Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-01-10 / 2. szám

Erdélyi Hírlap. Legfelsőbb (2~ik Engedel «ni me 1. BBAi§Ö* Január 10-ben. 1839« Az Erdélyi Hírlap­ és a’hoz járulandó Mulattató’ ára posta kéltség nélkül félévre 1 sor. 20 xr. p. p. a’ postán küldve 2 sor. — xr. p. p. — Hirdetésekért 0 sorig 8 xr. azon feljüli minden sorért 1 xr. p.p. járul. Erdély és Magyarország, Brassó. A’ napokban mene itt keresztül Bukurestbe Varsói ’sidó Rabbi Daenemark Hirsch, a’ ’sidó nyelv és litteratura tanitója, ki nem csak a' Német hanem az Angol hírlapokban is rend­­l­­üli emlék tehetségéről említést érdemelt, ki több országokban fennséges uralkodók ’s mély tudom­ányu férfiak előtt mutatta ki jelességét, kinek bá­mulandó emlék erejét mi is tulajdon sze­münkkel láttuk. Elméjének ’s látásának rendkí­vüli ereje annyira megy, hogy 1) az egész Misch­­nát és Talmudot számtalan magyarázatjaival és j­eyzékeivel szóról szóra előiről és hátulról el­­fadja" hí ’s a’ lapot, a’ sort, mellyen kez­dődik, és mellyen végződik valamelly czikkely a’ könyben, hiba nélkül kijelöli. 2) Ha valaki a’ Mischnát felnyitván negyven ötven lapot is újai közé fog, és az eldugott oldal szántát megmond­ja, ekkor Daenemárktól bámulva hallja micsoda szó áll a’ kijelölt oldal első sorában legelői. 3) Akár melly idegen könyvet, vagy irományt ve­gyen kezébe, megnyitván kimondja hiba nélkül, hány sorból áll a’ megnyitott könyv egyik ol­dala? 4) (ezt nem láttuk) azt mondja ő maga, ha a’ Mischnán vagy Talmudon tővel több lapo­kat keresztül szúrnak, ekár nem csak a’ keresz­tül lyukasztott lapok számát, hanem a’ szót is, mellyet a’ tő legutoljára ért, eltalálja. Igen sok szép bizonyítványai vannak, az Orosz Császár­tól, a’ Porosz és Szász Királytól, ’s Paskivits h­ertzegtől, ki előtt 200 nevet olvastatni hallván, azonnal élőiről is hátulról is elmondotta e’ ne­veket. A’ Rabbi barna szeg, ifju, 22 esztendősnek mondja magát, szakállat visel, legkissebb zördü­lésre, egy madárka énekére is feje lágyát fogja ’s illetődését el nem­ titkolhatja — beszél néme­tül de igen ’sidósan, lengyelül, és egy keveset olaszul — németül csakugyan olvasni nem tud, Melly kár hogy illy rendkívüli erővel bírván más tudományokra nem fordította nagy elmet«* betségét! Zalathna. Jelenkorunknak a’ mivel­tség minden ágaira kiterjeszkedő jótékony szelleme elhatott hazánk e’ kisded, de mivelt bányaváro­sába is. Ugyan is már harmad év óta alapitta­­tott néhány mivelt lelkű helybeli kamarai tiszt urak önkéntes áldozataiból itten muzsika in­tézet, mellynek czélja, hogy az itten létező ta­nuló ifjuság a’ szép művészetnek e’ nemével ia alaposon megesmérkedvén a’ közönséges isteni­tisztelet disze annál inkább emeltetnék; ezen ne­mes czélnak pártolására az intézet elöljárósága által felszóllittatott a’ minden jónak, nagynak, és szépnek köztiszteletű előmozdítója, már dicső em­lékű pécsi püspök négyesi b. Szepessi Ignácz, ki valamint mindég úgy ekkor is tettel tanusitá, hogy szép ugyan érezni, beszélni a’ nagyért, szé­pért és dicsőért dagadó kebellel, de szebb csele­kedni; mert nem feledve hajdani kedves megyé­jét, 200 p. p. rf. szaporította ezen intézet tőke­pénzét, melly talán csirájában elenyészik, ha a’ dicsőült püspök segéd kezeit nem nyújtja. Lé­tez ezen intézet jelenben is ’s olly sikerrel ha­lad naponkint elő, hogy azon nemes keblek iránt, kiknek létét köszönheti, hálaérzetét el nem tit­kolhatja. Mindszent hava 29. mulattatott be itten az engesztelő áldozat az élet urának a’ dicsőült püspökért, melly alkalommal az említett intézet tanulói a’ halotti misének díszét emeltek jelesen

Next