Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-03-07 / 10. szám

ko­ dásokhoz nyúlni, m­ellyek az akár honnan jövő rendetlenségeket vissza­utasíthatják, ’s keleti bir­­toka­n épségét hathatosan ál túl utazhatják. Az iz­­landi hatósági testületek javítása szükséges, vala­mint az is szükséges, hogy önök azon rendsza­básokat tökélletesitsék, mellyeket Anglia biztos­sai azon czélból ajánlanak, hogy az uralkodó egy­ház hatása gyarapuljon, ’s népem szeretete, ’s tisztelete erősbüljön iránta. A’ törvények jó, ’s biztos kezelése nagy fontosságú a’ közjóllétre nézve, ’s én meg vagyok győződve, hogy önök buzgalommal fognak azok után látni mi önök eleiben fog terjesztetni. Uraim az alsó házból! Az évenkénti költségvetés önök eleiben fog ter­jesztetni ’s ámbár a’ takarékosság elveit gondos figyelmükben ajánlom a’ kormányzóság minden ágaiban, még­is szükségesnek tartom, hogy a’ nyilvános szolgálat szükségb­e illő gond légyen fordítva. Én bízom önök hűségében, ’s hazafisá­­gában, m­iszerént helyesen tartandják fen az or­szág bátorságára szükséges intézeteket. — My­­lordok, ’s uraim! Nagy örömmel közölhetem ö­­nökkel azon hírt, miszerént nyugott indiai birto­­kimban a’ törvény által parancsolt rabszolgafel­­szabadítás, minden csendháborítás nélkül, ment véghez. Önök hiszem gondos figyelemmel fognak vitatni minden rendszabályt, melly e’ nagyszerű változás megerősítésére szükséges fog lenni. E­­lénk fájdalommal adom tudtára önöknek, hogy az alsó-canadai tartományt viszont nyugtalanság há­borgatja, ’s hogy az északamerikai egyesült sza­bad tartományok lakosainak bizonyos osztálya el­lenséges szándékkal vonta Felső-Canadába. A’ nyilvános béke e’ megzavartatásának harczosim vitézsége, ’s canadai alattvalóim hűsége csak ha­mar véget vet. Az egyesült szabad tartományok elnöke felszóllitá a’ polgárokat elállásra olly bá­nás­módtól, melly az egyesült tartományok, ’s anglia közt fenn álló barátságos viszonyokkal egy­ben nem fér. E’ tárgyakról is önök eseiben tö­­kélletes tudósítások fognak terjesztetni, ’s e’tarto­mányok jelen helyezetét önök komoly figyelmé­ben ajánlom. Reményiem gyámolitni fogják önök elhatározásomat koronám tekintete fentartására, ’s bölcsességek olly rendszabásokat fogadánk el, mellyek birodalmiat azon részének a’ belnyugalom jótéteményit, ’s tulajdon nagy, ’s természetes se­gély forrási teljes használhatását biztositandják. Fájdalommal tapasztalául országom több résziben azon makacs törekvéseket, mellyek alattvalóimat engedetlenségre, ’s törvényekkel daczolásra sz­ól­­lítják fel, egyszersmind törvénytelen, ’s veszé­lyes lépésekre bátorítván őket. Mi minden illy terv meghiúsítását illeti, én azon törvény hatásá­ban bízom, mellynek keresztül vitele kötelessé­gem; ’s továbbá népem ép elméjében, értelmessé­­gében, az igazság elveihez ragaszkodásában, ’s mindenkor tapasztalt undorodásában erőszak, és rendzavar ellen. Bizodalom-teljesen helyzem mind e’ nagy érdeket önök bölcs ítélete alá, ’s kérem a’ mindenhatót adjon szerencsét, és segélyt önök tanácsihoz!“ E’ beszéd után szokott szertartással elhagyá a’ teremet, melly felette tömve volt em­berekkel; különösen a’ tűnt fel hogy a’ diploma­tái kar teljes számmal jelen volt ez ünnepélyen. A’ királyné nagyon halovány volt, ’s a’ nagy ko­rona mélyen nyomult homlokára. A’ beszéd kez­dete előtt a’ trón bal oldalán álló Melbourne lord­dal szóla. Megjegyzést érdemel hogy a’ gabna­­törvény nincs említve a’ trónbeszédben. A’ szo­kott órákban estve mind a' két ház megnyitó ölé­sit. Legelőbb Durham I. szóla némelly tőlle szár­mazó iratok minél előbbi felterjesztését eszköz­­lendő. A’ felsőházban Lovelace gr. az alsóban Buller inditványozá a’ válaszfeliratot, mellyről a’ vitatások még azon estve megkezdődtek. A’ lon­doni sajtó általánoson megelégi­letlenségit jelenti ki a’ trónbeszéddel. Ellenben mind az alsó mind felső ház nagy szó többséggel olly válasz feliratot fogada el, melly ministeri szellemű, ’s a’ trónbe­szédnek viszhangja. Február 6-kán a’ belga hol­­land ügy jőve szőnyegre az alsó­ házban, azonban minden nyom­osb következmény nélkül. Egyéb­iránt minden szónokok leginkább örvendnek az austriával kötött kereskedési szerződésnek. A* Sun radical újság a’ ministereket kárhoztatja hogy a’ királynénak illy trónbeszédet adának, többek közt azt mondja, hogy egy hadakozó m­onarchá­­nak illett volna a’ szájában, de egy ifjú szeretetre méltó királynéval illyeneket mondatni, az már csúfság. Amerika. Az uj-yorki Morning Herald jan. 16-kai szá­mában e’ fontos híreket közli Mexicoból. A’ me­­xicoi kormány a’ Baudin admiral, és Rincon tá­bornok által kötött szerződést nem fogadá el, és Francziaországnak háborút izent. Santa Ana tá­bornok azonnal át­véve 5,000 ember vezérlését, és a’ szerződés daczára Veracruz ellen nyomult. Ennek hírére Baudin admiral több hajón sereg csapatokat küldött a’ veracruzi tűztelep ágyúinak bé szegezésére. Mig a’ csapatok ezzel foglalkoz­tak az alatt nyakokra jöttek a’ mexicoiak, és szá­mos tisztet, ’s közembert lekonczoltak. A’ fran­­cziák kénytelenek valónak hajós seregekhez vis­szamenni, melly most keményen kezde a’ városra ágyúzni, ’s azt feladásra kényszerítő, a’ mind két

Next