Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-03-07 / 10. szám

39 hadságot kapa, valamint Becs, Győr é­s Gönyö, úgy Gönyö, és Buda közt is vasúti élőmunkákhoz kezdésre, melly okból a’ vasútvonal hosszában fekvő hatóságok fel vannak szólítva mind azon dologhoz értőket, mérnököket, ’s egyéb e’ czélból a’ vállalkozó által megbízandó férfiakat munkál­­kodásikban a’ fenálló törvények értelmében gyá­­m­olitani. E’ határzat reményb­eti, hogy az óhaj­tott vasút vonal csakugyan létesülend. Február 16-kán estve 9 óra tájban érkezik meg a’ jég a’ Duna felső részeiről Pesthez, ’s másnap délelőtti 11 óráig a’ két fő város közt nagy részét lepé el a’ folyamnak. Most már Bécstől Pestig egészen tiszta a’ Duna, ’s a’ gőzhajózás nehány nap múlva megnyílik : Zrínyi ugyan is 25-kén (február) Po­zsony felé induland, ’s a’ Fischamendnél telelt Nádor, Árpád, és Mária Anna is elkezdik pályá­­jokat. A’ hajóhíd bérakatását jövő héten szándék megkezdeni, hogy az elővásár előtt meg lehessen nyitni a’ két város közti szakadatlan közlekedést. „Bécsben jelenleg rendkívüli gonosztét tár­gya a’ közbeszédnek. Egy embertelen atya ugyan­is haszonleső czélokból kegyetlenül elzárva tartá leányát ’s most már ágyassával együtt börtönben várja büntetését. Korábban vagyonos vala e’ férfi, ’s két leányát zárdába adá, a’ harmadikat pedig sötét lyukba zára lakásán, hogy halála után ma­gáévá tehesse anyai vagyon részét.“ Azon sze­rencsétlen lény most 30 éves, és nem emlékezik, mióta tartja őt zárva atyja, az eddigi vallomá­sok szerént azonban úgy látszik, hogy mintegy 17 évig volt bezárva e’ szegény áldozat. Tömlöcze előtt három kutyát tartott a’ gazapa, ’s azokkal egyenlő étellel táplálta gyermekét. Az undok go­noszság szolgaleány által jut a napfényre. J. r. Becs. A’ Lengyelországi felkelés legyőzése után ő felsége I. Ferencz a’ felkelők fővezére Skrzyneckynek aziránti tulajdon kérésire megen­gedni méltóztatott, hogy birodalmaiban tartózkod­jék azon feltétellel, hogy ezen statusokban csen­desen viselendi magát. Prágából, hol több esz­tendőktől fogva családostól egész személyes sza­badságban élt, jan. 13-kán titkon távozék el a’ volt fővezér, ’s egy írást hagyott maga után, mellyben a’ cs. kir. kormánnyal tudatja, m­isze­­rént ő Belgiumba ment, egy az ottani kormány által néki ajánlott katonai hivatal áttvételére. A’ császár ő ilge megilletődve ezen legfensőbb mél­tóságát sértő rendszabály helytelensége érzeté­től, m­elly ezen idegen hatalom meghívásából, — ha csak ugyan az valósulna, — reá fog háromolni, m­ihellyt ezen tábornagy eltávozásáról értesüle, a’ Brüsselben lévő cs. kir. ügyviselőnek megparan­csold, hogy azon esetben, ha Skrzynecky csak­ugyan belga szolgálatban lépend, vagy már lé­pett volna, ’s a’ belga kormány által megtartat­nék, további diplomatai viszonyok az austriai, és belga udvar közt nem létezhetnek, a’ nélkül azon­ban, hogy az abból származandó diplomatái köz­lekedés megszüntetése miatt, a’ belga ügyekben a’ londoni conferentiába való béfolyása megszűn­nék. Most miután a’ cs. kir. ügyviselő nyilatko­zatára, a’ belga kormány kielégítő választ nem ada, tehát az ügyvivő a’ követséggel együtt febr. 6-kán elhagyá Brüsselt, valamint más óldalról a­ cs. kir. udvarnál megbízott belga követnek ő flge nevében tudtára adák, hogy diplomatái munkál­­kodási a’ cs. kir. udvarnál megszűntének. (W. Z.) nagybritann­ia. A’ királyné február 5-kén délutáni 2 órakor következő trónbeszéddel nyitá meg a’ parlamen­­tumot: „Mylordok, ’s uraim! örvendek, hogy is­­mét találkozhatom önökkel a’ parlamentben. Kü­lönösen számolok önök tanácsára, és segélyére ezen időben, midőn annyi nagy fontosságú tárgy kívánja önök komoly és mély megfontolását. Minden hatalmasságoktól örvendetes biztosításokat kapok a’ legbarátibb viszonyok további fentartá­­sára. Az austriai császárral kereskedési szerző­désre léptem, melly mint reméllent a’ két biro­dalom közt elő fogja mozdítani a’ költsönös köz­lekedést. A’ szultánnal is szintén illy szerző­désre léptem, mellyel oda szám­olék, hogy a’ ke­reskedési viszonyok anglia, és a’ porta közt biz­­tosb lábra állítassanak. Megparancsoltam ezen szerződésekről önök eseiben másolatok terjesz­tessenek. Minden nagy hatalmasságokkal alku­dozásban valék a’ hollandi és belgiumi ügy vég­képi elintézése iránt. Most már mind két ol­dal­ról elfogadott feltételeken alapuló, végajánlat terjeszteték állandó béke iránt Belgium, ’s Hol­landia eleiben. Örömmel jelentem önöknek, mi­­szerént a’ hollandi kormány az itteni tanácsai már tudatá a’ békeajánlat elfogadását, ’s remény­iem, hogy Belgium résziről hasonló ajánlat fog rövid időn érkezni, és ez által bévégződik azon ügy, melly kétes helyezete miatt annyi nyugta­lanságot okoza. Az öt szövetséges hatalom egy­értelműsége kezeskedik a’ béke fentartásáról. « A’ spanyol háborúra, melly figyelmemet egészen elfoglalja sajnálva tekintek. Ném­elly kiütött súr­lódások szükségessé tevék, hogy követeim Tehe­ránból eltávozzanak. De reményiem hogy ezen viszályok megszüntetésivel, perzsiávati viszonyaira viszont az előbbi barátságos lábra fognak állani. Ezen viszályokkal egyben függő események az indiai főkormányzót készelíték katonai munkáló­ X

Next