Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-01-10 / 2. szám
Erdélyi Hírlap. Legfelsőbb (2~ik Engedel «ni me 1. BBAi§Ö* Január 10-ben. 1839« Az Erdélyi Hírlap és a’hoz járulandó Mulattató’ ára posta kéltség nélkül félévre 1 sor. 20 xr. p. p. a’ postán küldve 2 sor. — xr. p. p. — Hirdetésekért 0 sorig 8 xr. azon feljüli minden sorért 1 xr. p.p. járul. Erdély és Magyarország, Brassó. A’ napokban mene itt keresztül Bukurestbe Varsói ’sidó Rabbi Daenemark Hirsch, a’ ’sidó nyelv és litteratura tanitója, ki nem csak a' Német hanem az Angol hírlapokban is rendlüli emlék tehetségéről említést érdemelt, ki több országokban fennséges uralkodók ’s mély tudományu férfiak előtt mutatta ki jelességét, kinek bámulandó emlék erejét mi is tulajdon szemünkkel láttuk. Elméjének ’s látásának rendkívüli ereje annyira megy, hogy 1) az egész Mischnát és Talmudot számtalan magyarázatjaival és jeyzékeivel szóról szóra előiről és hátulról elfadja" hí ’s a’ lapot, a’ sort, mellyen kezdődik, és mellyen végződik valamelly czikkely a’ könyben, hiba nélkül kijelöli. 2) Ha valaki a’ Mischnát felnyitván negyven ötven lapot is újai közé fog, és az eldugott oldal szántát megmondja, ekkor Daenemárktól bámulva hallja micsoda szó áll a’ kijelölt oldal első sorában legelői. 3) Akár melly idegen könyvet, vagy irományt vegyen kezébe, megnyitván kimondja hiba nélkül, hány sorból áll a’ megnyitott könyv egyik oldala? 4) (ezt nem láttuk) azt mondja ő maga, ha a’ Mischnán vagy Talmudon tővel több lapokat keresztül szúrnak, ekár nem csak a’ keresztül lyukasztott lapok számát, hanem a’ szót is, mellyet a’ tő legutoljára ért, eltalálja. Igen sok szép bizonyítványai vannak, az Orosz Császártól, a’ Porosz és Szász Királytól, ’s Paskivits hertzegtől, ki előtt 200 nevet olvastatni hallván, azonnal élőiről is hátulról is elmondotta e’ neveket. A’ Rabbi barna szeg, ifju, 22 esztendősnek mondja magát, szakállat visel, legkissebb zördülésre, egy madárka énekére is feje lágyát fogja ’s illetődését el nem titkolhatja — beszél németül de igen ’sidósan, lengyelül, és egy keveset olaszul — németül csakugyan olvasni nem tud, Melly kár hogy illy rendkívüli erővel bírván más tudományokra nem fordította nagy elmet«* betségét! Zalathna. Jelenkorunknak a’ miveltség minden ágaira kiterjeszkedő jótékony szelleme elhatott hazánk e’ kisded, de mivelt bányavárosába is. Ugyan is már harmad év óta alapittatott néhány mivelt lelkű helybeli kamarai tiszt urak önkéntes áldozataiból itten muzsika intézet, mellynek czélja, hogy az itten létező tanuló ifjuság a’ szép művészetnek e’ nemével ia alaposon megesmérkedvén a’ közönséges istenitisztelet disze annál inkább emeltetnék; ezen nemes czélnak pártolására az intézet elöljárósága által felszóllittatott a’ minden jónak, nagynak, és szépnek köztiszteletű előmozdítója, már dicső emlékű pécsi püspök négyesi b. Szepessi Ignácz, ki valamint mindég úgy ekkor is tettel tanusitá, hogy szép ugyan érezni, beszélni a’ nagyért, szépért és dicsőért dagadó kebellel, de szebb cselekedni; mert nem feledve hajdani kedves megyéjét, 200 p. p. rf. szaporította ezen intézet tőkepénzét, melly talán csirájában elenyészik, ha a’ dicsőült püspök segéd kezeit nem nyújtja. Létez ezen intézet jelenben is ’s olly sikerrel halad naponkint elő, hogy azon nemes keblek iránt, kiknek létét köszönheti, hálaérzetét el nem titkolhatja. Mindszent hava 29. mulattatott be itten az engesztelő áldozat az élet urának a’ dicsőült püspökért, melly alkalommal az említett intézet tanulói a’ halotti misének díszét emeltek jelesen