Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-11-14 / 46. szám

im vagyis mintegy 25pgő forintnál, mig a’ hamburgit legalább 54, danzigit 55, tranczia országit 52,odesz­­szait 52, ausztriait 51 schillinggel kell fizetni. Eb­­ből természetesen következteti, hogy a’ magyar gabna legolcsóbb, holott jóságra nézve távul hagy maga mögött minden más országi terméket­’s min­denkor elég mennyiségben találtatik, miután érte­kező számolása szerint Magyarország évenkint 56 millió bécsi mérő búzát termeszt, Horvátország pe­dig külön majd 8 milliót, ’s e’ mellett igen sok föld parlagul hever, mely élénkebb kereskedés tá­­m­adtakor bizonyosan tömérdek mennyiségű gab­­nát termene. Ezenkűl még következő okokból is igen kedvezőnek mondja értekező a’ gabnaszállí­­tást Magyarországból: Sziszekből Károlyvárosig Kulpa folyamán kényelmes a’ szállítás; Károlyvá­­rostól Fiuméig oly jó országút vezet, melyet mél­tán mondhatni Európa egyik legpompásbikának; Triesztben eddig tömérdek sok a’ magtár ’s angol és ausztriai hajóban sincs hiány, melyek azonnal hova szállíthatják az oda érkező gabnát. Mi pe­dig Magyarország népességét illeti, azt most 12 millióra lehelni, holott 20 milliót is kényelemmel táplálhatna. E­ szerint biztosan hiszi az angol ér­tekező, hogy honosi azonnal szoros­ kereskedési ös­szeköttetésbe lépendnek Magyarországgal, mi­helyt az annyira káros gabnatörvény tökéletesen eltörlesztve, vagy legalább módosítva leend, főleg, miután az ily szövetkezésből még azon különös haszon is fogna Angliára kiáramlani, hogy a’ job­badán földmivelő és kevés gyárral bíró magyarok örömmel cserélendik majd ki gyártatlan terméke­iket angol kézműgyári czikkekért. J—K Spanyolország. A’ Quotidienne net. 1iíkáró­l következő leve­let közöl Spanyolországból: ,,Cabrera rendkívüli készületeket tesz legh­athannbb ellenállásra ’s ko­molyan szándékozik megküzdeni Espartero serge­­rvel. Minden országot Canlavieja és Morrella felé árkokkal ’s mellvédekkel van átmetszve. Cab­rera egész erejét e’ pontokra szállttá ’s elvan tö­kölve azokat minden áron megtartani hatalmában. 10 ezer iiriit ’s hatszáz ökröt hajtatott ös­sze azon helyekre Polo ezredes által. Espartero ez alatt Navarrában oly rendszabályt léptete életbe, mely e’ tartomány vallásos érzelmű lakosit nem igen nagy mértékben fogja lekötelezni a’­királyné kor­mánya iránt , megparancsalá ugyanis az egyházi hatóságoknak, hogy a’ lenni püspök által fölszen­­telt papokat tiltsák­ el egyházi­ kötelességik telje­sítésitől. Gyaníthatni, hogy a’ pamplonai és cala- Jinrrai püspökök nem fogják teljesúni e’ törvény­telen n­arancsot­ — Espana gr. meghódoltát már korm­ánylapok is bizonyosnak mondák, ’s most mégis ellenkező bizonyult­ be ’s minden alkudozást megszüntetett vele a’ kormány.. .Barcelonából ugyan is oct. Ili­­kórul ezt írják: „Tegnap Espana gr, Moyot min­den erősítvénynyel együtt elfoglald és fölégete­d A’ barcelonai őrség egy része a’ megtámadott Val­des segítségire siete.“­ Más lap szerint a’ fran­­czia consul rendeletéből két franczia hadihajó pa­­rancsot kap a Pálmába vitorlázásra, hol bizonyos szolgálatot kellene tenniök a’ madridi kormánynak. Anglia, London, okt. 17-én: „Brunnan, ki itt­ volta utolsó napjaiban többször értekezék Palmerston lorddal ’s a’ mínisterség többi tagjaival, most Jo­­h­annisbergre utazók, hol Metternich hggel szándé­kozik tanácskozni a’ használandó rendszabályok végett. Alaposan véljük mondhatni, miszerint Au­sztria és Roszszia a’ keleti ügyekre nézve ugyan­azon irányt követendik, miután ezt kölcsönös po­litikai elveik majd föltétlenül teszik szükségessé. Egyébiránt a’ porta már most alkalmasint átlátja, hogy nem oly veszélyes egy derék ellenséggel bír­ni, mint öt jó­akaró és segítség-igérő baráttal. Ha párttekintet nélkül vizsgáljuk az idő­szülemé­nyig valóban azon következtetésre kell jutnunk, hogy most nem a’ török birodalom jólléte, hanem inkább az európai hatalmak kölcsönös viszonyai forognak kérdésben. Hogy ebből súrlódások ily hos­szas tehetlenséget szü­lendnek, attól senki nem vélt félhetni. Pedig mégis így történt. Az euró­pai ös­szes bölcsesség megállapodott a’ 70 éves basa hatalmas és ármányos akaratja előtt. Poli­tikában mindazonáltal nem késkedhetni büntetetle­­nül, ’s a’ mostani kétkedő halogatást csupán az első hibás tettnek kell tulajdonítani. Azon­ czél, melyet követniük kell, nyiltan fekütt a’ nagy ha­talmak szemei elött. ’Nagyszerű­ szomorújától lát­szott készülőben, ’s m­i egyszerű ármányszövedék­ lett az egészből u­tazott Londonba­. Brannow néhány nap előtt elu­küldetése czélja tulajdonkép tapogatózás volt: hogy vájjon nem szűnt é meg John Bull haragláza Rus­szia ellen a­ perzsa-in­diai történetek miatt ? De azon jó fogadtatás, mely­ben itt mindenütt részesült, nyilván tanúsítja, hogy feledés utján vannak az érintett bántalmak, ’s ho­gy a’ Rus­szia elleni általányos gyülölség nem épen oly nagy, mikép azt közönségesen hiszik. Brun­­now küldetése mindazáltal mégis süker nélkül ma­radt, mert Anglia nem fogadá­ el az orosz kormány ajánlatát, mivel Palmerston mindenek előtt a­ dar­­danellák iránti kérdést kívánja határzottan eldön­

Next