Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-04-25 / 17. szám
71 kedvesen a’ haza előtt is nyilványitott szives köszönésünket! (J kr a cs.’s apóst. kir. Felsége a* magyar országgyülést 67. kir. Pozsony városában összehívni ’s megnyitása napjául f. e. junius’ 2-dikát meghatározni méltóztatott, a* midőn hihetőleg azt felséges Személyében megnyitni kegyeskedendik. (Himn.) Spanyolország. A’ Memorial des Pyrenées szerint Cabrera vonakodott Marotó parancsainak engedelmeskedni ’s kinyilatkoztató, hogy minden cselekedetében egyedül önkényű akaratját hajtja végre. — Madridi, martz. 23-kai levél szerint Cordova tábornagy Portugallba szökött. Sevillából Valladolidnak indulva n, ’ltját Estremadurának vévé ’s martz. 12- hén Badajozba érkezett hol a’ lakosok őt zenével fogadók. 15-kén leveleket von Parisból ’s másnap délután Badajozt elhagyó sétálás színe alatt. A’ kapunál lóra ült ’s az egy mértföldnyi távolságra fekvő portugalli határokat átlépte. A’ badajozi kormányzó küldött ugyan nehány lovagot utána, de hasztalan ’s már 17-ben Elvas, portugalli vár’ parancsnoka jelenté, Cordovának a’ várban létesét, ’s hogy az alemtejoi főparancsnok ez iránt Lissabonból utasításokat vár. Cordova nagyon helyesen cselekvők, magát biztosságba helyezvén, mert luchanu’ itélőszéke előtt alig nyert volna kegyelmet. Egy újabb levél szerint, a’ badajozi kormirányzó jelentése" következtében a’ madridi cabinet összeült ’s elhatározd Cordova tábornagynak Visszakövetelését a’ portugálli kormánytól, mellynek végrehajtását azonban ő hihetőleg nem fogja bevárni. A" pápa és spanyol udvar közt fenforgó egyenetlenségek’ eloszlatására biztosság neveztetett ki. A’ tagok közt vannak Astorga püspök, Calatrava, Martinez de la Róza, Ofalia *sat. Miután Cabrera Regurát megerősítő ’s főerejét ezen helytől védetve állitá föl, végre martz. 17-kén Van Halep Murinedrot elhagyva, TerueF megmentésére sietett, — Ayerbe tábornagy pedig felsőbb parancs szerint, a’ Calatnyudnál fekvő Parra osztállyal egyesülve, Segura bevételén dolgozik. Ez okból 19-kén Saragossából Carmenyába, Ayerbe’ főhadi szállására ágyuk küldettek. Azon hír, miszerint Cabrera Balmasedaval szövetkezett volna, még nem valósult. Balmaseda Shelly ezredes által Ontoriánál, a’ Duero’ jobb partján, megtámadtatván, serege szétveretett, annyira hogy csupán 30 embere maradt ’s jelenleg minden oldalról üldöztetik. Espelota tábornagy újabb zászlóaljakat gyűjt Burgosba, mellyek tartalék sereget alkotandnak. A’ kormányt mindazon lengyel tiszteknek, kik a’ franczia segédlegióban szolgálónak, megengedd, hasonló ranggal, a’ spanyol hadseregbe léphetést, ’s mindnyájan könnyű lovas ezredbe léptek. Mint hadnagy köztök van Woronieczky hg. Saragossal martz. 25-kei levél szerint Cabrera Ayerbével mártz. 23-kan Segura előtt megütközött, ’s általa a’ segurai sánczok közé nyomatott, hol sokan vagy meghaltak vagy megsebesültek. Ayerbe vesztesége 200 halottból és sebesültből áll; a’ harcz még más nap is folytattaték. Nagy bri tanúia, O’ Connell Dublinban tartózkodását a’ parlamenti szünnapi alatt, a’ legélénkebb izgatásokra fordítja. Mindent elkövet, hogy azon nagy napra, mellyen az alsóház Izland, sorsa felett szavaz, legalább 300,000 aláírással ellátott kérelem levelet nyuthasson be a’ ministerium mellett. Mártz. 26-kán egyik előleges gyűlésben a’ gabnabörzén igy nyilatkozott: „Még soha hozzátok illy ingerült lélek-állapotban nem szólok; oka világos: Irland sorsa mérlegen fekszik, a’ pártok’ harcza akar dühöngni Irland’ főidén. Angliának ezen eldöntő kérdés csupán fejhasogatás, vagy önzésbe kerülhet; — az irlandiaknak lételét vagy nemlételét határozza el (halljuk). Igen beállt azon fontos időpont, ’s most rajta irlandiak gyűljetek össze hazátok mellett. A’ szónok ezután az alsóház ellen kelt ki, melly mint mindenki előtt világos, nem a’ népet, hanem csak némelly szabaditékos osztályokat képviseli, azonban reményű, hogy vissza jöveteléig a’ britt gyárkerületekben olly egyesület létesül, mellyet minden erővel pártolni fog. Ezért a’ chartistákkal épen nem áll szövetségben, sőt elesküszi magát tőlök egészen; mert gyilkok és fegyverekről fetsegéseik által minden józan és jámbor embert elűzének magoktól, ’s lármájok a’ közszavazatjog’ megnyeréséért, rémülés és borzadássá lett. Nevezetes még O’Connell’ következő nyilatkozása is: „Örvendek nagyon annak látásán, miként az izlandiak más tartományokban olly jelesen szaporodnak. Azon szükség, melly évenként hontársimat kivándorlásra kényszeríti, hozza magával azon jó következményt, hogy mint hajdan izlandi papok valának a’ kereszténység’ apostolai úgy levének most világiak téritőkké. Hol húsz izlandi összegyűl, legelső gondjok lelkészt magoknak választani. így képződik itt is ott is a’ katholica egyház’ magva, ’s innét világosítható fel azon körülmény, hogy az angolok közül minden évben annyi visszatér a’ régi hitre. Anglia Izlandot elnyomó, most pedig Izland az Isten’ kezében hatalmas eszköz leend * X