Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-07-25 / 30. szám

125 lenül fedő ,ruha fehér 's e’ fölött vörös, mind a’ kettő <il­y erős, hogy semmi más módon sem szab­dalható, mint metsző eszközzel. A’ nép tódult lá­tására ’s ruháját ereklye gyanánt széttépte, szét­vagdalta; kétségkívül magát a’testet is szétdara­bolandó, ha erővel nem űzetett volna el. Némel­­lyek mondják, hogy be vala balzamozva, de ennek legkisebb jelei sem mutatkoznak. Mellette fekí itt első férjétől, Rákóczytól, nemzett fiának teteme, melly még ki nem vétetett. A’ dicső hős­ asszony tetemeinek most készíttetik koporsó, mellyben — a’ nép kíváncsisága kielégítésére — láthatólag, de rostéllyal védve tartatnék. Vajha magyar ha­zánkfiai lépéseket tennének e’ nevezetes történeti ereklye megszerzésére ’s a’ magyar honba vissza­vitelére! Tököly szinte Bithyniában fekszik, Rá­­kóczy Rodostóban; ez utóbbitól több könyv talál­­tatik a’ Lázár - szerzet zárdájában, melly könyve­ket Rákóczy az akkor e’ kolostorban lakott jesui­­táknak hagyta. Magyar Ischl jul. Íjén. Az itteni fürdő­ben egy borzasztó öngyilkosság történt. R. J., kassai polgár és német varga (schuster), ki ide múlt este érkezett, miután az egész éjét ébren, szobájában többnyire élénk fel ’s alá járással töl­tötte, ma reggeli 8 órakor, pálinkázás után, ma­gát puskával főbe lőtte. Midőn a’ durranásra föl­riadt fürdői vendégek és lakosok, szobáját zárva találván, azt egy az ablakon által bemászott fiúval kinyittaták, magát a’ padlaton végig terülve, fe­jét és jobb arczát szertezúzva, falakat és ajtót agyvelő-darabokkal és vércseppekkel sűrűén be­fecskendve találták. Ő szörnyet halt. Később ész­re vették, hogy ajtók és asztal egészen be vannak írva leginkább versekkel német nyelven, mi ál­tal, úgy tetszik, vagy föltételeben magát megerő­síteni, vagy a’ világgal tudatni akarta, hogy ön­­gyilkossága hosszas eltökélés következménye. Tette okát nem tudhatni: Ínség, szegénység nem lebete, mert egyike volt a’ l­egdolgoztatóbb meste­reknek, ki mindég 10, 12 legénynek tudott mun­kát adni, — nőjétől külön, tilalmas szövetségben élt egy asszonnyal, kitől hit szerint, több gyerme­kei születtek, ’s igy alkalmasint házasságtörési bűnének mély meggondolása ’s ebből származha­tott kétségbeesése és őrültsége, miről kétked­nünk alig lehet, vihették önkivégzésre.. Szobájá­ban egy levél is találtatott H—F—grófhoz, a’ für­dő birtokosához, mellyben eltakarittatásáért ese­dezik. — A’ kézi orgonák, mellyekkel házakba, kol­dulás­ alakban, járnak a­z ingyenélők Budapesten, nemcsak nagyon szaporodnak, de tökélyesülnek is, úgy hogy már most egy jókora nagyságú or­gonácskával is járnak, mellyet ké­tkerekű talyigán vonnak egy házból a’ másikba, ’s mellynek zené­jét trombita nemű ’s török dob és más érczcsen­­gésű hangok kisérik. Reménylhetni hogy nem so­kára egész török muzsikát fognak illy orgonákba helyezni ’s egy garasért a’ legszebb operai leg­­kedvesb magyar és német hangművek lesznek hall­hatók. Milly kártékony azonban e’ koldulás neme a’ köznépre, onnan is kiviláglik, hogy m­ár most nemcsak elnyomorultak és vakok (mint azelőtt) járnak illyesekkel, hanem kisdedek, sőt regizmosb legények, ifjak és gyerkőczek, kiket mindannyi hasznosabb munka kerülőinek, naplopóknak te­kinthetni ; ezek ’s a’ velők járó gyermekek, kik rendesen a’ koldulást nemcsak az udvaron, hanem az emeletekbeli lakásokban is szokták végezni, ’s igy szokván a’ henye élethez, a’ munkás élettől idővel is iszonyodni és igy közülök számosan do­­logtalan, erköcstelen életet fognak viselni. Méltán szoros figyelem alá vehetné ezeket a’ rendőrség, ’s illy tunya életmódtól eltilthatná őket. (J­kr) Francziaország. A’ követkamra jun. 27-ei ülésében 190 szó­zattal 40 ellen megadta a’ hadm­inister által kért 6,516,000 fr. rendkívüli költséget. Algír felett élénk vita keletkezik Desjobert ur ’s Villem­ain köz­oktatási minister között, ki Algir odahagyá­­sát ellenzé, ha­bár évenként 50,000,000 kellene is rá költeni: „mert pénzáldozat még is csak jobb, mint a’ becsület’ föláldozása“ (tetszés). — Jun. 29 dikén Görögországnak tartozásai fizeté­­sére a’ pénzügyminister által kért summát is 198 szóval 34 ellen megadá. A’ követkamra jul. Íjén kezdette tanácskozá­sát a’ levantei hajóseregre kért 10,000,000 költ­ség, vagy is ennek ürügyével a’ keleti ügyek felett. Nagy tolongás volt a’ karzatokon; kül­földi diplomaták is jelentek­ m­eg, köztük a’ török követ Rescind basával együtt. Először is Soulfe marsal sz­ólalt­ meg, ’s a’ porta újabb viszonyainak Európa’ hatalmaival, történeti vázlatát adván, em­­­lité, miként az oroszok 1$33ban az Egyiptom és Törökország köztti háborúkoz beavatkozván, a’ többi kabinetek’ sürgetéseire is csak a’ szövetségi szerződés’ megkötése után vonultak­ vissza, minek Franc­ziaország és Anglia ellenmondott. Ezóta az európai diplom­atia igyekezett meggá­tolni az újabb összeütközést; de már mind a’ két fél ismét kardot rántott, ’s a’ kormány szapori­­tatni kívánja a’ hajósereget, hogy az ottomán bi­rodalom’ függetlensége, a’ status quo, és franczia érdekek megóvassanak. Legelső szükség az el­­lenkezést felfüggeszteni. Erre szükséges utasitá­ X

Next