Erdélyi Hírlap, 1838 (1. évfolyam, 2-40. szám)
1838-03-15 / 11. szám
47 AUSZTRIA. Bécs, Febr. 21-én. Ő Felsége a’ Császár már folyó hó’ 19-én a’ császári családdal ebédelt ’s a’ zordon hideg dacára kikocsizott; 20-án estve pedig, O . F. F. a’ két Császárnéval az udvari gyermek-carmisselnél jelen vólt. A’ Krakóban meg halálo.ott cs. k. katonai kormányzó Kaufmann general’ utódjának dr. Rodiczky gén, ki azelőtt a’ frankfurti katonai biztosságra volt, jeleltetik ki, valamint Victoria királyné’ koronázásához nagykövetnek hrg. Schwarzenberg Adolf. — Ilire van, hogy ő Felsége a’hires utazó Sr. Hügel’ birtokában levő nagyértékű ethnographiai gyűjtemény’ megvételét már megrendelte. Jövő tavaszkor kezdődik a’ cs. könyvtárt tágító építés a’ cs. pénzgyűjtemény’ féljében; úgy szinte az úgynevezett téli kertből egy szobasor, ’s igy egy második emelet, melly egyszersmind a’ császári lak’ külső fa^adójának szépséget emelendi, fog épülni. — Minthogy a’ minap agyonvert farkason kivül még másoknak nyomai is láttattak, 18-án egy nagy hajtóvadászat tartatott Schönbrun körül c’ ritka vendégekre. (Hirn.) NAGY BRITALMA. Az alsóim.’ Felír. 13-dikai ülésében Whalley ur azon indítványt téve, adatnának a’ ház’ elébe mindazon levelezések’ másolati, mellyek az angol és franczia kormány közt Algírnak ez utóbbi által tett elfoglaltatása’ tárgyában folytak. Mackinan támogatja az indítványt. Palmerston lord oda nyilatkozik, hogy ő az indítványt nem ellenzi, feltévén, hogy az csak az Algir’ elfoglaltatása utáni levelezésekre szoríttatik, mellyek már a’ lordok’ házának elébe terjesztettek. Azon kérdésbe: micsoda következési lehetnének Algír’ elfoglaltatásának bizonyos esetekben, ő (Palmerston) ereszkedni nem akar. Anglia, úgy hiszi ő, nem bir joggal, kérdőre vonni Francziaországot azon lépésekért, mellyeket ez becsületének kivivására szükségeseknek vélt, annál is kevesbbé, minthogy ezelőtt maga Anglia is küldött ki expeditiot (F.xmouth I. alatt) hasonló czélra. Azonban ő a’ franczia kormány’ részéről a’ legmegnyugtatóbb nyilatkozásokat kapta az iránt, hogy bármi legyen Algir’ elfoglaltatásának végeredménye, Francziaország egyfelől Tunis’, másfelől Marocco’ függetlenségét ’s birtoképségét sértetlen hagyandja. Végül Palmerston I. azon reményét fejei ki, mi szerint eljövend az idő, mellyben minden külső hatalmasság átlátandja, hogy igaz érdeke és haszna nem birtokai' nagyobbitásában áll. — Ezzel a’ ház más tárgyra ment által, a’ nélkül hogy W halley ur’ indit* ványának további következése lett volna. Az alsó házban Febr. 14-én Ilismé ur, minthogy a* toryla poklán ismételve hazaáruló közlekedésben állani mondatott a’ kanadai lázadókkal, névszerint Papineauval és skót földijével Mackenzie - vel (a’ Times épen most közöl a’ „Toronto Journalból“ egy „Hunié József a’ fő fő honám ó és Dr. Buncombe a* minden tudások* tudása“ közt állítólag folyt levelezést), kénytelennek látá magát kinyilatkoztatni, hogy Febr. 20-ban indítványt teend, hogy minden, közte (Haine), Roebuck ’s más Angliában tartózkodók között egyrészről, és Papineau, Mackenzie ’s dr. Diincombe közt másrészről folytatott levelek’ másolatait a’ háznak elele téveszthesse. A’ négerügyben tett indítvány annyival inkább teljesedésbe menendő, mivel a* kamarának maga elhatározását a’ legsürgetőbb szükség javasolja. El kell magát határozni, mondják a’ politikusok,a’ kamara’valamennyi padjain, még pedig annál hamarább, minél sürgetőbbek a’ körülmények. Két év múlva az angol gyarmatok’ négerei mind szabadok lesznek; két év múlva két gyarmatunk’ 200,000 rabszolgája egy 9(K),()()0nyi szabaddá lett néger népességtől látandja magát körülvéve. „Azt hiszik önök— monda De la bordeur, — hogy a’ rabszolgaság’ elvet illytett dolgok' ellenében fentarthatják ? A' rabszolgaság-megszüntetés’kérdése önkényt ölik fel; készítsék el előre komolyan, mert elmellőzni semmi esetre nem foghatják. FRANCZIA ORSZÁG, Páris, Febr. 18-án. Néhány nap óta itt különféle hirek szárnyalnak a’ francziák’ királyának egészségállapotja felől. A’France és a’ National egy gutaostromot emlegetnek. Nem lehet tagadni, hogy a’ király már ezelőtt két évvel, midőn térdsérelmiről vala szó, szenvedett illyés ostromokban, ’s azóta a’ helyezetével összekapcsolt mindennemű gondok még nagyobb gerjedtséget ’s ingerlékenységet szülhettek, mellyek, hozzá járulván a’király’ testessége, méltán okot adhattak aggodalomra, ámbár az említett lapok egy kissé nagyítják a’ dolgot. Bélyegző az itteni szellemre nézve, hogy sokan, ezen ingatag hirek után, a’ királyt már holtnak is m’ irtották. Alig hinné az ember, hogy Paris* lakosinak egyrészt» lehetőnek tartsa azt, hogy a’ nyiványosság’ ezer’ országában, hol minden szó, melly az udvarnál ejtetik, azonnal a’ hírlapokba megy által, a’ király’ súlyosabb betegsége vagy épen hada egy pillanatig is eltitkaitathassék. — A’ kamarai csel- X