Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-03-14 / 11. szám
47 ményü rendeltetéséhez képest még mind csekély tőkéje öregbítésére, az által kívánván segedelmezni azon intézet virágzásra juthatását, mellynek közelebbi czélja, alkalmat nyújtani azon székely gyermekek értelmi ’s erkölcsi fejlődésére, kik szegénységük miatt országos nevelő ’s tanító intézetekben nem tehetnek szert a’ miveltség azon fokára, melly a’ székely nemzet erőteljes fijait fi’ haza reményeivé ’s a’ thron győzhetetlen bástyáivá idomíthatná. — Köszönet Buttler János gróf urnak, minden emberbarátok nevében az emberiség érdekében tett szép áldozatért, köszönet minden hazafiak nevében a’ magyar hazafiság ezen meglepő példájáért, mellynek tündöklő érdeme, a’ két magyar haza érdeke közösségének mind két testvért boldogítani egyiránt kész indulat által tanúsított, értésében áll; köszönet minden erdélyiek nevében, az atyafisági rokonság szebb jövendőket ígérő elismeréséért; végre köszönet, hálás köszönet, minden igaz székelyek nevében, a’ még eddig főleg csak lefolyt századunk tükre segedelmével felfogható reménysugár, illyetén méltánylásáért!! (E. H.) Francziaország, Páris február 16-kán. A’ hírlapok jelenleg Thiers urnák Aix választójihoz írt levelit taglalgatják 1829. és 1839 közt tett párhuzamát a’ legtöbben jelesnek tartják. A’ Journal des Debats az uralkodó dynastia ellenséginek mondja őt, ki csak azért követ el mindent, hogy viszont kormányra léphessen. Thiers kromiánnyában sok nevezetes dolog foglaltatik ugyan, de azt nem lehet nem hibáztatni, hogy az 1829-ki nagy ingerültséget, melly a’ kormány ellen a’ közép, és alsó osztályokban uralkodók, csak úgy futolagosan emlité meg. A‘ National sokkal élesebben csipkedi őtet. Azon megjegyzésre, „hogy ő 1839-ben azt akarja, mit 1829-ben akart t. i. alkotmányos monarchiát, és nemzeti politicát,“ igy szól a’ National: épen ez az együgyűség. Valamint a’ restauratiokor a’ szent szövetség sem belsőleg sem külsőleg nem engedé a’ nemzeti politicát felemelkedni, úgy történt ez 1830 óta is. Legbecsületesebben menthette volna magát Thiers úr a’ nemzet előtt, ha nyilvánosan megvallaná, hogy őt a’ juste-milieu bohoként használta, és osztán mint Lafitte ur, bolondsága miatt emberektől, és Istenektől kérne bocsánatot. A’ ministerek résziről még mind erőssen izgattatnak a’ választók. Azt mondják, hogy a’ választás költsége 2 miliő frankra ment. A’ kétséges fő és alispányok párisba idéztettek. Egy vidéki hirlap azt beszélli, hogy a’ ministerium minden erejét negyven választói helyen kívánja központosítani, azok közül, mellyek a’ 213 összeszövetkezett tagot választék, ’s ezeket elárasztja kedvezésekkel, a’többiekkel pedig nem sokat gondol. A’ ministerium, barátinak számítása szerént, — talán 10 szótöbbséget fog nyerni. Egyébiránt leghihetőbb, hogy a’ kamra ugyanazon állapotban fog összejőni, a’ mint szétoszlott, és igy rövid időn viszont szét fog oszlatni. Nagy szerencséje a’júliusi királyságnak igy szólt a’Temps, hogy nem igen veszik fel azok szavait, kik magokat a’ királyság segédeinek vallják. Ezeknek egyike tegnap így szólt: „Mat nem fogunk engedni, habár francziaország háromszáz Garnier-Pagés-t küldene is.“ Mólé gr. egy barátja által Guizot, és Thiers urak ellen két nem sokára megjelenendő röpkeiratot készítetett. Hir szárnyal elmozdított generálokról, és statustanácsosokról is, kik a’ névjegyzékből kitörőltettek. A’ montieur azt mondja, hogy az egyesület tagjainak karakterével minden kerületben tökélletesen meg vannak elégedve. Spanyolország: Van Halen vállalata Montan ellen nem sükerült. A’ ceutai parancsnok hivatalosan összeesküvés felfedezésit jelenté a’ kormánynak, melly szerént az erősség carlosiaknak vala átadandó egy sárdiniai hajó segélyével, melly azon vidéken több napokig mutatkozék. Más felvilágosító körülmények még nem jutának köztudomásra. Gomez Lukácsot ki egyik hőse volt a’ la granjai zendületnek, az északi hadseregnél tartott hadi törvényszék agyon löveté, miután megvallá, hogy Moreirát ő juttatá a’ carLsiak hatalmába. A Harcztéren folytonos munkátlanság uralkodik. Munagorit elfogák emberei, mivel zsoldjokat nem tudá fizetni, ’s agyon lövéssel fenyegeték. A’ nagy hatalmak intési a’ visszatorlással felhagyás iránt, mint látszik nem igen használnak, mert Cabrera ugyan most nem lődözteti halomra foglyait, hanem éhség miatt hagyja őket elveszni, a’ sebesülteket pedig azon ürügy alatt konczoltatja fel, hogy makacsságból nem akarják sergeit követni; igy legközelebb 150 sebesültet hányatott kardra Cantaviejából el Hercatoba szállításukkor. Bajonneból február 12-kén érkezett tudósítások szerént dán Carlos Beyra herczegnével, ’s minden udvari embereivel február 17-kén Azepitiát elhagyá. Maroto 8-kán még mind Durangoban vala. Most parancsolatot adott ki a’ christinai sergek erőteljes megrohanására. Nagybritanmia. Az alsóház február 14-kei ölésiben O’Connell 10,000 dublini lakostól aláirt kérelmet nyujtané )(