Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-04-11 / 15. szám

63 tongás lecsílapultát, egyszerre meggondoló, hogy csakugyan nem­ ártana ollyasmit mutatnia, mintha felakarna ébredni m­unkátlansá­gából. Összegyű­jte tehát mintegy 20 zászlóaljt, ’s elhagyván velők Riberát, m­artz. 7-kén megjelent Los Arcos navar­­rai kis város előtt, Solana völgyben, Logcona, és Estella közt. Los arcost két carlosi zászlóalj vá­dé, mivel az őrség, nem volt ellátva Mar­oto fő­ve­zértől, határzott rendelettel, tehát elhagyá a’ vá­rost, mellyel Espartero, töstént ellenállás nélkül elfoglalt. Maroto miután Biscayában az alkotmá­nyosok Los Arcos elleni szándékáról értesült martz. 6-kán reggeli öt órakor 17 zászlóaljjal Durango­­ból lehető legnagyobb gyorsasággal Estella felé indult, ’s e’ városban épen azon pillanatban érke­zők, midőn Espartero los Arcost elfoglald. Ne­hány órai pih­enést engedvén harczosainak, 8-kan elindult Estelléből az alkotmányosokat megtámad­ni. A’záporként hulló eső mindazáltal tetemesül hátráltató gyorsaságát, ’s hadi tüzet is elojtá keblé­ben. Esparterora is kellemetlen hatással volt a’ rész idő, mert minden támadási szándékról le­mondván vissza tért téli tanyájára, a’ nélkül, hogy bárcsak egyetlen álgyűlögést is hallatott vólna. Marotó e’ visszavonulással tökélletesen megelé­­gült, mivel sima helyen n­em­ mer szembeszálni a’ jól rendezett alkotmányos lovassággal. ’S még­is mind két vezér magasztalni fogja vitézségét. Pamplonai martz­ 6-ki levelek szerént E^p^c­erp napi parancsot bocsata közre, mellyben megsem­misíti korábbi rendeletét, njelly szerént mindazok száműzetéssel, ’s vagyonvesztéssel valónak bünte­tendők, kiknek rokoni a’ trónkövetelő udvaránál, vagy sergében szolgálnak. Ayerbe tábornok Ca­brera ellen szándékozik indulni, de alkalmasint csak a’ szándékkal marad. Balmaseda egyesülni fog Cabrerával. A’ trónkövetelő folyvást Toló­jában mulat, Maroto pedig Biscayaban. Általányos azon vélemény, hogy Maroto ellen összeesküvés van készülőben. ’ Nagy britannnia. ——­­ — Az angol lobogó megsértése tárgyában Vera­cruz előtt Croke hadnagy naplójából néhány lon­doni lap a’ következő kivonatot közli:­­­„Novemb. 27-én felszedém horgonyimat­­ Saerificios szigete felé vitorlázandó,­ ’s Creole franczia kor­vett mel­lett haladtam el.­Egészen váratlanul­ álgyat sütte ki a’ Creole,­­’s a’ golyó hajóm közelében esett a’ hullámok közé. Egy óra múlva dereglye érke­zett hozzám a’ franczia hajóról,­­’s parancsnoka elvivé fedezetemről a’ kalauzt,­ ’s­ én­+dél­ utánni 4 órakor horgonyt vetek Sactificios elött,­ miután a’ francziák 2 óra után megkezdők San Juan de Ulloa lődöztetésit. A’ Croke hadnagy maga vise­letivel többen a’ parlamentben nem valának meg­elégedve. De­ az elégtétel felől sem kételkednek, név szerént Sir Robert azt mondja: „Attól épen nem félek, mi szerént e’ kérdés tökélletes kie­gyenlítése komoly akadályokra találna, most mi­dőn francziaország sorsát elly ügyes kezek in­tézik.“ Egyébiránt az alsóházi ülésben nevezetes Palmerston nyilatkozata­ Mexicoról, Russziáról, és Spanyolországról többek közt: „Nem hiszem“ úgy mond „hogy­ valaki tagadhatná, mi szerént rendkívül hasznos roppant hajó hadat tartanunk a’ földközi tengeren. 1S38-ban’ 9 sorhajónk vitorlá­zott akrták hullámin. Mondják háború esetén vis­sza hini leendőnk azokat kénytelenek, de mint hogy azok, kik háborúról szólnak, kétség kívül Russziát tartják szem előtt, tehát kérdem visel­hetnénk-e háborút azon hatalom ellen roppant ha­di-erő tartás nélkül a’ földközi tegeren ? Nem könnyü­-e egész hajóhadat fegyverzeni fel kikötő­inkben ! Most 10 sorhajónk van a’ földközi ten­geren! Onnan pedig nem messze 8 — 10 állomá­­soz, miket rögtön segélyre idézhetünk szükség esetében. Meg vallom nem örömest érintem ezen tárgyat, tartván attól, hogy némellyek oda fog­ják magyarázni szavaimat, mintha ma Russziávali meghasonlástól félnénk, mert én hiszem hogy m­ind két részről fentartani igyekeznek a’ baráti Viszonyokat Hi* azonban a' béke megtalálna há­borodni, az angol kormány‘magát ólly állapotba érzi, hogy homlokát rögtön fordíthatná a’ kö­zelgő vész felé. Más vádja az ellenzésnek abban áll, hogy a’ kormány iszórtyu pénz mennyiséget tékozol a’ spanyol partvidéken. Erre az feleletem, hogy ottani csapatnék sem kerül több pénzünkbe, mint más akármelly csapat. Egyébiránt nem szán­dékom azon tisztes követeket megnyugtatni, kik ezt egészen más szempontból veszik. Ők a’ trón­követelő diadaláért,­ és Szerencséjéért repitnek éghez könyörgést,­­én pedig Izabellának,, és az alkotmányos ügynek óhajtok győzelmet. ‘Én nem vagyok­ képes egyenlőn4érezni azon igen tisztes tagokkal, kik most a’ trónkövetelő körül történt szörnyű események után folyvást az ő ügye mel­let buzganak,­­m­ert meg‘vagyok győződve, hogy ánglia kereskedési, ’s jólléti érdekében fekszik Spanyolországot­ függetlennek, ’s szabadnak lát­ni’ sat. A’ muszka trónörököst Áprilisbe várják Londonba. Soká kételkedtek hogy valyon ángliá­­ba meg fog e’ jelenni, de most már bizonyos, ’s ezt egy lépésnek tartják a’ két nagy hatalmak egymáshozi közeledtének. A’Standard azon hírt terjeszti, miszerént O’Connellt izlandi lord can­­cellárrá szándék ki­nevezni. X

Next