Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-02-14 / 7. szám

telmes feleletjeiket vala örömök hallani. — Tár­gyai voltak ez­en szivbeli köz örömet okozott pró­batételnek: a’ vallás, a’ haza és természet histó­riája, Erdély ’s Magyarország föld-leirása, ma­­thematica és physica, geographia, számvetés, ba­rom orvoslási tudomány, éneklés és az irás. — Meglepő ’s reményfeletti volt nemcsak az eléa­­dott tárgyak sokfélesége, hanem az azokbóli kö­zönséges jó felelés, és akármelly nagyobb inté­zetben is szembetűnhető szép irás, úgy annyira, hogy felettébb nehéz volt meghatározni, kit il­lethet legméltóbban helybéli birtokos és ezen os­kola nagylelkű pártfogója mlgs bethleni idősebb gróf Bethlen József úr által a’ legjobb tanulónak rendelt egy császár arany, és a’ legszebb írónak egy tallérból álló jutalom. Csak ugyan minden részrehajlás nélküli szoros számbavétel után az aranyat, mint legjobb tanuló, elnyerte Molnár Mária, egy helybéli köz ember leánya, a’ tallért pedig, mint legszebb iró, Balázs András, egy a' remondázó department melletti káplár fia. — A’ próbatételt követte ugyan az nap estve egy er­kölcsi, illy czimü színjáték: Rinárdo, vagy a' vir­tus győzedelme —, mellyel a’ próbát dicséretesen kiállott gyermekek igen jól elé adták, ’s ez is a’ tanító fáradhatlan igyekezetének példás tanúja volt. — Az illy sok lelki örömet mulatság tetézte, mellyben az örömteli szülék, ’s hallgatók, min­den földi gondot feledve vigadoztak, Istentől ál­dást óhajtva a’jó tanítóra, ’s a’ nagylelkű kegyes pártfogóra; arra a’ nagylelkű pártfogóra, a’ ki ez előtt egy évvel, szép évenkénti fizetést rendelt örök időkre a’ rettegi oskola tanítójának, azért hogy a’ köz emberek gyermekeit jutalom várása nélkül tanítsa. Sz. F. B­é­c­s­b­e­n, 1838 Márcziusa 24-től óta fen­­álló cs. kir. orvosi társaság maga levelező tagjaivá a’ következő erdélyi orvos urakat nevezte ki: Kolozsvárról főorvos ’s kormányszéki refe­rens Baricz János, professor ’s orvos doctor Szőcs József; Brassóból: Flecker János, ’s physicus Plecker Fridrik; N. Szebenből: Wa­echt­er János orvos doctor urakat. V. Huny­ad. Múlt év utó hava derekán, itt egy asszony bölcsőben nyugvó kis csecsemőjét lábával ringatva szorgalommal varrogatott. A’ csecsemő az alatt édes szúnyadásából felriadván, tőjét letette az anya, ’s a’ szíve alatt hordozott­­nak a’ szív feletti életkitttőből táplálékot nyújtott. A’ gyermek elcsendesült, de az alatt az anya is étvágyat kapván, az asztalon letéve volt darab lágy kenyérhez nyiílt ’s abból egy néhány falatot evett, de az ekkor lenyelt egyik falatra, gégéjén kemény fájdalmat szenvedett, mellyel a’ hivatalból haza jött férjének is panaszolt. A’ tőt az alatt ke­reste, mellynek azonban híre helye sem volt. Estve felé melyében szúró fájdalmakat szenvedett, mel­­lyek hajnal felé megszűntek. Három nap múlva, a' szobában több, és kétségen túlható személyek jelenlétében, az asszony csecsemőjét szoptatván, az egyszerre megtikkadt, ’s a’ csecsbimbót szá­jából kibocsátotta, mellyből közbámulásra egy vé­kony czérna szál függött ki, mellyet az anya meg­fogván, és húzván, csak hamar az ez előtt­i na­pokkal eltűnt angoltő, fokával fordulva, é's nagyon rozsdáson, kijött a’ csecsbimbóból. Az eset egy természet búvárnak, vagy egy tanult orvosnak bőv anyagot nyújt a’ gondolkozásra. Az anya tö­kéletesen egésséges! (E. H.) N­­agybritannia. A’ belügyek statustitoknoka Russell­­ lord, az alsóház m­inisteri tagjaihoz a’ szokott meghívást kibocsátó, mellyel őket a* parlament megnyitásá­ra, rmelly Február 5-dikén történik, meghívja. A’ Stephens elfogatása a’ radicalokat semmit nem szelidíté, mert azok most is London utczáin rendre izgatják a’ népet. A’ M. Chronicle minister­ lap jan. 19-kéről ezeket közli: ,,A’ gabona-tör­vény iránti mozgalmak mind inkább terjednek a’ fővárosban, nevezetesen a’ kézművesek közt, hol eddig kevés érdekre talála, név szerént a’ sütők, és vendéglők mindenfelé kérelmeket kezdenek terjesztgetni, maga a’ kézmivesek kerülete, ezen kérdés vitatásával napjában többet foglalatosko­dik, és már az emberek minden classissának érzé­sét annyira elfoglaló ezen tárgy, hogy a’ ministe­­rium sorsát attól függesztik fel, hogy ha az, egész okossággal a’ trónbeszédben egy világos és el­­határzó nyilatkozatot ád.“ A’ nn. Herald tory lap ezeket mondja : „Ma egész valósággal állíthatjuk, hogy a’ ministerium a’ gabona törvényre nézve a’ következő utat fogja követni: mindjárt a’ par­lament egyben-gyű­lése után a’ gabonatörvény el­törlése iránti tervét bé adja, vagy pedig a’ helyett egy az eltörléshez csaknem hasonló módosító tör­vényt fog ajánlani. Ha ezen tervében többséget nem nyerhetne, akkor a’ parlament el fog oszolni, és a’ ministerium egy uj követ választás által a’ nemzetre hivatkozni. Mert valamint eddig csak a’ sok beszéd által vegetálható, úgy ezutánra állását azáltal képzeli megerősíthetni, hogy ha a’ kézmi­vesek, ’s szántó vetők érdekeit ezen életkérdés­ben a' legkényesebb pontra helyezi.4* A’ mérsé­kelt tory párt orgánuma a’ Times is a’ gabona­törvény megszüntetése iránt nyilatkozik. A’ Stan­dard szerint: Palmerston 1. elvan határozva a’ Holland-Belgiumi kérdésnek még a’ parlament

Next