Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-03-21 / 12. szám
52 fog ülni. Kormányzatom változhatatlan czélja volt a’ parlament e’ nyilatkozatát „tökélletes politikai egyenlőség minden néposztálynak“ tettlegi gyakorlatba hozni, de érzem hogy Izland társulati állapotában mélyen gyökerezett hiányok várnak orvoslást, miket politikai sérelmek közé nem sorozhatni, ’s politikai jogok megajánlása által nem orvosolhatni. Ezek fájdalom számos valódi bűntettnek forrási, ’s egyszersmind nagyításokra szolgálnak alkalmuk Kötelességem volt, ’s ezután is törekvésem maradand mindennek alapjára jutni, a’ valót megkülönböztetni a valótlantól, ’s mindenütt javításokat eszközleni. Nehéz kötelességem rendíthetetlen teljesítésiben, mindenkor megvonom pártolásomat olly ügyektől, miket jó lelkiesmerettel helyesleni nem tudok. Hasonló szellemben kérem most önöket, midőn egyszersmindig érem, miszerént jövendő életem fő czélja leend félreértések megmagyarázása, 's önök, és nagybritannia alattvaló-társaik közt baráti érzelmek ébresztésey — ismételve kérem önöket, ’s kényszentem azon bizalomra, melyet irántam mutatónak, azon vonzalomra,’ mellyel hozzám viseltetének ne gátolják segélyem teljesithetését valamelly meggondolatlan lépés által. Hidjenek önök nekem, ’s legyenek meggyőződve, hogy bizalmokban nem fognak megcsalatkozni. De elég, még e’szót kell mondanom: Isteni veletek! E’ helyen kell azt kimondanom, melly drága lett előttem többszöri emlékezet által olly számos jó barátra, ’s egy czél után törekvőre találhatnom. Utolsó kivánatom, hogy nevem mindég mint házi élet szava lebegjen az Izlandiak ajakin, ’s hogy emlékezetem mindenkor kedves hazát leljen az izlandiak szivében.“ O’ Connell qr február 17-kén éjszaka viharos hajózás után Dublinba érkezett, és másnap választóinak a* dublini gabonabörsékek tartatott gyűlésén jelen volt. E’ tanácskozáson valami ügyes zsebelő, az, izgató arány óráját, pecsátnyomójával együtt ellopta. A napokban a’ királyné kevés kíséretével a’ szomszéd faluig lovagolván, visszajövő útjában egy réten, mint londonhoz közelebbi uton kiváht vissza jőni, mit azonban egy pásztor, kire a’ rétnek őrzése vala bízva kereken meg nem engedett. Minekutánna megtudta ezen öreg pásztor hogy ki légyen az utazó, azt nyilvánitá, hogy most is hasonlót tenne. Febr. 22. Wellington herczeget gyenge szélütés találá, miáltal nagyon roszsi lett. — Brougham 1 febr. 18-kán a* felsőházban a’ gabonatörvény eltörlésit indítványozó, mi azonban visszavettetett. Beleunt, a‘ belga kamrák elliben két törvényjavaslat terjesztetett Limburg és Luxemburg iránt február 19-én, név szerént. 1. A’ király fel van hatalmazva azon szerződés elfogadására, ’s aláírására, melly a’ Belgium ’s Hollandia közti megválást szabályozza, olly kikötések, ’s feltételek alatt, mellyeket ő felsége az ország érdekében jóknak, ’s hasznosoknak lát. 2. A’ belga polgári jog megnyerése fentartása, ’s elvesztése a’ polgári törvénykönyvben meghatárzott szabályoktól függ, mire nézve 1 czikk. Azon lakosok, kik a’Belgium, ’s az öt hatalom, ’s Belgium és Hollandia közti szerződés következtében Limburg és Luxemburg Belgiumtól elszakasztott részeiben laknak, ’s belga polgárijoggal éltek eddig, e’ tulajdonságot következő feltétel alatt továbbra megtarthatják, ha nyilvánitandják, mi szeréttt czéljok a’ jelen rendelet jótékonyságát hasznokra fordítani, ’s egyúttal az illető községi hatóságtól bizonyságot hoznak, melly hitelesíti, hogy lakásokat azon birtokrészre tevék át, melly határozottan Belgiumot illeti. E’ nyilatkozványt hat hónap alatt kell benyújtani a’ fenn érintett szerződés kicseréltetése idejétől, ha nagykorúak, a’ kiskorúak azonban a’ nagykorúságot követő évben. 2-ki czikk: a’jog, és kormányzati tisztviselők,, kik e’rendelet jótékonyságával élnek, mostani fizetések két harmadát mind addig kapják, mig más hivatalt nem nyerendnek. A’ kövétkam*rában nagy izgást szüle el tudósítás’, főleg a’ második czikk, felolvasákor Pirson így szólal» közbe : ,,Én lemondok a’ belga névről“ Elnök ^csendet uraim“ Pirson „mondom önöknek én lemondok a belga névről“ Dumortier ezeket monda „uraim! a* ministerek szájából azon szavak után,, miket a’ király szájjába adának, csak a'nemzethez méltó szavakat reménylék halhatni: De mit hallok ? az ország szerencsétlenségét, ’s gyalázatot hirdetek a’ szószékről, felszólitnak minket az ország, szerencsétlensége, ’s gyalázata előmozdítására, sat. Gabonaár. Brassó, Márcz. 15-kén. (Váltó Czéd.) 11 fór. 1 kr. Búza, legtisztább 11— ^ közepes ------9 » m n alább Való ..... 7-48 yi elegy................................8 . — Rozs’..................................... . IT í Árpa .... ..... I. ö .lő Zab................................................ f 2 > 6 Köles • II * 30 Haricska |1 3r 2« Török búza ........ | 4« 30