Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-04-18 / 16. szám
67 iránt Liszt egész magaviseletében finom műveltségű világfi, ki fesztelenül mozog minden körben, habár legfényesebb is az, ’s egészen ment azon negédtől, melly némélly művészeknél magukon ’s hangszerükön kívül az egész világot feledteti. Tisztelőji óhajtva várják többszöri hallhatását. J kr. Francziaomág. Párisi martz. 22-ki hirek szerént a’ balközépi ministerség mielőtt még össze állott volna, tudta, ’s megegyezte nélkül, tökélletesen eloszlott. A’ Constitutionel igy nyilatkozik ezen váratlan történetről: Legmélyebb fájdalommal jelentjük azon ministerség felbomlását, melly francziaország jelen helyezetében legüdvesb lehet vala. Az egész dolog röviden igy történt: Azon tisztes férfiak kiket Soult magához idéző némi vélemény külömbség mellett is csakugyan megegyeztek abban, hogy minél gyorsabban szükség határozni, de több tag távol vala paristól, ’s azok megérkezése hosszabb időt kívánt. Huspann, és Dufaure megjötte Után minden kérdést újra vitatás alá hozónak, mi természetesen hosszabbtá a dolog kifejlődését. Utóbb Cunin-Gridaine felvételit lehetetlennek vélek, mivel előbbi elvei kiáltó ellentétben állottak a’ ministerek nézeteivel, ’s ez okból a’ többség Villemann részére nyilatkozók. Most tehát minden személyes ügy el vala döntve, ’s az elvekre nézve is tökélletesen megegyezett a’ király Soult kormányzati tervében, ’s a’ kinevezéseken már csak az aláírás hiányzik. Most jónak láták Soult terveit u,, -■ pontról pontra megvitatni, vagyon nem adott-é valamelyik tag, egyik vagy más pontnak ellenkező magyarázatot. Itt mindjárt viszály támadott, ’s első botrány kő a’ spanyol kérdésben, mellyre nézve Thiers közbenjárulást kívánt, ’s miután azt nem nyerheté meg, a’ ministerségből kilépett, ígérvén egyébiránt, hogy azért még is a’ ministerség mellett szavazand. Ezután a’ kamraelnökség felett hasonlónak meg a’ leendő ministerek ’s miután ebben sem egyezhetének, elosztónak, sajnálatjokat fejezvén ki Lajos’ Fülöpnek, hogy néki szolgálatjokat nem ajánlhatják, ki viszont sajnálkozva bocsáta el őket. Már most az a’ kérdés: „az udvar engedjen-é, vagy az ország!“ — A’ ministerség feloszlásának valódi okát meg nem tudhatni. Egyébiránt azt mondják, hogy Humann mathematikai bizonyitványi az iránt, mi■zerént csak egyetlenben egy szó többséggel fognának bírni, okozó a’ rögtöni felbomlást. Francziaország, ’s a’ kamra e’ pillanatban két majd egészen egyenlő pártra van szakadva. Az egyik azt akarja fen tartani, mi már fenáll, a’ másik pedig négy külön osztályra szakad, ’s ezek; a’ legitimisták, kik Henriket, és a’ fejér zászlót akarják, republicanusok, kik propaganda harcz, ’s rettegtetés által vélik megszabadíthatni Francziaországot; doctrinairek, kik polgári aristocratiát szeretnének alakítani, hogy a’ democratia, ’s korona ellenében használhassák azt; végre az állítólagos uralkodási bal oldal, melly királyságot király nélkül akar, az az ez maga sem tudja hogy mit akar. Szerencsétlenségre ez utóbbi párt napról napra szaporodik, ’s gyenge értelmű embereket épen eszméi határzatlanságával csábít el. Egyébiránt Thiers még nem esett kétségbe ministersége iránt, mert rála nézve ministerré lenni vagy nem lenni élet és halál kérdése. Most már a’ jour des Debats is martz. 24-ki számában azon ponton mellyre az országos dolgok jutának Thiers féle ministeriumot ajánl, korlátlan szabadsággal, mint egyetlen segéd eszközt, annyi zavarból kiszabadul hatásra. Martz. 22-kén a’ Constitutionel szerént Soult a’ ministerség alkotása iránti meghatalmazást a’ király kezébe leakará tenni, de el nem fogadtatott. A’ kamrák megnyitása egy martz. 24-kén költ királyi rendelet által mellyet Montalivet ira alá martz. 26-ról, minekutánna Mole gr. azokat, mint k. biztos sem akaró megnyitni april. 4-re halasztatott. A’jour des Debats bizonyosnak állitja hogy Soult Thiers, és Guizot urak megegyeztek volna uj ministerség formálására, miből azonban 26-ki tudósítások szerént semmi sem levő, még pedig most Soult tábornagy makacssága miatt, ki azt lobbantá Thiersnek szemére, hogy b»>lőlle gyermek játékot kiván űzni, hogy egy pár hónap múlva ő lehessen ministerelnök. martz. 27-kéről érkezett tudósitások szerént a’ pénzcsarnokon folyt beszédek szerént; Duperré elnök, és tengeri; Maison, tábori; Argout, pénzügyi; Thiers, külső; Passy belső; Dupin, igazsági; Dufaure, kereskedési; Villemain köznevelési dolgokra ürgyelő ministereknek valónak kijelölve, minekutánna Soult elhatározottan nyilvánító, hogy ő többé a’ ministerség alapításában részt venni teljességgel nem fog. Nagybritannia. Az alsóházi ülésben marcz. 20-kán több rendbéli kérelem fordult elő a’ gabonatörvény ellen, ’s mellett. O’Connell pedig aláírásokat nyújta be, mik által Irland részessé kiván lenni a’ törvényhozási jótéteményeknek, mellyeket Anglia élvez, vagy végkép megválni óhajt Angliától. 21-kén a’ felsőházban indítványt tön Roden gr, Irland állapotja megvi’sgáltatása iránt, mivel ott folyvást számos rakonczátlankodás veszélyezteti a’ közbátorságot. Roden indítvánnyá tulajdonkép