Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-07-18 / 29. szám
Erdélyi Hírlap. 29miU Szám. Az Erdélyi Hírlap’ és a’hoz járandó Mulattató’ ára posta költség nélkül félévre 1 sor. 20 xr. p. p. postán küldve 2 sor. — xr. p. p. — Hirdetésekért 6 sorig 8 xr. azon feljüli minden sorért 1 xr. p. p. járul. BRA§§0* JII. 18-kán. 1§39. Erdély és Magyarország. Brassó juj. 1okán. A’ tegnapi napon egy nagyon borzasztó jelenésnek valónk tanúi. Az úgy nevezett Klastrom uttza végiben ugyan is egy uj ház épülvén épen a’ vár-sancz feliben az állások az építő mester gondatlan gazdálkodásából igen gyengén lévén csak feljülről a’ ház fedelezetéhez vas rudakkal kapcsolva, a’ rajtok levő terűt többé kinem álhatók ’s mintegy délutáni 6 óra tájban leszakadván, magokkal mintegy 7—8 olymi magosságból két férfi, és egy asszony személyt a’ mélységbe Tagadónak; az asszonynak csudálatos módon semmi baja sem történt, a’ férfiak közül nevezetesen az egyik veszedelmesen megsebesítetett feje, és dereka összeromlott. Az illy szerencsétlen esetek intő például szolgálhatnának az épitő mestereknek, hogy olly szűken az állás dolgába ne gazdálkodjanak, nevezetesen olly helyen, hol annak leszakadása életveszedelemmmel lehet egyben köttetésbe, intésül a’ rendőrségnek, az illy mesterséges állások megvi’sgálására, és ha szükség kivánná leszedetésie, ’s mester méltó megfenyitésére, valamint végre intésül az egész városi közönségnek arra, hogy az emberiségért valamit tévén, valahára bár egy korházat építenének, holott az illy szerencsétlenek, kik minden segedelem, minden egyben köttetés nélkül munkájok után élnek, ’s szállást, a’ nap hevétől, ’s levegő viszontagságai ellen oltalmat, csak némelly könyörülő emberbarátok szívességéből kaphatnak, rögtöni segedelmet, ’s orvoslást nyerhetnének ! A’ csaknem két hét óta szüntelen tartó komor idő múlt vasárnapra kitisztulván, temérdek népséget csalt ki a’ város közelében lévő ízletes sétatérre; azonban egy hirtelen érkezett sebes első megfosztó a’ sokaságot azon éldelettől, mit közönségünk illy alkalomkor nagyon érez. Egyébiránt most viszont, szép nyári napok vannak, mik azon reménnyel kecsegtetnek, hogy rövid időn be fog az aratás állani. — A’ június utolsó két hetiben tartott rendkívüli nagy hévségnek rettenetes és pusztító következései eszközlődének a’ természet nagy Mílvhelyében ezen időnek végén, u. m. Júniusnak 2829 és 30k napjain, mellyeken az addig kékellő égen borzasztó fekete fellegek kezdvén azokat hasogató villámok közt — tornyosulni, azokból nem áldásos essők, és levegőt kár nélkül tisztító égi háboruk, — hanem pusztító jegek és sűrít mennykövek hullának Hazánknak Külső Homorúd melléki, — és Háromszéki részében. Ezen három napok, (nevezetesen Péter és Pál napja) valónak azok, mellyeken, kevés idő közbevetésével egymásután négy mennykövek csapának le egy quadrát’ mérföldnyi helyen. Egyik Mirkvásáron, egy épületet égete porrá, másik Darótzon egy házat és asszonyt ütte meg, harmadik a’ szegény és kitsiny Jánosfalvának, szép tornyát ronta össze, a’ negyedik pedig H. Sz. Péteren egy csűrt boríta hamuba. E’ mellett az ezekkel együtt — borzasztó zúgással jött jég első Darótznak egyik — Dójának Égének, Bágynak Telekfalvának és ama szerentsétlen kitsiny Lokodnak — melly második évben szenvedi egymásután ezen romlást — mind a’ két határát semmivé tette. Ezen jég vala az, melly múlt heti tudósításunk szerént Háromszéknek is nagy részén hasonló pusztítással keresztül mené. ’S ezen mennykövekkel terhes égi háború az,