Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-11-07 / 45. szám

183 dékra alkalmazva illő szabályossággal ’s határo­zottan kifejeztetni, ’s ezek folytában egyszersmind az erdők’ és más akármiféle ültetm­ények’ felvigyá­­zására rendelt őröknek gyakori megtámadása és sértése iránt is a’ kívánt rendelkezéseket czél­­szerűleg kiterjesztetni ’s a’ javaslat’ szerkezetét ezekhez alkalmaztatni óhajtják. A’ jóik pontra : Hogy az úrbéri rendezési perek azon idősor szer­­int, a’ mint azok a’ megyétől a’ m. kir. Heltartó­ Tanácshoz fölérkeznek, vétessenek vizsgálat­r­a­ ezt a’ mélt. Fő-RR. elfogadják, ’s miután eziránt az elv törvény által ki fogna jelentetni, a’ m­. kir. Helytartó­ Tanács pedig alkotása szerint külön­ben is a’ törvények’ és ezeken alapult rendszabá­lyok’ foganatosítására lenne felállítva, e’ tárgyban minden egyéb intézkedést feleslegnek tartanak. — Egyébiránt a’ javaslat’ többi pontjai ellen nem tesz­nek semmi észrevételt. — II. Az úrbéri javaslat­nak az országos ülési határozatok’ következtében kerületileg újabban készített ime’ pontjai olvas­tattak ’s fogadtattak­ el: 1. Az 1822/6: 4. t. sz. 12 és 13. §-ának ’s illetőleg a’ Hárm­as-Könyv’ I. része’ 40. czimének rendelete akképen javasolta­­tik világosítani ’s részint bővítetni, hogy a) az említett 40. czimnek rendelete a’ leányágat illető jószágokban az osztozó leánytestvérekre is nyilván kiterjesztessék; a) törvényes szükség’ esetében a’ kibecsülés a’ jobbágy által addig használt úrbéri nem csak belső telekre, hanem egyszersmind an­nak külső tartozmányaira is értetvén, mely kibe­­csülésnek c) egyedül azon esetben legyen helye, ha és mikor a’ megholt közös atyának hátraha­gyott ’s a’ gyermeki közötti osztályra tartozó ne­mesi ingatlan ös­szes belső birtoka egy holdat vagy ennél kevesebbet tegyen; ’s d) meg a’ mon­dott esetben is az szolgáljon közönséges szabályul, hogy bárhányan legyenek az osztozó testvérek, nem különkü­lön, hanem mindnyájok’ részére álta­­lányosan legfelebb is csak egy jobbágyi egész ház­helyet es nem többet lehet az osztály’ alkalmával kibecsültetniök, — magában értetvén, hogy ha a­­zon egész jobbágyi házhely apróbb részekre fel­osztva, többek’ kezeinél volna is, ezeknek mind­­nyájoknak kibecsültetése is megtörténhetik, e) A’ kibecsültető felek a’ jobbágy’ minden épületeinek ’s telke’ belső és külső állományaiban tett javítá­sainak, valamint azon úrbéri telek’ haszonvételé­nek is, minden esetre igazságos becs szerint meg­határozandó valóságos árát megfizetni tartozzanak, ’s teljes kielégitetése előtt a’ jobbágy úrbéri tel­kéről elmozdulni ’s épületeit átengedni ne legyen köteles, f) Az ily esetekbeni kibecsülés ne úrbéri úton hajtassék végre, hanem az illető egyes ese­tek a’ megyei közgyűlésnek mindenkor előre je­lentessenek­ bé, ’s onnan egy táblabiró, a’ kerüle­ti szolgabiró, eskütt társával és a’ tiszti ügyész kirendeltetvén, — ezen küldöttség mind a’ kibe­csül­ést szorgalmazó feleket, mind a’jobbágyot vagy úrbéri zsellért a’ hely’ szinén voltakép halgassa ki, ’s­­ teljes szabadságában fogván ál­tani a’ job­bágynak vagy úrbéri zsellérnek az, hogy tiszti ügyészen kívül is — ha úgy akarják — más, ál­­talok választandó ügyésznek szolgálatával is él­hessenek, ’s írásbeli — tőlök elfogadni kellő — próbááikat is használhassák) küldöttség határoz­­za­ el, van e’ helye törvény szerint a’ kívánt kibe­­csülésnek, vagy nincs? ’s mindjárt első munkál­kodásának alaglmával a’ becset is, az e) pont a­­latti rendelet’ értelmében írásba foglalva, megké­­szitvén, lépcsőkénti úton mindenkor a’ kir. Hely­tartó­ Tanács’ birtokon belőli felsőbb megvizsgálá­sa alá terjesztendő végzetét, minden iratokkal e­­gyütt, adja­ be a’ megyei legközelebb tartandó köz­gyűlésre, mely azoknak szinte legközelebb tartan­dó úrbéri törvénszéken leendő megvizsgálásáról rendelkezendik; a’ kir. Helytartó­ Tanács pedig fél év alatt felveendi ’s elhatározandja, — a’ küldött­­ségi tagok az úrbéri törvényszéki vizsgálatkor u­­gyanazon tárgyban bírói szavazattal nem bírhat­ván. g) Oly úrbéri házhely, melytől járt tartozá­sok’, szolgálatok’ és adózások viselésétől az aláb­­bi 2. pont’ értelmében a’ jobbágy magát örökösen már megváltotta, az említett 40. czim’rendelete’foly­tában történendő kibecsülésnek tárgya soha se le­hessen. b) A’ telkes jobbágyok’ elmozdíttatása az 1832/6: 4. t. sz. 12. §-ának a) pontja alatt ki­jelölt esetekben (ha t. i. a’ telkes jobbágyok az úri és köz­terhek’ viselésére nyilván elégtelenek lennének) ezentúl is egyedül úrbéri úton, azon §. b) és c) pontjai alatt kijelölt esetekben pedig (ha t. i. nagy és a’ közönségre nézve veszedelmes ki­csapongásokban, v. jobbágyi kötelességökre nézve az uraság’ kárával több izbeli nyilvános nyakas­­ságban vétkeseknek találtatnak) küldöttségi úton ugyan, d­e a’ fentebbi f) pont alatt megállapított eljárási szabályoknak általányos megtartásával, hajtassék­ végre, — az elmozdítás’ költségeit — melyek alatt azonban egyedül a’ küldöttségi tagok által használandó tiszti előfogatok’ bére ér­tetik — minden esetre a’ föl­des úr lévén köte­les viselni. 2. A’ 8. törvényczikkely’ bővítéséül megengedetni javasoltatik, hogy a’ földesúr és jobbágy közti szabad egyezés által m­eghatározan­­dó bizonyos általányos summa fizetésével a’ job­bágyok földesúri tartozásaikat (az úri törvényható­ság sértetlen hagyatván) tökéletesen és örök idők­re megválthassák, úgy hogy az oly szabad egyez­kedésekből készült szerződések, mint úrbéri örö­­ m

Next