Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-03-21 / 12. szám
51 egy tartalék sereg alakításával foglalatoskodik. Az egész tábort 40,000 emberre akarják nevelni, *s azt még tavasz előtt merőben rendbe szedni — Marotó 16 batalion, ’s nehány eskadronból álló sergivel egy fordulást tön Peralta, és Lodosa körül, minek azonban még következései nem tudatnak. Francziaország, Martinique szigetén Január 11-kén történt földrengés nagy károkat okozott, két perczig tárta a borzasztó jelenet, húsz ház ledőlt a’ többiek tetemesen megromboltattak, több száz ember veszté életét. — X Károly egykori ministerelnöke Villéle gr. a’ Gazette de France igazgatóihoz egy levelet intézett, mellyben ezek állanak: „Több barátimtól tudakoztatám az 1830-ki események után, minő intézvények volnának legczélszerübbek, francziaországot azon veszélytől megóvni, hogy sorsa csak egy párisi népzendüléstől függ. Én akkor azt mondtam, csak azért vagyunk a’ főváros igazgatásának kitéve, mivel helybeli alapos intézmények nincsenek, mellyek a’ főváros szerfelett hatalmas béfolyását megakadályoztathatnák. Közelebbről hasonló kérdés intéztetett hozzám: mik lehetnének az anarchia’ veszélyei elkerülésének eszközei. Erre azt felelem, hogy e’ baj ellen csak a’ választási monopólium javításában látok eszközt, mert most valóban csak a’ választási javítás igazán átalános érdekű kérdés. Hiszem, hogy önök is illy véleményben vannak, ’s azon általában nem csudálkozni, mert hasonló elvű, ’s meggyőződésű emberek ugyan azon ösvényén mindég találkoznak egymással. Ha egyébiránt ön meggyőződésem szerént, a’ helybeli igazgatási intézmények, és az adóknak az adózók által szavazása mind azt magukban foglalják, mit józan ésszel szükséges biztositványoktól kívánni lehet, és szabad, még van egy más szükség is, melly francziaországra nézve sokkal szükségesb, mint más országokban, ’s ez egy szilárdul szerkesztetett monarchiai kormány, melly sem idegenek, sem benszülöttek által naponként kérdésbe ne vétessék, vagy folyamában ne gátoltassék. Ezen két szükség egyesítésétől függ Francziaország nyugalma, és nagysága.“ Febr. 23-káról érkezett tudósítások szerént a’ ministeri sajtó a’ coalitiót leginkább a’ harczvágyal vádolja, ’s ettől úgy látszik leginkább fél az oppositió, mert magát ellene keményen védi. Guizót ur egy hosszú iratot bocsáta közre, mellyben örökös béke szeretetét kivánja bébizonyitani: „A’ cabinet mindenütt azt kivánja elterjeszteni, hogy a’ ministerium mellett szavazni, annyi mint a’ béke mellett maradni, ’s az oppositio mellett állani, mint harczot kivánni. Múlt hónapban azt mondottam a’ nemzeti szószéken: Nyólcz év előtt francziaország, ’s kormánya a’ béke politicáját választotta. — Én pártolom ezen politikát minister, és nem minister koromban. És most szintúgy mint akkor meg vagyok győződve, hogy francziaország erkölcsi állása, és jólléte revolutionknak békét javasolt. Én örökre hű maradok hozzá! De egyedül csak politikánk biztosíthatja e’ békét, a’ ministerium pedig melly sokat beszél rólla csak veszélyezteté. Mellyik okos ember kivánhatna a’ mai időben háborút? Harminca évekig folytattuk azt, hogy szabaddá, és erős állásba tegyük magunkat. Szükséges volt nékünk, uj francziaországnak előbb önmagunk urává lenni. Azután megmutattuk erőnket Európának, ’s kivívtuk rangunkat. Most már sem propagandáról, sem pedig a’ hóditási vágyról nem akarunk hallani. Az igazságnak erőszak által terjesztése, megvesztegetése az igazságnak, erőszak használata az igazság nevében sírja a’ győzők, úgy, mint a’ meggyőzőitek szabadságának. Mi becsüljük mások eszméit, mert megkívánjuk, hogy mások is becsüljék a’ miénket. Bízunk az idő értelmességiben, a’ világnak pedig csak a’ szabad valódi általános polgárisodás nézőjátékát kívánjuk adni, annak, melly felé Europa századok óta halad. Hisszük hogy ezen nézőjáték nagy, ’s kielégítő példája nagyságunknak.“ ’sat. Lascases fia a’ st Denisi követhelyért állott soromp közé, ’s a’ megyei alispány mint ministeri jelöltet ajánlá őt a’ választóknak. E’ lépés által a’ laudernaui követhelyről lemonda Lascases. Az öreg Lascases mindazáltal egészen váratlanul, mint fia vetélytársa lépett fel a’ st denisi képviselőségért, mellyet 1833-ig közelégületre tőtte be, oda nyilatkozván, hogy a’ Lascases név nem alhat olly ministerség védelmére követjegyzéken, melly annyira koczkáztatá francziaország méltóságát. Az atya fel lépte következtében, lemondani jön kénytelen szándékáról a’ fiú. E’ tett alkalmasint megnyitandja valamennyire a’ választók szemeit. Nagybritannia, London febr. 20-kán. Normanby marq eddigi Izlandi alkirály a’ Coloniak statustitoknokává tétetvén, ugyan ezen hivatalára ő flge kezeiben a’ nevezett napon a’ hitet letette. Normanby febr. 16-kán délelőtt tartá búcsúzó beszédét a’ dublini mintegy 200 gentlemanből álló küldöttségtől. Eleinte szilárd hangon szóla, de rövid idő múlva remegni kezde szava, ’s végre könykulatásig elérzékenyült. Beszéde rövid kivonatban ez: Izland helyezett tökélletes esmerete mellett, távaiban is javára munkálandok valahányszor az hatalmamban )(