partero.“ NAGY BRIT­ANNIA, Január, 12-én Dublinban az úgynevezett „ki­rályi színházban“ (Kingstheater) nagy lakoma tar­tatott O’Connell és Hutton dublini parlament­­követek’ tiszteletére. Iszonyú volt a’ tolongás. A’ bebocsátó­ jegyért, mellynek ára eleinte 1 font stg. 12 sh. és 6 p. vala, végre 5 guinee fizettetett. A’ páholyokban és karzatokon több ült 1000 néző dá­mánál. Az elnökséget Charlemont gróf vivé. Azonkívül még több lordok és parlamenttagok is vettek részt a’ lakomában. Dörgő tetszéssel fogad­tatott az első áldomás, mellyet Charlemont lord ürite illy szavakkal: „A’mi fiatal, szép, szere­tetreméltó, alkotmányhoz hű, erényes királynénk’ egészségére!“ A’jelenlévő dámák mindnyájan föl­keltek ezen áldomásnál, mintha önmagokat érez­nék megtisztelve a’ nemöket védő fejedelemnő iránt mutatott tisztelet által. Azután a’nép’, Kent herczegné’, Sussex herczeg’, a’ királyi család­nak Angliában tartózkodó valamennyi tagja’ ’s az alkirály Mal­gr­ave lord’, nemkülönben O’Con­­nel Dániel’ és R. Hutton’ egészségéért irtanak. O’Connel felállott, köszönetet mondani. Miután néhány pillanatig mintegy bámulva tekintett kö­rül, így szóla: „Tehát nem álom! Nyolcz napi betegségem után uj életre ébredek e’ fényes haza­­fiúi gyülekezet’ közepette. Most mondja még va­laki, hogy Izland gyáva ’s lealázott! Hogy az el­lenkezőről meggyőződjünk, csak e’ teremen szük­ség keresztülpillantanunk. (Tetszé­s.) Epen most üríttetett áldomás a’ királyné’ egészségéért. Isten áldja meg őt! Bármint hibáztak is különben, Iz­­landnak javát akarták ministerei. Kérem elnö­künket, vigye meg ifjú királynénknak, kinek vi­seletét ’s characterét nem dicsérhetni eléggé, azon biztosítást, miszerint valamennyi birtokában nin­csenek törvényszerűbb, trónjához és személyéhez hívebb alattvalói, mint az izlandiak. (Tetszés.) Vajda ő felsége nemes rokoni közül választana olly férjét, ki képes legyen, őt boldoggá tenni.“ O’Connel beszédének további folytában még a’ tit­kos szavazás és általányos szavazásjog mellett szállott. Mindenki vágyik tudni, mint fog visel­tetni O’Connell a’ canadai ügyben Roebuk, Thompson ezredes stb. ultraradicalok iránt. Lehetetlen, hogy ő, mint ezek, a’ canadai fölke­lést méltányolja, mivel csak minap a’ dublini mű­­egyesületben következő szavakban nyilatkozott a’ politicai kivánatokra fordítandó mindennemű erő­szak ellen: „Cselekedetemnek (úgy monda) min­denkor azon elv szolgált alapul, hogy roszból soha sem származhatik jó; ’s bármilly nagyra be­csülöm a’ szabadságot és szeretett országom’ bol­dogságát, még­is inkább felhagytam volna az em­an­­cipatio’ művével, ha az e’ végetti tusában véron­tásra lett volna szükség. Én egy uj felekezet­ a­­­­postola valék’s vagyok. Hiszem, hogy olly kor­szakában élünk a’ világtörténetnek, hol physical erőszak épen nem kívántatik mindannak elérésére, mire az embereknek szükségük van, ’s hol sza­badság és szerencse törvényes uton, csak szellemi erőszak által szereztethetik meg. Abbanhagynám azon legdrágább czélt, mellyet valaha kitűztem magamnak, 's ha az csak egyetlenegy csep vérbe kerülne is, saját ereimen kívül.“ BORELADÁS­ Egynéhány száz veder 1834-beni különös jóságu valódi Rékási fejér bor jutalmas árron eladandó; a’ vásárolni kívánók köze­lebbi utasítást kaphatnak Gött könyvnyo­mó műhelyében.

Next