Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-04-04 / 14. szám

59 magános cselei által, kik önt eddig tanácsaikkal gyámoliták, megcsalatott. Jelenleg felséged a’ legnemesebb, legegyszerűbb és csalhatatlanabb rendszabályt tartja kezeiben. Ön tudja, miként a’ meghasonlás magva ön főhadiszállásának emberei által szóraték szét? Vajha felséged megparan­csolná ezeknek, hogy töstént francziaországban u­­tazzanak, és a’ béke, egység, és öröm ismét ural­kodni fog alattvalói között. Ellenkező esetben, mire, ha a’ szenvedélyek még magossabb fokra hágnak, a’ szerencsétlen események egymásba lánczolódván sokasulni fognak, szerencsétlenek mondom, mert illyennek kell mindég tekinteni azon kénytelenséget, mi szerént embertársaink é­­lete ellen törünk. Szándékom volt visszavonulni, és gyermekeim közt élni, mert én nem azért jöt­tem szolgálni felségednek, hogy csak becsületet, és szerencsét keressek. Azonban már most ezt többé nem tehetem“ — ’sat. Madridi február 22-ki tudósítások szerént Lacy angol ezredes Cabrera­­val a’ visszatorlások megszüntetése iránt alkudo­zásba ereszkedék, mi azonban nem si­kerü­lt, m­ert Cabrera Lacy iratára azt válaszold, hogy ő eltá­volít magától minden felelőséget azon szomorú sorsra nézve, melly a’ kezeibe esendő foglyokkal törtenendik. „En úgy mond ő, a’ meallai ütközet­ben nyert foglyokat agyon lövetém, mert tudtam, hogy Perdingas csapatainak megtámadás előtt olly parancsot adott, miszerént ezek senkinek se kedvezzenek. Lacy ezredes azon ígéretét, hogy Van Halen tábornok a’ foglyok éltét megkímélen­dő ha én is hason­létre kötelezem magam­at, el nem fogadhatom, minthogy idegen szolgálatban lévő katona, spanyol generál magaviseletéért nem felelhet.“ Maroto martz. 1-jén tetemes hadcsapat­tal Durangoba érkezük, hol királyi pompával fo­gadd őt az egyházi, ’s világi hatóság a’ kapuk e­­lőtt. A’ nép és hadsereg nagy része lelkesüléssel látszik Marotohoz ragaszkodni, ’s azon édes re­ményei kecsegteti magát, hogy a’ béke már nin­csen távul, ’s hogy Maroto minden törekvése an­nak minél előbbi megszerzésire fog czélzani. Az ostromzárt állapotot Bilbao vidékin, ’s több más helyen, vagy végkép megszűnteté, vagy legalább módositá Maroto ’s ez szinte tetemesül emeli nép­szerűségét, noha a’ trónkövetelőt majd egészen homályba borítja. Francziaország. Márt. 7-kén este a’ commerce szerént a’ szö­vetkezés összesen 250 követet nyert vala, a’ mi­­nisterség pedig csak 200, hat választást még nem lehete tudni. A’ Temps 49-re teszi a’ szövetkezés többségit, a’jour­ des Debats pedig csak négyre, noha már számos követ nyilvánosan jelenté, hogy a’ szövetkezés mellett fog szavazni, holott az em­lített kormánylap hívei közé számn­á őket. A’ Temps hiteles kútfőből azt állítja, hogy a’mini­sterek beadák lemondásokat, ’s a’ mártz. 9-ki Mo­niteur hivataloson közli e’ lemondásokat. Soult pedig a’ királyhoz hivatott meg, ki 9-kén délben meg is jelent. Dupin is ministerségre van kijelet­­ve, mert a’ kamra elnökséget többé nem igen nye­­rendi el. Most hihetőleg jog minister leend, ’s aztán kanczellár, melly utóbbi hivatalt már rég óhajtja elnyerni. Most keresi Dupin azon minister­­séget, mellyel Olly gyakran utasita el magától. Egyébiránt azon vélemény tetemes viszhangra ta­lál, hogy a’ ministeri személyek változása által bajosan fog kormány rendszer változtatni. Párisi márcz. 9-ki hírek szerént Lajos Fülöp a‘ minister­­ség lemondása után azonnal magához hivatá­soult tábornagyot, noha irtózott tőle, mivel már a’ kam­ra feloszlatás előtt is igen büszkén viselé magát. A’ vitéz tábornagy elfogadd ugyan a’ meghivást, de csak más nap jelent meg a’ királynál, még pe­dig Londoni koronázási hintájában legnagyobb pom­pával. Ebből méltán következtetni, hogy Soult büszkesége koránt sem hanyatlik. Mint mondják Olly férfiakat ajánlott a’ királynak, kiket ez csak legnagyobb szükség esetén szándékozik elfogadni. Soult terve szerént ugyan­is, ő maga ministerel­­nök fogna lenni, ’s had minister, Thiers kül mi­nister, Guizot, ’s Duchatel pedig a’bel, — és pénz­ügyi tárczát nyernék el. Azonban már Dupin után is gyors hirnököt külde a’ király, ’s így általános azon vélemény, mi szerént mindenek előtt a’ tá­bornagyot ki békitni törekszik a’ volt kamra elnök­kel. Az egyezkedés mindazáltal nem igen való szi­nű­, mert Dupin rendkívül gyűlöli a’ tábornagyot, ’s általában kérlelhetetlen ellensége a’ katonaság­nak, a’ mennyiben az t. i. polgári kormányzatba avatkozik. Soult ellenben a’ polgári szerencse — hőst gyűlöli Dupinben, mint elly férfit, ki róf mel­lől elszabadulván, durva bü­szkeséggel tombol szerte mindenütt, noha egyébiránt agyában még­is szol­gai elveket táplál. Párisi márcz. 11 -ki tudósítások szerént azon hír is terjedt el, hogy némelly mi­­niszeri tárczák meg­kettőztetnének, és igy az ed­digi hét helyett, most iit neveztetnék ki, és ezen tiz ministerek mellé több ál status-titoknokok ren­deltetnének. Ezen nagy számban csak két doctri­­nártag nyeré meg azon kegyelmet hogy meg­vá­lasztassák Guizot, és Duchatel u. a. A’ Messager szerint Soult tábornagy 12-kén Thiers úrral hossza­san tanácskozik. A’ ministerium még ma nem fog bizonyosan alakulni, de azt egész alapossággal lehet hinni, hogy a’ jelen m­inisteri kérdés egy X

Next