Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-01-17 / 3. szám

V ^ 12 »ost mas gondolati» jött,’s ismerni kezdi, hogy Durhamban nagyon csalatkozott, ki nem annyira '“»'telki, mint vérmérsékleti fogyatkozásai mellett is, véghetetlen tehetségekkel bir, ’s az egész mini­­steri tanácsot egytől egyig éles látás , szónokság, és caraeteri erő által felyülhaladja. Megmutatandja 6 majd Melbournenak, hogy étet bűntelen meg nem lehet sérteni, ’s hogy az elnök nagyon elvétette a’ dolog Ilimét, midőn egy olly embert mint Dur­ham csekélységnek tarta. — A’ s­panyol kegyet­lenségek hasonlóképpen nagy részint a’ ministe­­riumnak tulajdonitatnak. Azt hányák szemekre, hogy a’ Spangyol ügybe igen sokat, vagy igen ke­veset elegyedtek : igen sokat azon quasi inter­­ventioval, mellyet Evans tábornokra bíztak,igen keveset midőn Francziaországot mindjárt elein rá nem tudák venni, hogy Spanyolországban a’ Király­nénak szükséges segedelmet nyújtson. Ezen fél­szeg tett által már a’ zavar Spanyolországban napi­rendé vált, ’s most már, midőn az emberiség égre kiált, nem tudják mit tegyenek, ’s mihez fogjanak. Nehéz itt a’ jó tanács, de valaminek történni kell, ’s a’ ministerium bonyolodásában nem tud egyebet, a’ karlista és kristinosok közti öldöklés gátlásá­­­ra, hanem ha a’ külhatalmakhoz folyamodik, hogy ők Don Carlosnak eleibe terjesztenék, melly em­bertelenség legyen ólly szörnyen bánni az ember élettel, mint Cabrera, és többnyire minden car­­listák szoktak. Ez a’ lépés mégis történt, ’s két­ség kívül jól fogadtatand a’ külhatalmaktól, de kérdés valyon használatid­ő a’Don Carlosnál­ köz­benjárás? mert ez bizonyosan ellenségb­e fogja hárintani a’ véres jelenéseket. Mind a’ két fél bű­nös ebben, mert a’Spanyol nem mint karlista vagy kristina kegyetlen, hanem mint Spanyol. Polgári háborúban ilyen külömbséget tenni az ember és em­bertelenség közt, ellenkezne a’ históriával, ellen­­kezne a’ jozan ésszel, minden ez iránti szónoklások csak párt-fecsegések. Amerika. Az éjszakamerikai congressus megnyitásakor az elnök Van Duren a’ többek közt ezeket monda: ,,Az egyesült statusoknak volt fentartva azon kor­mányrendszer megprobálása, melly egészen a’ nép­akarat folytonos végrehajtásától függ, ’s tapaszta­lásunk tanusitá, hogy ez, a’ mennyire kedvező gya­­­korlatban, olly méltányos az elméletben. A’ hely­beli változások sorban a’ nép választási jogát, a’ nagy községek befolyását igyekeztek tágítani, az­­ egyedi (individuumi) erőködéseknek nagyobb kört­­ engedőnek, ’s a’ kormányhatalmakat mindinkább korlátozók, mind e’ mellett is a’ nép miveltsége, okossága, ’s honszeretete e’ megszaporult felelő­­séggel hasonló lépést tarta.“ Továbbá,dicséré az elnök a’ népnevelés terjedésit: „Minden vallás­felekezet most egyesült először, em­berszeretet, és jámborság terjesztésire, mert, a’ világtörténet­ben először, jön korlátlan, és szabad minden val­lásfelekezet. („E’ tekintetben, mind az angol M. Chronicle, kormányunk tanulhatott volna az e­­gyesü­lt statusoktól Canada kormányzatára nézve. A’ fel­anadai föld sokkal termékenyebb, mint a’ határos éjszak amerikai statusoké, de Anglia azon szerencsétlen vállalata, miszerént ott is statusegy­házat szándékozik alapítani, a’ fentartott földek odaajándékozása által igen nagyon elősegíté azon megszégyenítő ellentétet, melly a’ britt, és észak­­amerikai birodalom között, az anyagi kifejlődést illetőleg, uralkodik. Az egyesült statusokban mint­egy varázs pálczaütéssel term­enek varasok a’ föld­ből, ’s a’ közlekedés igen könnyű,­ az angol bir­tokban pedig, a’ nagy természeti kedvezőség el­­lenére is a’ földészet csekély előhaladást tesz, a’ telepvényesek nyomasztó állapotban senyvednek, nélkülözve a‘ könnyű közlekedés jótéteményig és ezt olly egyház miatt, mellynek jótékonysága csak század múlva lépend életbe. E’ tekintetben az amerikaiak bölcsei­­ek mint mii, ’s van okok halások lenni sorsuk iránt, hogy az angol egyház mostani birodalmukban nem volt­ eléggé hatalmas, midőn vándor atyjaik a’ vadon nyugotra költöző­nek.•*­ Az egyesült statusok visszonyait a’ több statusokhoz, névszerént Mexico­hoz­ mind barátsá­gosnak festi; valamint a’ pénzügyet ,a’ múlt éji kedvetlen kereskedési körülmények mellett 1* mind kedvezőnek. Az indián törzsökök iránti po­­líticáját a’ kormánynak következőleg igazolja. Az indiánok által 1829. Márc­. 4-től átengedett 116,349,897. hóid földért az egyesült statusok 72,560,056 dollárt fizettek évenkénti mennyiségben, a’ misisipintuli földeket, fuvarért, ’s élelemszere­­kérti kiadásokat, portékákat, mechanikai, ’s földá­­szeli eszközöket ’sat. szolgáltattak. Egy igen ékes’ hintő, melly mint mes­­termiv Magyarország egyik, nevezetesebb várassában valamint szépségire, ugy erős­ségire nézve is a’ legujjabb ízlés szerént készülő, a’ legillendőbb áron eladó, bő­vebb utasítást lehet iránta venni a’ Gött nyomtató intézetében.

Next