Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-11-07 / 45. szám
183 dékra alkalmazva illő szabályossággal ’s határozottan kifejeztetni, ’s ezek folytában egyszersmind az erdők’ és más akármiféle ültetmények’ felvigyázására rendelt őröknek gyakori megtámadása és sértése iránt is a’ kívánt rendelkezéseket czélszerűleg kiterjesztetni ’s a’ javaslat’ szerkezetét ezekhez alkalmaztatni óhajtják. A’ jóik pontra : Hogy az úrbéri rendezési perek azon idősor szerint, a’ mint azok a’ megyétől a’ m. kir. Heltartó Tanácshoz fölérkeznek, vétessenek vizsgálatra ezt a’ mélt. Fő-RR. elfogadják, ’s miután eziránt az elv törvény által ki fogna jelentetni, a’ m. kir. Helytartó Tanács pedig alkotása szerint különben is a’ törvények’ és ezeken alapult rendszabályok’ foganatosítására lenne felállítva, e’ tárgyban minden egyéb intézkedést feleslegnek tartanak. — Egyébiránt a’ javaslat’ többi pontjai ellen nem tesznek semmi észrevételt. — II. Az úrbéri javaslatnak az országos ülési határozatok’ következtében kerületileg újabban készített ime’ pontjai olvastattak ’s fogadtattak el: 1. Az 1822/6: 4. t. sz. 12 és 13. §-ának ’s illetőleg a’ Hármas-Könyv’ I. része’ 40. czimének rendelete akképen javasoltatik világosítani ’s részint bővítetni, hogy a) az említett 40. czimnek rendelete a’ leányágat illető jószágokban az osztozó leánytestvérekre is nyilván kiterjesztessék; a) törvényes szükség’ esetében a’ kibecsülés a’ jobbágy által addig használt úrbéri nem csak belső telekre, hanem egyszersmind annak külső tartozmányaira is értetvén, mely kibecsülésnek c) egyedül azon esetben legyen helye, ha és mikor a’ megholt közös atyának hátrahagyott ’s a’ gyermeki közötti osztályra tartozó nemesi ingatlan összes belső birtoka egy holdat vagy ennél kevesebbet tegyen; ’s d) meg a’ mondott esetben is az szolgáljon közönséges szabályul, hogy bárhányan legyenek az osztozó testvérek, nem különkülön, hanem mindnyájok’ részére általányosan legfelebb is csak egy jobbágyi egész házhelyet es nem többet lehet az osztály’ alkalmával kibecsültetniök, — magában értetvén, hogy ha azon egész jobbágyi házhely apróbb részekre felosztva, többek’ kezeinél volna is, ezeknek mindnyájoknak kibecsültetése is megtörténhetik, e) A’ kibecsültető felek a’ jobbágy’ minden épületeinek ’s telke’ belső és külső állományaiban tett javításainak, valamint azon úrbéri telek’ haszonvételének is, minden esetre igazságos becs szerint meghatározandó valóságos árát megfizetni tartozzanak, ’s teljes kielégitetése előtt a’ jobbágy úrbéri telkéről elmozdulni ’s épületeit átengedni ne legyen köteles, f) Az ily esetekbeni kibecsülés ne úrbéri úton hajtassék végre, hanem az illető egyes esetek a’ megyei közgyűlésnek mindenkor előre jelentessenek bé, ’s onnan egy táblabiró, a’ kerületi szolgabiró, eskütt társával és a’ tiszti ügyész kirendeltetvén, — ezen küldöttség mind a’ kibecsülést szorgalmazó feleket, mind a’jobbágyot vagy úrbéri zsellért a’ hely’ szinén voltakép halgassa ki, ’s teljes szabadságában fogván áltani a’ jobbágynak vagy úrbéri zsellérnek az, hogy tiszti ügyészen kívül is — ha úgy akarják — más, általok választandó ügyésznek szolgálatával is élhessenek, ’s írásbeli — tőlök elfogadni kellő — próbááikat is használhassák) küldöttség határozza el, van e’ helye törvény szerint a’ kívánt kibecsülésnek, vagy nincs? ’s mindjárt első munkálkodásának alaglmával a’ becset is, az e) pont alatti rendelet’ értelmében írásba foglalva, megkészitvén, lépcsőkénti úton mindenkor a’ kir. Helytartó Tanács’ birtokon belőli felsőbb megvizsgálása alá terjesztendő végzetét, minden iratokkal együtt, adja be a’ megyei legközelebb tartandó közgyűlésre, mely azoknak szinte legközelebb tartandó úrbéri törvénszéken leendő megvizsgálásáról rendelkezendik; a’ kir. Helytartó Tanács pedig fél év alatt felveendi ’s elhatározandja, — a’ küldöttségi tagok az úrbéri törvényszéki vizsgálatkor ugyanazon tárgyban bírói szavazattal nem bírhatván. g) Oly úrbéri házhely, melytől járt tartozások’, szolgálatok’ és adózások viselésétől az alábbi 2. pont’ értelmében a’ jobbágy magát örökösen már megváltotta, az említett 40. czim’rendelete’folytában történendő kibecsülésnek tárgya soha se lehessen. b) A’ telkes jobbágyok’ elmozdíttatása az 1832/6: 4. t. sz. 12. §-ának a) pontja alatt kijelölt esetekben (ha t. i. a’ telkes jobbágyok az úri és közterhek’ viselésére nyilván elégtelenek lennének) ezentúl is egyedül úrbéri úton, azon §. b) és c) pontjai alatt kijelölt esetekben pedig (ha t. i. nagy és a’ közönségre nézve veszedelmes kicsapongásokban, v. jobbágyi kötelességökre nézve az uraság’ kárával több izbeli nyilvános nyakasságban vétkeseknek találtatnak) küldöttségi úton ugyan, de a’ fentebbi f) pont alatt megállapított eljárási szabályoknak általányos megtartásával, hajtassék végre, — az elmozdítás’ költségeit — melyek alatt azonban egyedül a’ küldöttségi tagok által használandó tiszti előfogatok’ bére értetik — minden esetre a’ földes úr lévén köteles viselni. 2. A’ 8. törvényczikkely’ bővítéséül megengedetni javasoltatik, hogy a’ földesúr és jobbágy közti szabad egyezés által meghatározandó bizonyos általányos summa fizetésével a’ jobbágyok földesúri tartozásaikat (az úri törvényhatóság sértetlen hagyatván) tökéletesen és örök időkre megválthassák, úgy hogy az oly szabad egyezkedésekből készült szerződések, mint úrbéri örö m