Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-01-24 / 4. szám
15 is olly becsülettel tudánk fenntartani. Ezen evben szövetségi intézvényünk félsz»,adat éljük keresztül, következ.ésképen rendszerünk, melly minden mnastól eltérve, a’ népfelsőségnek gyakorlati, és határtalan hatáskört engede, tökélletesen meg van probálva. Az atyáink által alakult alkotmány állandó kormányrendszerré változott , melly azon elveket mellyeken epitle nem csak általánoson meg tartá, hanem az egyesek jogait, ’s szerencséjét is csudálatoson védi, és előmozdítja. Itt hoszasan elő számlálja minő körülményeken diadalmaskodónak legnagyobb szerencsével és azt mondja, hogy egy birodalomban sem virágzik úgy a’ népnevelés, és sokak se kapcsolt egy akkora földért annyi népet össze a’ közérdek, a’ közjóllét. A’ külügyeket érdeklőleg Kanadáról igy nyilatkozók : — Reménylem, hogy a’ törvények iránti tisztelet mindenkit vissza fog tartoztatni ólly tárgyakba való elegyedéstől, mellyek őt egy általjában nem érdeklik, mert ma minden nemzetekkel békében élünk, ’s azon barátságos viszonyokat fen is akarjuk tartani. Hivatalos, ’s más forrásokból is tudom, miszerént több ’egyesült státusbeli polgárok szövetségbe léptek, hogy Canadába ellenségesen bélépvén a’ zendülést előmozdítsák. Ezen tudositás némüleg valósult is, midőn némelyek polgártársaink vagyonát erőszakkal kizsarolva a’ Canadaiak felsegéllésbe forditák. Egyébiránt, hogy polgártársainkat olly nemű politikai intézvények mint a’ miénk is érdeklik, nagyon természetes, ’s hogy minden illy intézmények kivívásáért harczoló népeknek szerencsét, sírkért, és jó kimenetelt kívánnak nagyon természetes, ’s ezt nélkül nekik tulajdonítani nem is lehet; de az egyesült státusok érdeke azt teljességgel meg nem engedi, hogy azoknak kivitelében tettleg is béfolyanak; különben is ez elly kérdés, mellynek elhatározása a’ congressusra van bizva; ’s illy törvények áthágása az ország hűsége, ’a őszinteségének gyűlöletes gyanúsítása volna, ’s mint illyenek rögtöni elnyomatásukat sürgetik, következéskép e’ tárgyban is polgártársii együtt munkálásukra egész bizodalomal számolok. Valamint eddig, ugy ezután is a’ törvények híven fognak teljesítetni. — Valyon elékségeseké ezek a’ kanadai határszéleknél történendőket megelőzni ? arról a’ congressus ítéljen. Nagybritannia. A’ holland Belga ügyről így vélekedik a’M. Chronicel ministeri lap: „Nem kevés nyugtalanságot okoz most a’ Belga kérdés, de ha minden nagy hatalmak megegyeznek a’ mint a’ Belga Holland közötti szerződés feltételeiben meg is történt, akkor őrültség volna Belgiumnak ellenkezést mutatni , ’s ma illy szándékot Belgiumról fel sem tehetünk. A’ nagy hatalmak megegyezzenek a feltételek iránt, ’s mint halluk a’ jövő hónap elején, mint a’ két féllel közlendik. Mi tisztán kimondjuk, hogy véleményünk szerént Belgiumnak nincs elég oka az előterjesztendő feltételekkel meg nem elégedni. A németalföldi király nyakassága lényeges hasznára volt Belgiumnak. Mi Luxenburg és Linburgot illeti, mellyektől Belgium nem akar elválni, ebben reményleni nem lehet, hogy kívánsága teljesüljön. Luxenburg p. o. a’ német szövetség egy részét teszi, ’s a’ német alföldi király ezen tartományt, nem mint Hollandia vagy Belgium feje bírta, hanem, mint német szövetség tagja. Hasonló joggal kívánhatná a’ Dániai nép is Helsteint a’ szövetségtől elszakasztatni, mint a’Belgák Luxenburgot, csak azért, mivel Belgium, és Lugenburg népessége egy ideig ugyan azon egy felsőség alatt vala. Képzeljük, hogy az angol nép 4-dik Vilhelm halálakor Hannoverét követelte volna azért, mivel ez, Angliával együtt azon király éltében egy fő alatt állott. A’ Hannoverai nép meg egyezése — *s ezt igen könnyen lehet vala kivinni — a’ dolog állását meg nem változtatta volna. A* német szövetség más státussai jogokkal birnak, mellyek a’ Hannovera, vagy Luxenburg népének jógái felett állanak!? és tökéletes igazok van a’ szövetség feldarabolását ellenzemi. Ezen tekintetek annyira jozanok, hogy ha szinte némelly Franczia szabadelmük kicsapongó nézeteket nyilvánítanak is a’ Belga ügy iránt, még is annyira nem mehetnek , hogy az Európai béke felbontását, 's a’ fenn álló egyezmények megsértését ajánlják, mivel a’ német szövetség meg nem engedheti egy státusnak fülre való elszakadását. Luxenburg mint mondottuk soha Belgiumhoz nem tartozott, ’s ha hajlandók is a’ nagy hatalmak Belgium kivonatainak engedni, ezt csak ugyan a’ német szövetség rovására nem tehetik. Reménylyik azért, hogy a’ kamara nagy része oda hajland, mit igazság, és jozan ész parancsol. — sek. Angliában szüntelen folynak a’ radicalgyülé- New-Castleban karácson napján 80 ezer ember gyűlt össze, mikor is a’ „Hiberniai társulat“ zászlójáról az O’Connell nevét letörlé. O Connor Stephens, és mások beszédeket tartanak általános szavazás jog, ‘a más radical kivánatok ügyében. Ezen utolsónak azonban rosszul üte ki dolga, mert ölet Ashton-under Line mellett az országúton Dec. 27-én elfogadván, kemény őrizet alatt Manchesterbe küldeté. A’mált napokban egy iromány jelent meg Londonban e’czim alatt: „Egy népbarát nyilvános irata a’ királynéhoz“ szerzőjének Brougham Lordot hireszti a’közvélemény. Az angol constitutio