Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-04-04 / 14. szám
Erdélyi Hírlap. #•#** Szám. BRASSÓ. April. 4-bén. 1§39. Az Erdélyi Hirap’ és a’hoz járandó Mulattató’ ára posta költség nélkül félévre 1 sor. 20 xr. p. p. postán küldve 2 sor. — xr. p. p. __Hirdetésekért 6 sorig 8 xr. azon feljüli minden sorért 1 xr. p. p. járul. Erdély és Magyarország. Brassó ápril. 2-kán. A’ múlt farsangon itten mulatott színész, és énekes társaságnak Siebenre való távoztával, tegnap a’ Pratte testvérek kezdek meg az itteni bálházban báb mutatványaikat. Az első megjelenés a’ gépelyek czélszerü használata által okozott tüneményes változások miatt kielégítő vala, különösen említendő a’ díszítmény, melly csaknem várakozáson felül való volt, a* művészeknek azonban nem nagy jövedelmet ígérünk, mert az eleven képekhez szokott közönség az élet nélküli bábokban alkalmasint nem nagy életeletet fog találni. Hídvégiről azon örvendetes tudósítást kapok, hogy Nemes János gr. az ólon két tutajokat külde Szebenhez közel fekvő Jószágaiba több ezer szőllő karókkal megterhelve, ’s az által több napszámot, ember, és barom sanyargatást kiméle meg. Ez újra reményt nyújt, hogy az illy példák által bátorítatva, többen is fognak próbálni, nem csak Szeben, hanem Oláhország vidékeire is, ’s valaha az ókból is nevezetesen czélszerű javítások után még kereskedési víz fog válni, — óh de egy két tutajról a’ gőzhajókig erőssen nagy az ugrás! Időnk még mind sanyarú, ’s inkább februariusba képzeljük magunkat mint áprilisbe. A’ hó vastagon van a’ mezőken, mi egyáltalában a’ mezei gazdákra nézve nagy csapás, valamint az állat tenyésztőkre is. Utazók beszéllik, hogy csak Szebenen belől Fogarasvidékin van még örökös tél. Nem kedvezőbb híreket hallunk Háromszékről is. Kolozsvárit. Ezen város külső monostor nevű utczájával szakadatlan folyamban lévő Monostor faluban, egy régebben katona, Felekán nevű férfi korban lévő oláh, a’ kálvárián egyházi gondviselő Ilyés Antalt martz. 20-kán hideg vérrel meggyilkolta, a’ nélkül hogy e’ gonosz tettet valami veszekedés megelőzte volna. Az nap délután 4 órakor a’ falu korcsomájában mind ketten több oláhok társaságában pálinkázván, az irt gondviselő csak hamar a’ pálinka italtól elázva az ivó ház melletti pitvarba lefekütt; a’ gyilkos három különböző versen ment ki az ivó szobából, ’s hideg vérrel agyba főbe verte az ittas aluszékonyt, mig végre egy szolgáló a’ haldokló nyöszörgése hallására oda sietett; ekkor a’ gyilkos vissza ment az ivó házba, de a’ leány lármájára a’ fogadós által fogságra tétetett. A’ meggyilkoltatoknak hét oldalcsontja ’s koponyája összetörve találtatott. A gyilkos gonosz tettét minden tétovázás nélkül megvallotta, semmivel is magát menteni nem tudja, azt mondván, a’ gonosz lélek ösztöne vitte e’ gonosz tettre. Mindenek bámultak e’ tetten, mig a’ helybeli szolgabiró előadó, hogy a’ gyilkos testvére a’ meggyilkoltatott gondviselő panasza következésében ezelőtt több évekkel 25 pálcza ütéseket szenvedett, ’s ezt a’ gyilkos nem felejthetvén több évek múlva vette bosszúja véres áldozatját. (E. H.) Janka falva Bihar megyében: Egy szomorú eset tanúji valánk, F. h. 3-kán nyugalmazott kapitány Arnold úr unokahugával Diószegre az isteni tiszteletre rándulának’s majd egyik asszonycseléd hűségtelen tettének levének áldozati. Az érintett gonosz a’ helybeli 18 évű makróczi szül. mészáros legényt, kivel már egy idő óta szerelmi viszonyban látszott lenni, arra vette, hogy e’ reggeli alkalmat használván a’ kapitányt rabolják ki. Könnyen sikerült is tervök, mert a’ kulcs reá le