Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-12-12 / 50. szám

205 legelőről é s az arányosságról szóló 1832/6­­6. és 12. törvényczikkek’ rendeletet a’ KR. és RK. vi­lágosoknak tartják ugyan, hogy mindazáltal a’ m­ért. Fő-RR. figyelmeztetése’ folytában az egész dolog még annál világosabb legyen, önkint meg­nyugszanak abban, hogy a’ jelen §-nak h) betűig terjedő előbbi szakaszai egy következő foglalatú uj szakas­szal szaportttassanak meg: ,,i) A’ Hár­mas­ Törvénykönyv’I. része’40. czime’értelmében történő elbecsültetések’ eseteiben az elbecsült job­bágy-házhely után járandó legelő maga term­észe­tében illeti az elbecsültető földesurat, ’s ez a’ le­gelőt ugyanazon tulajdonságban használhatja, melly­­ben az a’ kibecsültetett jobbágyot illette, —­elly határokban pedig, hol a’ földesúri legelő a’ jobb­ágyi legelőtől már elkülönözve van ugyan, de a’ jobbágyok önmagok között még el nem különö­­zött legelőjűket közösen használják, a’ felebb ér­deklett elbecsültetési esetekben az elbecsült jobb­ágy-házhely után járandó legelőzést a’ jobbágyi közös legelőből elkülönözve hibásithatni, úgy a’ kibecsültető földesurnak, mint a’ helységbeli jobb­ágyságnak egyaránt szabad leend.“ — 2. A’ t. KK. és RR. úgy vélekednek, hogy ,,a’ mélt. Fő-RR­ által felhozott, de nem is e’ helyre tartozó némelly körülményekrőli rendszeres intézkedés épen nem okozhat olly figyelmet, hogy miatta az ország’ olly sok millió lakosainak megadni szándékozott nyu­galom, szabadság és boldogság ’s a’ nemzeti mű­velődésnek, szorgalomnak és jóllétnek abból fej­­ledező bővebb virágzása mind csak gátoltassék ; — mert miután kivált a’ mélt. Fő-BR. által felho­zott tekintetekre az utóbbi országgyűlés alatt olly teljesen ’s kimeritőleg feleltek már a’ KK. és KR.,­­ hogy az akkori üzeneteikre való hivatkozást ele­gendőnek tartják, ez alkalommal csak azt jegyzik meg, hogy valamint eddig több koronás, egyházi és hitre bízott javakban is történtek örök megvál­tások, különösen a’ kir. városok’ nem csekély ré­sze épen illy jószágokból keletkezett, a’ nélkül hogy azáltal az ország és annak ősi alkotmánya zavarba jöttek volna, úgy a' zavartól jövendőre sem lehet tartani, annyival is inkább, mint­hogy a’ koronás, egyházi és hitre bizott javakban az ezután kötendő megváltásoknál, a’ megváltási summának biztosításáról azok, kiknek jusaihoz tar­tozik, törvényesen gondokodhatnak— azért is a’ KK. és RR. az előbbi szerkezethez továbbá is ragaszkodnak. — 3. Arra, hogy az 1832/6. úrbéri törvényekben számszerint kijelölve nem lévő úr­béri fizetésekről is e’ helyen határozottan rendel­kezzenek, a’ KK. és KR. ki nem terjeszkednek, elégnek tartván azon szám szerint kijelölve nem lé­vő fizetésekre nézve az említett úrbéri törvények­ben kimondott elvet; egyébiránt azokról — mint mondják — az úrbéri törvények’ sorában intézked­niük sem lehet azért, mivel az olly különféle idő­szakaszokban kötött úrbéri szerződésekben ’s e­­gyességi szokásokban foglalt fizetések teljesen e­­gyenlő természetűek,’s egyenlő általányos rendel­kezéseket kivonnak a’ törvényhozástól a’ velők egy időben költ másnemű azon adósságokkal, kötele­zésekkel ’s pénz- és fizetésbeli viszonyokkal mel­­­lyekre nézve az ország’ RRei és a’ Fejedelem kö­zött az 1811/2 diki országgyűlés óta mindeddig is meg nem készülhetvén az egyesség, rólok törvény nem alkottathatott, azt pedig semmi tekintet nem javasolhatja ’s osztó igazság még meg sem enged­heti, hogy az ország’ RRei a’ főbb állapotot, u.m. a’ pénz- és fizetésbeli viszonyokról magokra néz­ve is általányosan leendő rendelkezést, mellőzve, e’ helyen csak mintegy közbevetett kérdés gyanánt a’jobbágyság’ úrbéri szerződési és egyéb olly ter­mészetű fizetéseiről kimeritőleg rendelkezzenek; azért is, azon fizetések’ dolgának törvénnyeli vég­ső kiegyenlítése nem ide, hanem a’ maga felebb érdeklett helyére és idejére tartozván, az előbbi szerkezetet megtartani kívánják. — 4. A’ m­ért, Fő­ RRek’ végjavaslata’ elfogadásával a’ jelen úr­béri törvényczikket következő foglalatú bevezető szakaszszal kívánják a’ KK és KR. kezdeni: „Az ország’ RRei vizsgálat alá vévén az 1832/6. ország­­gyűlésen alkotott úrbéri törvényczikkeket, azokat,­­f Felsége’ kegyelmes megegyezésének is hozzá­­járultával, a’ tapasztalás által sürgetett ’s a’ szük­ségtől javaslatt következő bővítésekkel és módo­sításokkal egészítették ki, úgymint:“ ’stb. — El­lenben arra, hogy az iránt is történjék rendelke­zés, hogy a’ jelen úrbéri törvényezikknek ren­deletei minden megyében a’ legczélszerűbb uton juttassanak a’ népnek tudomására, a’ KR. és RR. azért nem hajolhatnak ; mert az alkotott törvények­nek kihirdetése, teljesítése ’s mindenek általi tel­jesítése a’ végrehajtó hatalomnak áll egyenes kö­telességében. — Ezek után jelentik a’ t. KK. és RR. üzenetek’végén, hogy a’ mennyiben az 1832/6- diki 7. t. czikk. 8ik §-a’ I. szakaszában ez van: „Pozsega, Verőcze és Szerém vármegyékben is, hol a’ marhátlan jobbágyok által öszszevágott öl­fa’ behordásának kötelessége a’ marhás gazdákat, de csak ezeknek lakhelyök’ határában fekvő er­dőkre nézve, illette, az e’ részben fenálló szokás jövendőre is fentartatik“, a’ mondott három me­gye’ követei ellenben úgy jelentenék, hogy a’fel­hívott §. alkotásakor hibásan értesittetvén a’ szo­kásról a’ törvényhozás, e’ miatt a’ törvénybe is i­­gazitást kívánó hiba csúszott be, különben pedig arról, hogy az ottani jobbágyság az ölfát vágni

Next