Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-02-14 / 7. szám
27 megnyílása előtti bévégzésére, a’ nélkül hogy Francziaország nyilatkozatára várna, mert mint ő állítja, hogy ha a’ franczia ministerium — mit azonban legnagyobb hitelességgel lehet várni — meg talál változni, akor ezen rég fügőben, lévő kérdés olly fordulatot vehet, melly európa békéjének ártalmas lenne. — üuchingham herczeg jan. 17-dikén meghalálozott. Herczegi czimét fia Chandos marquis a’ gabonatörvény legnagyobb védőszónoka örökli, ’s az alsó házból a’ felsőbe menyen át, mi a’gabonatörvények változtatására kedvező körülményként tekintetik. Francziaország. Minekutánna a’ válaszfelirati vitatkozások a’ mait számunkban közlöttek szerént bévégződtek, a’ kamra Antiiban azon inditványját véve vitatás alá, melly a’ külpolitikát általányosan helyesli. Berryer ur a’ legitimisták első szónoka, ki az egész kamrában leghatalmasb szólló tehetséggel bir, beszédének vége felé Thiershez fordulván, ezeket monda: Bár mi ilyen nagy légyen is a’ vélemény külömbség, melly bennünket egymástól elválaszt, ’s elválasztva fog tartani, bár minő légyen is azon harcz, mellyet ön ellen kell küzdenem, mégis ön védeni akará Francziaország méltóságát, ’s érdekét Spanyolországban előmozdítani, valamint Anconnal szomorú helyezetünket is megjavítani, ’s ez olly két tiszteletre méltó tett, hogy ismétlem, miszerént bár mi ily nagy légyen is a’ minket elválasztó méllység, még is ön legmeleg ápolásomra számolhat, valahányszor illy nagy szerüt kiván Francziaországért kivívni. E’ beszéd nagy felindulást szült a’ kamrában. Utánna Mólé gr. álla szószékbe, és szerencsét kívánt Berryer urnak az ellenzéshez, mellyre mint állitá a’ ministerség soha érdemes nem volt, kétségét jelenté azon kitételek őszintesége felől is, mellyeket Berryer ur olly ékesen előada. Ekkor Odilon-Barrot ellen mondását nyilvánitá a’ minister elnök ezen utolsó kitétele ellen. Végre szavazásra kerülvén Amilhau minister inditványja 219 szóval, 210 ellen azt a’ kamra félreveté. A’ Moniteur szerént Jan. 20-dikán estvéli fél kilenczkor nyujtá át a’ kamra küldöttsége a’ királynak a’ trónbeszédre való feleletet a’ trónsaalában, melly küldöttséget több herczegek követének kik a’ trón mellett jobb és balfelöl állának. A’ kamrák elnöke Dupin úr felolvasá a’ feleletet, mellyre a’ király e kép válaszola: „Követ urak! Belső megelégedés érzetével fogadom a’ válasz feliratot, mellyet önök a’ kamra nevében nékem átt nyújtanak. Mellyen meg voltam illetődve, midőn önök szomorúságomban részt kívánván venni, olly számoson nállam megjelentek, mit azonban önöknek ,akor fel nem fejthetek, most örömömre szolgál azt önöknek megköszönhetni. Teljes örömmel kívánom önöknek jelenteni, ezen tett’ méltánylását. A’ nagy státushatalmak egyesülete soha sem olly szükséges mint most. Azoknak hajlandósága által bátorságosíthatjuk azon boldogságot, mellyet francziaország mostohában éldet, és erősíthetjük meg a’ békét melly egy status jóllétének fő alapja. Erőssen meg vagyok illetődve azon vonszódás által is, mellyel a’ kamra unokám bölcsőjét körül véve. Erre nézve egyebet nem felelhetek, mind azt ígérni, hogy én mind azon kivánatokat, miket érettem, ’s famíliámért tevének teljesíteni fogom. A’ Moniteur Jan. 23-ról azon tudósítást közli, miszerént az egész ministerium elbocsáttatása iránti kérését a’ királyhoz beadta. A’ Presse ugyanazon napról azt mondja: Tegnap a’Tuileriákban tartott tanácskozás után az egész ministen testület a’ király kezébe ált adtá lemondását. Ezen tett hire a’ követek kamrájában nagy benyomást okozott. A’ Journal des Debats Jan. 24-ről egy egész hosszú czikelyt közöl ezen lemondásról, a’ többek között: a’ 15-dik Áprilisi ministerium, kéadá lemondását, ’s az a’ király által minden ellenmondás nélkül elfogadtaték. ’satb. Spanyolország, Madrid, Jan. 12. Ma téve közhírré az udvari újság a’ 40,000 ember , ’s 6000 ló kiállítását tárgyazó törvényjavaslatot. A’ ministerium ön maga akar némely tartományban a’ sergek állásáról meggyőződni. Alaix hadminister a’ cataloniai hadsereghez készül, Luchána gr. Jan. 7-kén költ tudósítása részletesen közli az adallai hídnak Castaneda general által történt elfoglalását. Az egész ellenséges őrsereg elfogatékt makacs ellentállása után, mellynél 80 ember elesett, ’s 300 megsebesült. Castaneda csapatja csak 18 holtat, és 120 sebesültet számit. Hihetőleg ez azon csata mellyről bayonni, Jan ll-i levelek szóllattak, ’s a’ christinokat hirleték veszteseknek (lásd 6-ik szára 23 k lap). Narvaez tábornokot balsorsa még a’ tengeren is üldözi. A’ Correo national csak nem comicai színben adja elő bolyongásit, miként a’ tábornok Dec. 25-én egy angol hajóra ült a’ kapitány Ígérete szerént Gibraltárba utazandó. Alig indultak azonban meg, ’s már is dühös vihar támadt, ’s a’ hajósnép elhatározd, hogy egyenessen Londonba fog menni. Úgy látszik, mintha Narvaez tábornok személye a’ lázadás magvait mindenüvé magával vinné. Végre a’ hajó a’ portugálig partokhoz vetődék, és Narvaez egy nemes