Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-01-17 / 3. szám
N irellybe lepni nem kivóna, ’s mellynek kikerülésére semmi áldozatot nem sajnál. Bizonysága ennek a’ belga határkérdés, Itt ő olly ellenkezésbe jőve magával, mellyet kifejteni alig képes. A’ közelebbi londoni értekezés előtt azon elvet állitá meg, hogy belgimm tettleges állása változást nem szenvedhet, ’s hogy a’ provisoriumban meg kell maradnia, ha Luxenburg, és Linburg birtokrészeiben törvényesen meg nem tartatna. Ezen értelemben vala a’ Franczia biztos Londonba felhatalmazva, ’s Leopold Királynak azon biztosítás adva, hogy Francziaországra számolhat, és hogy semmi engedékenységbe ereszkedni nem kellene. De alig vala az értekezés megnyitva ’s a’ finngai cabinét, úgy a’ hason érzésű hatalmak nézetei észrevéve, mindjárt Parisban megütődtek, ’s megfognák, hogy magokat olly nyilván kifejezzék. Végtére midőn Londonban a’ megegyezés szinte megtörtént, ’s már, a’ bevégződéshez közel vala, Parisban, csak hamar köpenyeget fordítanak, ’s mind azon erőszakos eszközöket, mellyek belgium ellen használtatnának, ha ez a’ londoni határozatokat teljesíteni vonakodna, rosszallák. Ez által megakadának az alkudozások, és egy pillanatra férre tétetett a’ nagy nehezen kidolgozott szerződés 24 czikje, és a’ eonferentia csaknem felbomlottnak nézetett. Midőn pedig Anglia újra szavát emelé ’s nyilván, ’s erőteljesen kiváná, hogy a’ határozat megtörténjen ’s a’ belga-holland kérdésnek valahára vége szakadjon, a’ Franczia udvar, újra más szint váltott, ’s megtörténni engedé azt, mi előtte változhatatlannak látszik. Igaz, hogy kivoná magát a’ körből, és sem egyik sem másik ellen, vagy mellett semmit nem tett, ’s ez által egyiknek sem tett eleget, de magát a’ bajból kimenté, e’ vala eleitől fogva a’ Lajos Fülep politicájának minden törekvése, mellyhez mai napig is olly határozottan ragaszkodik. Francziaország. Dupin ismét kamaraelnök, ugyanis Dec. 19-kén hosszas vitatás után véghez menvén a’ választás, 365 szózat közül Dupinre 183, Passyra pedig 178 jutott, ’s négy czédula fehéren maradt. Dupin tehát azonnal kikiáltaték elnöknek. Roger Collard következő szókkal hagyá el a’termet: „Jobbat láttam már, ’s rosszabbat is, de ehez hasonlót még soha.“— Dec. 26-án a’másodelnökök választatása történek. 368 választó közül Calinon 283, Passy 189, Duchaleí 188, ’s Odilon Barrot csak 169 szózatot kapott, következéskép megbukott, még az előbbi hármat azonnal kikiálták, ják mindnyájan az egyesülési párt emberei. A’ ministeri párt jelöltjai megbuktak. A’ 4-dik másodelnök választás 22-kén történt, ’s Lunin Cridaine 198, ’s Odilon Barrot csak 162 szózatot nyere, következés képett első azonnal ki kiáltaték másodelnöknek. Melly váratlan süker rendkívüli élénkséget okozott a’ teremben, ’s több oldalról tetszés jelei hangzanak. A’ titoknokok választása nem annyiban szűkérőlű az egyesülési pártnak, Felix Reált nagy szótöbbséggel válasták meg, a’ többi kijelöltek azonban megbuktak. Dec. 22-én Dupin bevezetésekor igy nyilatkozik az ideig, elnök: „ A’ mostani üléstől sokat vár Francziaország, ’s meg vagyok győződve, várakozásában nem fog csalatkozni. A’ Júniusi zendületre kedvező körülmények közt nyitják meg önök űlésiket,, mivel utolsó eloszlásunk óta örökössé születők az általa alapított trónnak, melly példa gyanánt szolgálnád néki magos helyezete betöltésire. Tartson az ég távul tölünk minden viszályt, és szerencsétlenséget, melly az előbbinek mindenkori követője,’s olly súlyosan nyomja egyik szomszédunkat, hogy az egész világ leg-méllyebb fájdalommal tekint rén.“ E szék után felszólitá Dupiit az elnökszék elfoglalására, mit Dupin öleléssel, ’s következő beszéddel fogada: „Uraim ’s tiszt, társim! A’ kamra tisztelő megbízását elfogadom, ’s vezérleni fogom tanácskozásit. Hivatalomat tisztán kezdem meg minden küső befolyástól, ’s csak kötelességimtől engedem magam vezéreltetni, ez utóbbiak kiterjedését ismerem, ’s Önök együtt munkálata alatt igyekezem is azokat teljesíteni, ’s reménylem, miszerént a’ tanácskozásainkra figyelmező közönség azon méltánylattal fog irántam viseltetni, hogy én mindenkor, mint kamra embere, a’ szabályok pártatlan követője, ’s hű őrje parlamenti jogainknak, teljesitem kötelességemet. Derék ideig, elnökünkre hálanyilatkozatot hozok indítványba.“ (Igen! Helyes!) Ez utat* felolvasó az elnök Gerárd tábornagy azon iratát, mellyben tiszteleti állomást ajánl a’ nemzezér seregnél a’ kamra rendelkezésibe. Ara^ybritainla, London, Dec. 19-én. Hosszas vitatás után valahára hírnök küldetek Pétervárára, követünket oda utasítandó, hogy nyilatkozásai által a’ Pátervári Cabinettali feszültségünket eloszlatni törekednék. Ezzel már azt hiszik, túl vagyunk mindenen, ’s nincs mit félnünk az orosztól. Azonban folyvást nagy élénkség uralkodik a’tengeri, és hadi erők kifejtésében,’s minden oda mutat, hogy a’ ministerek nem legjobban érzik magokat. Nem is lehet különben, mert a’ ministerek többnyire mindenütt rosszul sáfárkodnnak. Durham gróffal azt gondolák, könnyen végezhetnek. Melbourne ki őt csak lígy nézé mint a’ királynénál’ vetélkedő - társát, ’s csak eltávoztatni kívánván Canadába küldés hogy a’ Királynénak egyedüli kedvencze lehessen,