Erdélyi Hírlap, 1838 (1. évfolyam, 2-40. szám)
1838-02-15 / 7. szám
28 ha a’ dicsősséget szeretem, ez a’ hon javáért történik; ’s ha a’ hadsereg fővezérségét megtartom, hazám bizodalmáért ’s szeretetéért teszem. Tiszteletet nem mutatna irántam a’ hon, ha arra méltatlan volnék. Ha a’ nemzeti képviselőség kételkedik hívségemről, vi’sgálja meg a’ kormánnyal folytatott levelezésimet. Az ellenség egy két nap alatt öltözettel ’s egyébb szükségesekkel elláthatta magát, de ennek gátlása nem függe tőllem; ez mutatja milly hasznos barátjaik vannak a’ lázzadóknak. Én a’ kárlistákat elnyomhattam volna állásokból, de minden haszon nélkül. Valcariostól Santanderig nyúló hadi vonalunk 70 mérföldet foglal magában és mivel e’ vonal közt eső folyamak sok zátonyokkal bírnak, előre gondolhattam az ellenség kicsapásait. De a’ hadfolytatásra bizonyos időt ki nem tűztem, mint az említett czikk szerzője állítja; sőt biztosan mondom, hogy a’gyözedelem, rendet és egyességet fenntartván, bizonyos. Ha a’ hadi fenyíték visszaállításával foglalatoskodtam, ez által a’ más fő czélokat sem mulattam el; féktelenség uralkodott a’ hadisereg közt, ezt zaboláznom ’s a’ bűnösökre, ha borzadással is, Ítéletet kellett mondanom. A’ hadsereg, kormány és a’ corteszeknek megitéltetésemre minden szükséges elem kezekben van; én ítéletének alája vetem magam’, azt, de csak egyedül azt, becsűllöm, tisztelem. (Aláírva) Luchani gróf Espartero.“ NAGY BRITANNIA, Január, 12-én Dublinban az úgynevezett „királyi színházban“ (Kingstheater) nagy lakoma tartatott O’Connell és Hutton dublini parlamentkövetek’ tiszteletére. Iszonyú volt a’ tolongás. A’ bebocsátó jegyért, mellynek ára eleinte 1 font stg. 12 sh. és 6 p. vala, végre 5 guinee fizettetett. A’ páholyokban és karzatokon több ült 1000 néző dámánál. Az elnökséget Charlemont gróf vivé. Azonkívül még több lordok és parlamenttagok is vettek részt a’ lakomában. Dörgő tetszéssel fogadtatott az első áldomás, mellyet Charlemont lord ürite illy szavakkal: „A’mi fiatal, szép, szeretetreméltó, alkotmányhoz hű, erényes királynénk’ egészségére!“ A’jelenlévő dámák mindnyájan fölkeltek ezen áldomásnál, mintha önmagokat éreznék megtisztelve a’ nemöket védő fejedelemnő iránt mutatott tisztelet által. Azután a’nép’, Kent herczegné’, Sussex herczeg’, a’ királyi családnak Angliában tartózkodó valamennyi tagja’ ’s az alkirály Malgrave lord’, nemkülönben O’Connel Dániel’ és R. Hutton’ egészségéért irtanak. O’Connel felállott, köszönetet mondani. Miután néhány pillanatig mintegy bámulva tekintett körül, így szóla: „Tehát nem álom! Nyolcz napi betegségem után uj életre ébredek e’ fényes hazafiúi gyülekezet’ közepette. Most mondja még valaki, hogy Izland gyáva ’s lealázott! Hogy az ellenkezőről meggyőződjünk, csak e’ teremen szükség keresztülpillantanunk. (Tetszés.) Epen most üríttetett áldomás a’ királyné’ egészségéért. Isten áldja meg őt! Bármint hibáztak is különben, Izlandnak javát akarták ministerei. Kérem elnökünket, vigye meg ifjú királynénknak, kinek viseletét ’s characterét nem dicsérhetni eléggé, azon biztosítást, miszerint valamennyi birtokában nincsenek törvényszerűbb, trónjához és személyéhez hívebb alattvalói, mint az izlandiak. (Tetszés.) Vajda ő felsége nemes rokoni közül választana olly férjét, ki képes legyen, őt boldoggá tenni.“ O’Connel beszédének további folytában még a’ titkos szavazás és általányos szavazásjog mellett szállott. Mindenki vágyik tudni, mint fog viseltetni O’Connell a’ canadai ügyben Roebuk, Thompson ezredes stb. ultraradicalok iránt. Lehetetlen, hogy ő, mint ezek, a’ canadai fölkelést méltányolja, mivel csak minap a’ dublini műegyesületben következő szavakban nyilatkozott a’ politicai kivánatokra fordítandó mindennemű erőszak ellen: „Cselekedetemnek (úgy monda) mindenkor azon elv szolgált alapul, hogy roszból soha sem származhatik jó; ’s bármilly nagyra becsülöm a’ szabadságot és szeretett országom’ boldogságát, mégis inkább felhagytam volna az emancipatio’ művével, ha az e’ végetti tusában vérontásra lett volna szükség. Én egy uj felekezet apostola valék’s vagyok. Hiszem, hogy olly korszakában élünk a’ világtörténetnek, hol physical erőszak épen nem kívántatik mindannak elérésére, mire az embereknek szükségük van, ’s hol szabadság és szerencse törvényes uton, csak szellemi erőszak által szereztethetik meg. Abbanhagynám azon legdrágább czélt, mellyet valaha kitűztem magamnak, 's ha az csak egyetlenegy csep vérbe kerülne is, saját ereimen kívül.“ BORELADÁS Egynéhány száz veder 1834-beni különös jóságu valódi Rékási fejér bor jutalmas árron eladandó; a’ vásárolni kívánók közelebbi utasítást kaphatnak Gött könyvnyomó műhelyében.