Erdélyi Lapok, 1932. szeptember (1. évfolyam, 195-218. szám)
1932-09-02 / 195. szám
4 I. évfolyam, 195. szám. Erdélyi Lapok Az Árpádkori freskóiról világhírű gelencei régi templom újraavatása Kézdivásárhely. Saját tud. Augusztus 28-án nagy ünnepsége volt a Székelyföldnek. E napon avatták újra az immár világhírű gelencei régi templomot, melyet a biztos pusztulástól megmentett a székely-magyar kultúra. Az avatási ünnepségre a Székelyföld legtávolabbi vidékéről is csoportosan jöttek az emberek és délelőtt 11 órakor, amikor megkondult a templomba hívó harangszó, több mint háromezer ember sorakozott föl a templomi zászlók alá, hogy fegyelmezetten felvonuljon az ünnepség színhelyére. Az aránylag kicsi templomba azonban még negyede se fért be a népnek és ezért már eleve gondoskodott a rendezőség arról, hogy kint, a templom előtti téren szintén legyen mise és szentbeszéd. A templomban dr Péterffy Lőrinc kézdtordai főesperes tartott misét és Szalay Mátyás, a híres egyházi szónok tartott szentbeszédet. A tábori oltárnál Bögözy József szentkatolnai plébános misézett és Ujlaky János zabolai költőpap prédikált. Az ősökről beszéltek a késő unokáknak, a kiáltó köveket hozták bizonyságtételül, hogy kilencszáz esztendők előtte is már kulturált és Istenfélő volt a székely. Ez a mi erősségünk és ez az általunk követendő helyes út, mely további évezredek viharán át is meg fog tartani, meg fog védeni. Az időközben majdnem hatezer főre felszaporodott tömeg áhítattal hallgatta a beszédeket és lelkében új erőt gyűjtve oszlott szét, hogy ebédeljen, majd ismét összegyűljön a délutáni népünnepélyre, melyet a község rendezett. Az egyházi szertartáson megjelent kisebbségi életünk számos vezető férfi a családjával. Gróf Mikes Árminna két leányával, dr. Szentkereszthy Béla és dr Abrudbányay Ede képviselők, dr Török Andor, dr Molnár Dénes és még sok kimagasló személyiség. Megjelent dr Graciun Nicolae vármegyei prefektus és Cergi Pop Viktor vármegyei ideiglenes bizottsági elnök is. Úgy az egyházi, valamint a délutáni ünnepségeken is szépen szerepeltek a sepsiszentgyörgyi, zabolai és köröspataki katolikus dalárdák. A híres freskók, melyeket most már nem kell féltenünk az elpusztulástól, rendkívül sok látogatót vonzanak Gelencére és nincs nap, hogy idegen látogatója ne lenne a templomnak. Egy szőke, lelkes fiatalember, gróf Kálnoki Hugó szürke ruhában, gyors mozdulatokkal, erélyes utasításokkal mindenütt ott van, ahol rendelkezésre szükség lehet, ő az ünnepség főorganizátora. Több ennél, ő valósította meg a gelencei templom megrenoválását, az ő munkája, lelkessége, törhetetlen igyekezete hozta össze az anyagi lehetőségeket ahhoz, hogy a Székelyföldnek ilyen megbecsülhetetlen műkincs adassák. Pedig új földesúr ezen a vidéken. Egészen regénybe illő. Valami két évvel ezelőtt hozta haza egy váratlan örökség Németországból, ahol gyermek és ifjú éveit töltötte ... Egy szót sem tudott magyarul. És nekilátott nemcsak a nyelvtanulásnak, hanem a komoly, céltudatos és nemzeti munkának is. Amint megpillantotta az ősi gelencei templomot és tudomást szerzett a falak vakolata alatt rejlő értékekről, valósággal megihlették a nagy múltat lehelő ódon kövek és romok. És nem volt többé nyugta, amíg elő nem teremtette azt az összeget, amely a templomnak Sebestyén mester műértő utasításai mellett való gondos, — de sajnos, csak részleges — renoválásához nélkülözhetetlenül szükséges volt. És az ünnepségen zamatos magyarsággal fejezte ki nemtetszését, ha valami nem klappolt úgy, ahogy Ő azt a német pedantéria légkörében finomodott érzékkel eltervezte. És igen tartalmas, majdnem hibátlan magyarságú, mély magyar érzésre valló nagy beszédet mondott az ünnepségek során Szalay Mátyás dr sepsiszentgyörgyi esperes-plébános, a költő-pap, ünnepi szónok, szárnyaló beszédben a századok távlataira és tanulságaira megrendítő erővel mutatott rá. Szinte megelevenítette varázsló szava a primitív művésziességükben megkapó freskók alakjait: a szenteket és ősöket, de a régi nagy fájdalmakat és tetteket is. Mindenki könnyes szemmel, forró áhítattól áthatott lélekkel érezte, mit jelent ma nekünk ez a temlpom a múltból mintegy feltámadottan, hatalmas, intő szimbólumaival a múlt megbecsülésének és a hittelnézésnek az elkövetkező századok, sorsok, szenvedések elé. És gróf Kálnoki Hugó, aki önmagában is szimbólum, a nemzethez visszatalálás szimbóluma, felvetette a gondolatot nagy, merészlendületű beszédében, amit a templomudvar sokadalmának mondott: — Jelent-e valamit, hogy ma, amikor mindenütt csak leépítenek, minden rombadőlni készül, ma, amikor betevő falatra is alig telik a népnek, mi mégis áldozunk, mégis építünk és feltámasztunk romjaiból egy ősi templomot? Jelent-e valamit ez a munka és áldozat? Igaza van. Sokat, nagyon sokat jelent. J. B. A katolikus nagygyűlésen résztvevőket árkedvezményekben részesítik a kereskedők — Felhívás a nagyváradi vendéglátó családokhoz — örvendetesen szaporodik napról-napra a nagygyűlésre jelentkezők száma, akiket az alábbi nagyváradi cégek 10—15 százalékos árengedményekben részesítenek. Kedvezményt adó cégek: Vendéglősök Központi Katolikus Legényegylet étterme, str. Alexandra, Teleky-ucca 13, Czipóth Ferenc Katolikus Kör, Balaskó Ferenc, str. Vlahuta (Szent János-ucca) 27, Doorzsák Lajos, strada Vlahuta 31, Eisele Antal, Piata Unirii (Szent László-tér) 2. Csikmadarasi Szőcs Dénes (Andriska-féle vendelő), Tímár- és Körös-ucca sarok, Krajcsik István, volt Széchenyi-vendéglő, Fülöp István, Európa-szálló és étterem, pályaudvar mellett, Babrik József, Lukács György-ucca 5b. Kék Macska, Leitner Ferenc, Kapucinus-ucca 10. Nagy Lajos, Strada Take Ionescu (Körös-ucca) 5. Kis Pipa, üzletvezető: Borsy, Szent János-ucca 5. Ipar — Kereskedelem t őzszem, könyv- és papírkereskedés, kegytárgyak gazdag választékban. Orsolya-zárda épület, 15 százalékos engedményt ad a nagygyűlésen résztvevőknek, Marton József úri- és hölgyfodrász, Orsolya-zárda épületében, Fő-ucca 6. Tarján Gábor órás és ékszerész, Fő-ucca 6. Orsolya-zárda épület, Elizabeta fényképszet, Fő-ucca 6. Orsolya-zárda épület, Rapid férfi divatüzlet, Fő-ucca 7. Kefe- és Játékáruház, Havranek, Apolló-palota, Bulevardul Regele Ferdinand 12. Farkas J. Lajos, szövött kézidivatáru- és selyemraktár, Fő-ucca, Bulevardul Regele Ferdinand 1. Czillér Imre Áruháza Úri- és nőidivat, szőnyeg, függöny, selymek, fehárneműek, Piata Unirii 2. Szabó Dénes modern fényképészete. General Mosoiu (Kert-ucca) 2. Unicum sportüzlet, Orsolya-zárda épülete. A résztvevőket arra kéri a rendezőség, hogy jelentkezésük alkalmával közöljék a rendezőséggel pontosan, mikor, melyik vonattal érkeznek és hogy a közös ebéden óhajtanak-e résztvenni. Ugyanakkor Nagyvárad társadalmának is szíves figyelmét kérik arra vonatkozólag, hogy az idesereglő idegenek vendéglátására felajánlott lakásokat a Népszövetségi Hitelintézetnél (Reg. Carol. 5., Kat. Kör) Zöldy Bertalan igazgatónál bejelenteni szíveskedjenek. A katolikus nagygyűlés kulturestélyének műsora: A nagyváradi katolikus nagygyűlés alkalmából szeptember 10-én, szombaton este fél 9 órakor a Katolikus Körben tartandó kulturestély műsora a következő: 1. A Nagyváradi Magyar Dalkör énekli Andrássi Ede karnagy vezetése mellett: a) Andrássi: Jelige, b) Várady—Gaál: Szent Hamvak c. műénekeit. 2. „A kereszténység szabadság-eszméjéről“ beszél: dr Paál Árpád, az Erdélyi Lapok főszerkesztője, az Erdélyi Kát. Akadémia tagja. 3. Klank Jenő hittanár, baritonista, énekli: a) Stradella Pieta Signore és b) Loewe: Spirito Santo c. műénekeket. Zongorán kiséri: dr Szalay Elemér zenetanár. 4. Mécs László költő verseiből ad elő. 5. Fischer Gabriella Beethoven C. Dur versenyét játsza, második zongorán kiséri Szalay Stefánia zenetanárnő. 6. Pakocs Károly „Századok Királya“ c. misztériumának utolsó felvonását előadják a Központi Kát. Legényegylet műkedvelői. Templomfestést cím a kMAi8 víjiai te - BjaPfAM 'emPlom' tételek mellett HfSlICfg rchill festo. Târgu-Mure?, st. Ugorul No. 6. Több kitüntetés és dicsérő levél. Húszezer éhes orosz bányász hagyta el a szovjet bányáit Az idegenek részére kiadott élelmiszermennyiséget felére vágták le. Súlyos élelmiszerhiány az országban Moszkva. A szovjet egyik nagy kiterjedésű bányavidékén, a Donetz medencében, elégedetlenség tört ki a bányászok között úgy, hogy az elmúlt két hónapban 20.000 bányász hagyta el munkáját. A munkások elégedetlenségét a szovjet máris érzi, mert amíg márciusban naponta 186 ezer tonna szenet termeltek, augusztus első napjaiban mindössze 85—100 ezer tonna volt. A „For Industrialization“ című újság azt írja, hogy a bányászok magasabb fizetéseket és jobb megélhetési viszonyokat követeltek. Az eltávozott szakmunkások helyét napszámosokkal váltották fel, akik 75—100 rubel fizetést kapnak havonta. (Egy rubel körülbelül féldollárnak felel meg.) A munkások élelmezésre havonta körülbelül 70—120 rubelt kénytelenek költeni. Szovjetoroszországban ezenkívül súlyos élelmiszerhiány is mutatkozik. Legalább is erre vall az a körülmény, hogy az országban tartózkodó idegen munkaszakértők élelmiszermennyiségét felére vágták le. Eddig sem volt az országban bőséges az élelmiszer, de az idegeneknek megengedett élelmiszermennyiséget eddig még soha sem csökkentették. Ennek dacára is az idegenek még mindig több élelmiszert vehetnek, mint az átlagos orosz polgár. Az idegenek jelenlegi havi élelmiszermennyisége a következő: 7 kiló hús, kilója 2—3 rubel, 3 kiló hal, kilója 1 rubel 10 kopek, 2 kiló liszt, kilónkint 90 kopek, 1 kiló vaj 5 rubel, 3 kiló cukor, kilónkint 95 kopek, 60 tojás, tíz tojás 1 rubel, 3 kiló kolbász, kilója 6 rubel, 3 kiló sajt, kilója 3 rubel 50 kopek, naponta 800 gram kenyér, kilója 43 kopek. Eddig az idegenek kenyeret korlátlan mennyiségben vásárolhattak. Az idegen diplomaták és újságírók még mindig a régi, nagyobb mennyiségű élelmiszert vásárolhatják.