Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-02-28 / 9. szám
Erdélyi Hírlap. Legfelsőbb fQisk SSími EngedelemmeL BRAVÓt Február 2$.kán. 1S39. Az Erdélyi Hírlap és a’hoz járandó Mulattató’ ára posta költség nélkül félévre 1 sor. 20 xr. p. p. postán küldve 2 sor. — xr. p. p. __Hirdetésekért 6 sorig 8 xr. azon feljüli minden sorért 1 xr. p. p. járul. Erdély Magyarország, Brassó febr. 27-kén. Ezen folyó hó 25-dik e’s 26-dik napjain adako-dik számunkban említett felfalusi Kovács Antal brassai plebanus ur által alapított gymnasium jó reménységü nevendékei fél évi szorgalmuk próbáját, mennyire felelt meg ezen intézet másfél évek lefolyta alatt alapítási czéljának, csak azok tehetnek bizonyságot,kik annak környeleteivel közelebb esmeretesek. A’ közvi’sgálaton velős bátor, és ítéletteli feleletek örvendeztetek a’ különböző vallásu és nemzető jelenvóltakot, magyar, német, deák, és oláh nyelveken. Mi annál örvendetesebb, ’s minden szülők keblében viszhangra találandó körülmény, miszerént a’ Brassóban olly szükséges sok nyelvek közül már négynek önként juthat tudására a’ növendék. Ezen zsenge intézetnek alaptőkéje még nem nagy. Több lelkesek közt említést érdemel — Pesten lakó nyugalmazott királyi tanácsos Tartler János ur, ki közelebbről kétszáz ezüst forintal nevelé az ezen oskolai intézet számára ajánlott 1000 ezüst forint tőke pénzt szintúgy tábornok Szethal János ki hónapként négy ezüst forintal gyámolitja azt. — Langer Thomas Brassai polgár és mások kik’ nevei annak üdejében köz híré fognak tétetni. — S. Sz. Györgyön. Jelenleg egy ujj-paraszt él, a’ ki csupa tőlle származott 73 élő fiakot, ’s unokákat számlál. Maga 101 éves — mikor 100- dik évét bétöltötte, x földes ura nagy ebédet adott, hol az említett uj paraszt Puy György tisztességes öltözetbe asztalfőn ülve, minden ételekből először vett , ’s mikor legelsőbben földes ura az ő egésségéért elköszöntötte poharát, az öreg’ kormos unokái, (a’ kik már mind házas emberek 13-án egy egész hangászkart formálnak) a’ hoszszan lefüggő abroszok által ellévén rejtve az asztal alatt, egyszerre pendítették meg hurjaikat, ’s ez a’ hirteleni jelenés — nagy katzajt, ’s jó kedvet gyújtva a’ vendégekbe — újra poharak üríttettek az öreg’ egésségéért. — Még egy nevezetes róla: 100 éves korába az unokája leányának lakadalmába hegedűit, ’s tántzolt, a’ régi tüneményes regékből kifogyhatatlan — minden estve ujjakkal tud elé álni — húsz éve hogy egy foga sints — mégis mindent rágtsál — egéssége csak ugyan már gyengülni kezdett ’s azt mondja : „Már uraim nem sok van hátra.“ Felső Fejér vármegyében Árapatakán jelenév’ Boldogasszony hava 13-kán estve terhesen fekvék egy szegény asszony gyermek ágyába, ’s nem sokára szerentsésen megszülé nyomorult kisdedét, egy olly csuda szörnyeteget,a’ kibe a’ természetnek örök-formáló törvényeitől való rendkívüli eltávozását nem lehet eléggé csodálni — a’ gyermek alakja röviden ez vala : egész feje hátulsó része, mellyet a’ rendes szülötteknél gyenge haj szokott leplezni, eleven hús, vagy inkább mondhatni aludt vér volt — feje egy homlokából kinőtt kemény hús csomó miatt kettősnek látszott — jobb szeme szinte homloka közepén — rendkívül nagy — veres. Minden szemhéjjak és szempillák nélkül — ezen fél szemét mikor aludt is szüntelen mint a’ nyúl nyitva kellett a’ miatt tartania — bal szeme rendes hellyen, szempillákkal, de béragadva — ’s legalább három ujjal (kis gyermek homlokán mérve nagy kéz) alább állott a’ jobb szemnél — orra, csak bal felölről itézve volt látható, jobbról az ábrázatba volt nő