Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-10-31 / 44. szám
178 lasztott munkát pótlólag végeznie kell, esetről esetre minden egyegy gyalognapi munka elmulasztásáért folyó ezüst pénzben 1, — minden igásnapi munkának hasonló elmulasztásáért pedig 2 forintban büntettessék ; a’ dologbani eljárásra nézve közönséges szabályul azon mód állapítatvánmeg, hogy a’ földesi ír, vagy ennek megbízottja, ki e’ részben rendes jegyzőkönyvet tartani és folytatni köteleztetik, az oly makacssági vád alá eső jobbágyot maga elébe állítva, őt a’ helységbeli két elöljáró’ vagy legalább semmi kifogás alá nem eshető 2 tanú’mindenkori jelenlétében voltakép hallgassa ki ’s ha mentségét és lehető próbáit — melyeknek előadhatása soha ki nem zárathatik — elégteleneknek találandja, az elmarasztó ítéletet reá ugyan mondja ki, ’s azt szinte a’ helybeli elöljárók’ vagy más tanú’ jelenlétében rögtön hajtsa is végre: az eljárás’ módjáról szóló jegyzőkönyvi kivonatot és ítéletet azonban a’ megbüntetett jobbágynak, annak — ha úgy kivonja — kiterjedésében ’s önaláírásával meghitelesítve mindenkor és ingyen adja ki. Egyébiránt a’ földesuír’ végzetén meg nem nyugvó jobbágy’ részére a’ birtokon kívüli felebbvitel ’s ily czélból a’ keületi szolga bíróhoz lehető folyamodás szabadon fenhagyatván, a’ kerületi szolgabiró ily esetekben a’ megyébőli kiküldetését sem várva, a’ felek’ meghallgatásában a’ szoros vizsgálatot tegye meg, ’s tudósítását minden iratokkal ’s a’ földesúri illető jegyzőkönyvi kivonattal együtt a’ köztörvényhatósághoz késedelem nélkül beadván, az egész dolog a’ megyéknek legelső alkalommal tartandó úrbéri törvényszékén megvizsgáltatva itéltessék el. — 8. A’ Q. t. ez. 1. §-a’ 3. szakaszának rendelete akkép módosítatik, hogy ha a’ községek jegyzőiket a’ szerződési idő’ lefolyta alatt szolgálataikból elbocsátani kívánják, ebbeli szándékukat mindenkor csak földesúri jóváhagyás mellett teljesíthetik; a’ földesúri végzeten meg nem nyugvó fél’ részére azonban a’ végrehajtás előtti felebbvitel szabadon hagyatván; ily esetben a’ kerületi szolgabiró, kiküldését sem várva, a’ szoros vizsgálatot tegyemeg, ’s körülményes jelentésének a’ köztörvényi hatósághoz halasztás nélküli beadása után a’ panasz’ érdemét a’ megyéknek legelső alkalommal tartandó törvényszéke itélje el magában értetvén, hogy azon községek, melyek eddig jegyzőiket a’ földesuraság’ minden jóváhagyása nélkül szabadon fogadták fel, jegyzőiknek elbocsátását is földesúri jóváhagyás nélkül teljesíthetik ; ha pedig ilyes esetben is a’ szolgálatukból elmozdítani czélzott jegyzők’ részéről panasz tétetnék, panaszuk’ megvizsgálására és elítélésére nézve a’ fönebb kijelölt út és mód egyiránt megtartassék. — 9. Ugyanazon 9. t. sz. 6. §-ához az tétetik, hogy „miután a’ jobbágyok’ árvái’ egész vagyonának tökéletes öszszeírása megtétetik, annak a’ kerületi szolgabiró által bemutatandó egy példánya a’ köztörvényhatóságnak levéltárába mindenkor tétessék be — 10. A’ 10. t. sz. 4. §-ának rendelete oda is kiterjesztetik, hogy ezentúl a’ megyék’ úrbéri törvényszékei a’ kir. Helytartó- Tanácsai hivatalosan levelezhetve, az úrbéri tárgyú felebbvitt minden pereket önmagok a’ kir. Helytartó- Tanácshoz közvetlenül felterjeszthetik. — 11. Ugyanazon 10. t. sz. 5. §-ának 1. szám alatti szakasza annyiban szenved változtatást, hogy mindazok, mik a’ földesúri munkára makacsságból meg nem jelenő jobbágyoknak megítélése’, büntetése’ ’s ezeknek módja tekintetében megállapítanak, a’ földesúri munkát resten, vagy makacsságból épen a’ földesúr’ kárával tevő jobbágyokra is egyiránt kiterjesztetnek. 12. Ugyanazon 10. t. sz. 5. §-a’ 3. szám alatt), b) és c) pontjainak rendeletei akkép világosítatnak ’s részint vátoztatnak, hogy a’ károk’ megbecsülésére alkalmaztatandó helybeli elöljárók vagy egyéb a’ dologhoz értők mindenkor eskettessenek meg, különben pedig minden a’ szántóföldekben, rétekben, mezőkben, szőlőkben, erdőkben készakarva történő kártételek tolvajságoknak tekintvén, az olyan kártévők, akár nem nemesek akár nemesek legyenek, mint egyenes tolvajok, a’ büntetőtörvényszékek által az ország’ törvényeiben kiszabott ’s vétségeik mivoltához mérséklendő büntetés alá vettessenek. — 13. Ugyanazon 10. t. ez. 6. §.nak a), b), c), d), e) pontjai alatt foglalt rendelkezésekhez következők tételnek, u. m. : 1) Mely közbirtokosságokban nincs még behozva a’ törvényes arány és ennek behozatala végett a’ közbirtokosoknak egyike is az arányossági pert megindítani ’s folytatni nem akarná, — a’ jobbágyoknak nagyobb része pedig az úrbéri rendezést és öszszesítést kívánná, az oly közbirtokosok ellen a’ megyei tiszti ügyész ön felperessége alatt az alispányi szék előtt az arányossági pert törvényesen indítsa meg, és be is végesztesse. 2. Mely közbirtokosságokban az úrbéri rendezést a’ jobbágyoknak nagyobb része kívánja, — a’ közösen tartandó uriszék’ költségei’ viselésének az 1832/6. évi 12. t. sz. 18. §-a’ rendeletének ide is kiterjesztésével a’ közbirtokosok közt, birtokaik’ mivoltához mérsékelve, közösnek lennie kellvén, az oly közbirtokosok, kik e’ részben önkint eleget tenni nem akarnak, tartozásuknak viselésérel a’ megyék’ tiszti ügyészének ; felperessége alatt szóbeli per útján szórhassanak, magában értetvén, hogy a’ nemesi udvartelkeket kiró azon közbirtokosok, kiknek semmi úrbéri javaik és jobbágyaik nincse-