Erdélyi Lapok, 1934. július-szeptember (3. évfolyam, 131-204. szám)
1934-08-26 / 175. szám
III. évf. 175. sz. — Vasárnap, 1934. augusztus 26. Erdélyi Lapok ——.......................3 Agusztus huszonnyi újabb horogkeresztes felkelés készült Ausztriában Ottól tizennégy évig terjedő börtönt kaptak a burgenlandi zendülök Bécsből jelentik. A rendőrség szenzációs ügyben nyomozott már napok óta. Kiderült, hogy a horogkeresztesek nem nyugodtak bele július 25-iki vereségükbe s újabb lázadást készítenek elő augusztus 28-ra. A lázadókat három csoportba osztották. Az A. csoport feladata lett volna az összes középületek és pályaudvarok megszállása s a lázadás tényleges végrehajtása. A B. csoportnak, mint pártrendőrségnek, feladata lett volna az árulás megakadályozása. A C. csoport nem vett volna részt a lázadásban, azért, hogy sikertelenség esetén hozzálásson a párt újjászervezéséhez. A „Sturm über Österreich“, Schuschnigg kancellár lapja, azt írja, hogy a lázadás terve Münchenből származik. Augusztus 1-je óta 20 kiképzett német agitátor jött Ausztriába, hogy újjászervezzék a nemzeti szocialista pártot. Bécsből jelentik: Négy napi tárgyalás után pénteken hirdetett ítéletet a katonai bíróság a felsőőri zendülés ügyében. Hét vádlottat 5—14 évi, tizennégy vádlottat 1—1 évi súlyos büntetésre ítélt a törvényszék. Galbrunner mérnök ügyét rendes bíróság elé utalták. Naniu hírlapi beszélgetésben felel a miniszterelnök éles támadásaira — Ismét bejelenti, hogy felvilágosító körútra indul — Bucureşti. Saját tud. A Dimineaţa munkatársa Lovátán megintervjuvolta Maritul — Igaz-e, — kérdezte, — hogy ki méltóztatott lépni a párt elnöki tanácsából? Maniu: Mihalache ezt a hírt megcáfolta Constantában. Újságíró: Ez a cáfolat csak arra mutat rá, hogy ön, mint volt miniszterelnök, hivatalból tagja az elnöki tanácsnak. Maniu (mosolyogva): Egy trónörökösre szintén jogszerint száll a korona, de azért mégis lehet mást ültetni a trónra. Újságíró: Igaz, hogy a sovátai tanácskozásra Popovici elhozza Vaidát is? Maniu: Én nem várok senkit sem. Újságíró: De ön részt vesz az értekezleten? Maniu: Nem. Még 3—4 napig maradok Sovátán, azután Bucurestiben lesz dolgom. Szüretig tudok néhány hétre szabadulni a badacsonyi gazdálkodás gondjaitól. Az újságíró végül megkérdezte Maniut, mi a véleménye Tatarescu tárgu-jiui nyilatkozatáról, amely éles választ tartalmaz Maniunak a bucureşti díszlakomán mondott beszédére. Maniu így felelt: — Ha a cenzúra folytatja a jelenlegi módszer gyakorlását s egyeseknek megengedi, hogy beszéljenek, amit akarnak, mialatt tőlem megvonja a védekezés jogát, akkor úgy fogok cselekedni, ahogy ígértem. Személyesen járok városról-városra és most fogom mondani a népnek a mondanivalómat. Maniu egyébként csak szeptember 30-án, egy Timisoarán rendezendő banketten fog felelni Tatarescunak. A lapok sokat írtak az utóbbi időben arról, hogy miután Mihalache egészen külön utakon kezd járni, Vaida közeledni szándékszik Maniuhoz. Erre vonatkozólag Vaida így nyilatkozott: — Elvileg egyetértek Maniuval, de alávetem magam a pártvezetőség határozatának. Mihalache közönséges rágalmazónak mondja Bratianu Dinut. Bucuresti. Saját tud. A Dreptatea tegnap esti számában Mihalache válaszolt Dinu Bratianu támadásaira. — Nagyon kevéssé érintenek engem ezek a támadások, — írja — ezek a liberális párt helyzetének hőmérője. Egy kormányon lévő párt nem támad népgyűléseken, hiszen módjában van megtorlással élni. Valószínű azonban, hogy Bratianu nem veszi észre, nem érzi, hogy pártja kormányon van. Mert vagy igaz az, amit a nemzeti parasztpártról állít és akkor kötelessége a kormánynak, hogy izzó vassal égessen jegyet a bűnösök homlokára. Vagy pedig nem igaz és akkor Bratianu közönséges rágalmazó, ami nem illik egy pártvezérhez. ahova hármasban mentek végül és ahol hármasban rajongtak a virágos kertek, halványzöld barackfák és haragosszínű öreg fenyők csodálása közben. Délután kettesben tették meg az utat: ’ Endre és Marika, miután ebéd előtt azt már megbeszélték. Egy hétiig nem látták egymást, mert Endrének sok munkája volt. Négy nap múlva, amikor ismét ünnep jött, utaznia kellett kenyeret adó vállalata utasítására. Útközben eszébe jutott a lány. Rágondolt a szavaira, amelyeket szinte a sajátjának érzett és amint maga elé képzelte Marikát, gödröcskés arcával, egyenes nézeteivel és szelíd hangjával, amely, úgy látta, jóságtól cseng, maga sem tudta, hogy történhetett ilyen gyorsan ez a föllobbanás, összeszorult a torka és ki kellett néznie a vonat ablakán, nehogy útitársai észrevegyék érthetetlen viselkedését. Akkor már tudta, hogy szeretni fogja a lányt és ami bizonytalanság még elömlött benne, az nem volt más, minthogy a régebbi ismerőseinek, a tíz nőnek, a művirágoknak emléke élt szívében. — Talán őt is felruházom nem létező szép és jó tulajdonságokkal, hogy háromhónapi szerelem után rádöbbenjek a valóságra: csalás történt. Visszaélés a hitemmel... így gondolkodott a vonat robogása közben. De ez a kétség elszállt hazatérése után, amikor újra együtt volt Marikával, sétált vele a hegyekben és hallgatta égő kíváncsisággal a lányt. Sok íz, szépség, hit, béke utáni vágyás és természetszeretet zengett Marika elmondott szavaiban, a szavak muzsikája, csupa harmóniával, olyan, mint egy nagy szimfónia. — Egymásra találtunk, — gondolta Endre két hónap múltával, amikor a lány arról beszélt neki, hogy ismeretlen érzések kínozzák, sokszor nem látja semmi értelmét az életének, de ez nem betegség, öngyilkos sem akar lenni, mert teste-lelke erős, hite nagy, csak valami beteljesületlenséget lát minden tettének hátterében. — Még fiatal, — szólt erre Endre, — tizenkilencéves maga, mit akar hát? Otthona, békéje, igaz szerelme___ — Igen. Minden együtt van. Ekkor csókolták meg egymást először. Minden előzetes szándék nélkül jött az egymásratalálás. Úgy vitte egymáshoz őket a csók, mint ahogyan lelkükben parázzsá izzott a szeretet az áldozócsütörtöki első találkozás után.* Az első nyári napon, amikor már minden szabadidejüket, egymás mellett élték, derűben, csendes hallgatásban, lázas egymáskeresésben, Endre kivette szabadságát és délután elment Marikáikhoz: — Menjünk le a falumba, a Balaton mellé,* — mondta, — szeretném maga mellett járni néhány napig a partot, a Kiserdőt, nézni a Sió füzeseit. Évek óta nem jártam ott, szenvedés már, ha eszembe jut, nem alszom féléjszakákon át, mert az emlékek tömege úgy rajzik bennem. Beszélek az édesanyjával, vigyázok magára, rokonaimnál lakhat, én meg szállodában bérelek szobát. Másnap utaztak, délben már meg is érkeztek és délután kimentek a mólóra sétálni. Endre mint egy kis gyermeket, kezénél fogva vezette a lányt és úgy mutatta sorban azokat a helyeket, amelyekről tudta: élete végéig élni fognak emlékében. Alkony ereszekedett már, amikor Endre szülőháza felé indultak volna, így ezt az utat másnapra halasztották. Álltak hát a mólón és az este érkezését figyelték. A víz színjátszását, a nap búcsúzkodását a tihanyi kolostor kettős tornyától, a csillagok fürdését a tóban és az elsuhanó vitorláscsónakokat. Egymást nézték éppen, csókra váró mosolygással, amikor néhány lépésnyire tőlük anya közeledett gyermekkocsival. Fiatal, szép anya, nevető gyermekével. — Apuka jön ott csónakon, — így az anya a gyermekének, aki még nem tudott ugyan válaszolni értelmes szóval, de látszott: érti az anyja szavát, összecsattogtatta két kövérkés tenyerét és ujjongásában talán először mondta ki a szót: — Apuka. Ketten. Endre és Marika a meghatottságtól lenyűgözve nézték a közelgő csónakot és a nevető gyermeket. A lány könnyeket törölt le szeméből és azt mondta: Megtaláltam. Most... Bandi... rátaláltam az élet értelmére. Talán ... Ugye bizonyosan igazam van. Ez ... egy ilyen kis gyerek és a vele járó felelősség a cél... az igazi szépség. A fiatalember, ahogy saját szavait hallotta most, nagy boldogságában összekulcsolta kezeit: — Istenem, — mondta úgy, hogy nemcsak a lény, de az anya is hallhatta. — Ne válassz el soha egymástól kettőnket. Istenem És imát mondott a homályosuló estében hat a Togal-tabletta minden Hűréses megbetegedési idegfájdalom, Spanyolnátha és mindennemű dheumatikus betegség esetén. Togal oldja a húgysavat és eltávolítja a szervezetre káros anyagokat! Minden gyógyszertárban és drogériában, kei 52-— vagy Lei 130-—. Biztos hatású csakis a Svájci készítmény! Az angol font lertünő árcsökkenése Párizsból jelentik. Pénteken a fontot az eddigi legmélyebb árfolyamon, 75,73 ponttal jegyezték. A dollár és a frank árfolyama változatlan. Ezzel bebizonyosodott, hogy a dollár és a font egymástól teljesen függetlenek.