Erdélyi Napló, 2002. szeptember-október (12. évfolyam, 35-43. szám)
2002-09-03 / 35. szám
PÓTFELVÉTELI A PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEMEN! 14. OLDAL Nagyvárad • 2002. szeptember 3. • XII. évfolyam 35. szám (570.) • Ára: 6500 lej Ubi bene, Erdővidékről hazafelé utazva, két vonat indulása között néhány órát töltöttem a kolozsvári állomáson. Miután körbejártam a környéket, rám nehezedett a hátizsák, így letelepedtem a váróteremben, ahol mindössze néhány utas időzött Sportosan öltözött, elegáns fiatal lány falatozott jókora gördülő bőrönd mellett, majd megkért, vigyázzak a csomagjára, míg kilép a teremből. Visszatérve mellém ült, és beszélgetni kezdtünk. Kiderült, kudzsiri, és már jó fél napja itt ücsörög, de még sok időt kell várnia az éjfél előtti indulásig, mivel úti célja Budapest. Szerencsére helye biztosított egy innen induló buszon, mert másnap délután munkába kell állnia. Ekkor már az én érdeklődésem is felébredt, így rákérdeztem, milyen nemzetiségű. Román, hangzott a válasz, ám már elég jól elboldogul a magyar nyelvvel, mivel éppen két éve „munkavállalási engedéllyel” dolgozik egy Budapest-belvárosi cérnagyárban. Érdekes módon a román beszédben az idézett kifejezést magyarul mondotta, és hozzátette, most intézi a „letelepedést” is. Kilencgyermekes baptista családban nőtt fel, testvérbátyja Olaszországban dolgozik, egy másik leány szintén Magyarországon. Minimálbért kap, de a takaros munkásszállón mindössze 3500 forint a lakbér, az üzemi étkezdében jó és olcsó a koszt. Közlekedésre nem kell költenie, hiszen a munkahely és a szállás egymás mellett van, közel a HÉV- ibi patria megállóhoz. Tréfásan megkérdeztem: talán egy magyar fiú lopta el a szívét, azért kíván Magyarországon letelepedni? Erről nincs szó - volt a válasz. Itthon semmi remény a munkához és tisztességes megélhetéshez, az elkövetkező évek sem ígérnek semmi jót. Gondolnia kell a kisebb testvéreire is, mi lesz velük, ha befejezik az iskolát. Ragyogó dolog, hogy Magyarország pár év múlva tagja lesz az Európai Uniónak... Addig reméli, hogy Olaszországban dolgozó bátyja is megalapozza az életét, s akkor mint magyar állampolgár már szabadon költözhet utána. Megkérdeztem, vannak-e még erdélyi munkások az üzemben. Elegen, románok, magyarok vegyesen, és bizony nemigen akar senki hazajönni. A vonaton ülve jutott eszembe egy hasonló történet. Jómódú román vállalkozó, miután gyönyörű váradi háza mellett hasonló kényelmes lakást vásárolt Debrecenben, beadta az iratokat a magyar állampolgárság megszerzésére. Ebben az időszakban a felesége még nem beszélt magyarul, de a családfő már jól elboldogult, sőt továbbtanult, kicsi leánykájukra magyar néni vigyázott és tanította a nyelvre. Véleménye szerint üzleti vállalkozásait kettős állampolgárként könnyebben intézi majd, ám a végső cél pár év múltán Franciaország. Hazájuk ott lesz, ahol jó dolguk lesz. Jósa Piroska Lépjen be a könyvbarátok klubjába! Rendeljen gyorsan, és vegyen részt nyereményjátékunkon! Annyit nyerhet, amennyit rendel. Hogyha legalább három könyvet rendel, részt vehet a sorsoláson, ahol visszanyerheti rendelése ellenértékét. Összesen száz nyeremény várja Önöket, és ha igazán szerencsések, akár a fődíjat is megnyerhetik! A fődíj nyertese 1 millió lej értékben rendelhet könyveket a karácsonyi katalógusunkból. www.emk.ro WA ERDÉLYI MAGYAR KÖNYVKLUB 4100 Miercurea Ciuc, c. p. 103., jud. Harghita, tel./fax: 0266/31-7050, rendeles@emk.ro (296) MAGYAR KÖNYVKLUB KATALÓGUS • KÖNYV • VIleta • '/. IMI Esős napok Erdővidéken BRONZ ! rziko Beszélgetés Kolozsi Tiborral Figyelem! Az állami román vasúttársaság - főként vonaljavításokra való hivatkozással - módosította e hónap elejétől számos személyszállító vonatszerelvény menetrendjét, ezért a vasutat igénybe vevőknek nem árt érdeklődniük indulás előtt az esetleges változások felől. MAGYAR SZIGET Marosvásárhely Elvándorolt egy város 3. oldal EMŐD TAMÁS (1888-1938) A lehurrogott Ady Úgy szól, mint egy valószínűtlen, tán meg se történt örege, ifjú hitünknek ez a vers volt a Fárosza és Herebe, ezt a verset dadogtuk lázzal lobogva, Váradon és Pesten, megszállva, mint az üdvözültek: „A Gare de VEst-en ” A Gare de VEst-en. Bodegagőzben, kocsma-transzban borultak össze a fejek, akik egy új, igaz országnak kértek a nap alatt helyet... mint katakombából a krédó, szüremlett szét a nyári esten a cigányzenés Hunniába „A Gare de VEst-en” A Gare de VEst-en. Hova lettek azok az esték és hova lettek a nyarak? Hol van már az a fiatalság, melyik tömegsírdomb alatt? Lehurroghatják már ezerszer, ha felzendül a magyar estben, „téli sír kertek szele” zúg-zeng „A Gare de VEst-ben” A Gare de VEst-ben.