Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-12-12 / 50. szám
204 bölcs gondossággal ’s az alkotmányos jogoknak azon köteles megőrzésével, mellynek bélyegét a’ maradék’ hálájára számot tartani kívánó törvényhozás’ minden lépéseinek viselniük kell, az érintett tekinteteket fontolóra vévén, a’ kérdéses jogok és viszonyokra nézve fenálló világos törvényekkel összehangzásba hozandó egy kimerítő törvényjavaslatot készíteni annál inkább igyekezzenek, minél valószínűbb, hogy ez nyújthatna leginkább az óhajtott sikernek elérésére bizonyos reményt. — A.’ 3dikra : Mivel az 1832/6diki úrbéri törvények olly fizetésekről is rendelkeznek, mellyek számszerint kijelölve nincsenek, a’ mélt. Fő- BR. felszólítják a’ t. KK. és RReket, hogy a’ javaslati szerkezetben levő homálynak ’s az illető hatóságok és bíróságoknál innen támadható kétségeknek szükséges elhárítása okáért az olly úrbéri fizetésekről is, mellyek a’ törvéyekben számszerint kijelölve nincsenek, határozottan rendelkezzenek. — Végtére czélirányosnak vélnék a’ mélt, Fő-BR., hogy minekutána a’ javaslatban levő §-ok által az úrbéri törvények némelly részben lényeges változást szenvedendnek, egy előrebocsátandó rövid szakaszban említtessék meg, hogy az úrbéri t. czikkek az ország’ RUei által vizsgálat alá vetetvén, a’ tapasztalás sürgette ’s javasolta módosításokkal és bővítésekkel kiegészíttettek legyenek. Melyek is egy aziránti rendelkezéssel lennének befejezendők, hogy ezen újabb úrbéri törvényes rendeletek is minden megyében a’ legczélszerűbb uton jutassanak a’ népnek tudomására. — Ezen észrevételeket a’ t. KR. és RR. fentebbi üzenetükben imigy vitánozzák: I. Az a) alatti szakaszra nézve a’ mélt. Fő-RR. által javaslatt módosításhoz azért nem járulhatnak, mert azt sem a’ fenálló törvényekkel, sem az osztályok’ módjával és természetével össze nem egyezhetik. — Ugyanis ha a’ törvények, jelesen a’ Hármas-Könyv’ I. része’ 29. és 92 czimeinek rendelete, vétetnék fontolóra : hajadoni tartást és lakást a’ leányok egyedül azon atyai javakból követelhetnek, mellyekben mint megszorítólag fiús agat illető jószágokban ők nem oztoznak, itt pedig a’ KK. és RR. olly javakról intézkednek, mellyekben mind a’ két nem egyaránt oztozván, minden igazság úgy kivánja, de a törvény is azt rendeli, hogy az olly jószágokban az oztozó fiú- és leánytestvérek egyenlő joggal bírjanak, ’s egyenlő mértékben részesüljenek a’ törvény’ jótéknyságában. Ha pedig az osztályok’ gyakorlati módja és természete vétetik figyelembe, minthogy különben is a’ jelenn §-ban olly szegényebb sorú nemeseknek egymással osztozó gyermekeikről történik rendelkezés, kiknek belső birtoka egyholdas, külső állományaik pedig egy jobbágytelket, vagy annál kevesebbet tesznek, a’ lakásra nézve könnyen és kényelmesen válogatni, vagy rendelkezni nincs is miben ; gyakran pedig ott áll a’ dolog, hogy ezt olly szegényebb sorsú nemes leányoknak gyámjaik vagy magok sem adhatnak, vagy ha adhatnának is, törvénnyel parancsolt kötelességből — ha nem akarnak — lakást adni nem tartoznak. — Továbbá; a’ Hármas- Könyv’ I. része’ 40. czímének rendelete szerint is, lakóháznak való helyet a’ közösből kellvén adni az osztozó testvérek’ mindegyikének. — ha ez az osztály’ alkalmával meg nem történik, az osztály pedig (mit — ha kívántatik — megtagadni sem lehet) akkor hajtatik végre, mikor a’ fitestvérek p. o. már tökéletes, kort érvén, osztálybeli részöket kihasítani kívánják az akkor még (mi szinte gyakran megesik) gyenge korú leánytestvéreknek, kikről akkoriban természetesen senki sem tagadhatja azt, hogy párta’ fognak e maradni? Ha idővel férjhez mennyáinak— minthogy osztály után már semmi sir. többé közös — miből fogna lakóháznak való y belső birtok adathatni, melly nélkül ők esek a gazdagságuk folytathatására el sem lehetne. Azért is a’ KK. és RR. az a) alatti szakaszna szerkezetét megtartani kívánják. — Az e) alati szakaszra nézve, ha a’ dolog általányos szempotból tekintik is, a’ KK. és RR. azt hiszik, hogy a osztó igazsággal ’s a’ törvény’ szellemével is legóbban megegyező mód az, hogy a’ jobbágya’ telkét elbecsültető földesur, annak haszonvétele’ becs szerint meghatározandó ’s az elbecsültetéskori igaz árát fizesse meg, 's abbeli nézeteiket a’ gyakorlati tekintetek által még nyomosabban igazoltatni mondják; „mert ha a' mélt. Fő Rnek’ javaslata törvénnyé válnék, úgy azon esetben, midőn a’jobbágy,ally időszakaszban találta vásárlani telkének haszonvételét, mellyben annak a’ körülmények miatt magasra fölemelkedett drága ára volt, ’s idővel, és jelesen az elbecsültetés’ idejekor, a’ jobbágytelkek’ haszonvételének ára már talán nagyot csökkent volna, az elbecsültető földesur tetemesen terheltetnék, ellenkező esetben pedig a’ kibecsültetendő jobbágy veszítne sokat.“ — Ezeknél, de még ama' tekintetnél fogva is tehát, hogy a’ sajnos tapasztalás szerint az adásokról é s verésekről készítni szokott levelekben gyakran nagyobb summa is iratik be annál, mint a’ minő valósággal fizettetett és fölvétetett, ’s az elbecsültető földesurnak azzal ellenkezőt bizonyítni igen nehéz, gyakran pedig lehetetlen lévén, a’ miatt is azon földesur szenvedne rövidséget, — a’ KK. és RR. előbbi szerkezetűk mellett tovább is megmaradnak. — Ellenben a’ mi a’ mélt. Fő-RRnek további javaslatát illeti: ez részben a’